A betegség megjelenésének kockázata jelentősen megnőtt az elmúlt hónapokban – fogalmazott telefonos beszélgetésünk alkalmával Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattartók Szövetségének ügyvezető igazgatója. „Magyarország mellett a szomszédos országok közül már csak Szlovénia és Szlovákia mentes a betegségtől. Ausztriában tavaly szeptember óta több mint 430 állományban mutatták ki a 3-as és 4-es kéknyelv-vírustörzset, aminek következtében az alpesi ország elvesztette négy éve fennálló mentességét. A Magyar Állattartók Szövetségének nagy változást sikerült elérnie az agrárminisztériumban tartott tárgyalásokon: ennél a betegségnél már nem kell leölni a fertőzött állatokat, mint ahogy a korábbi rendelkezésekben megszabták. Magyarországon először 2008-ban, aztán 2014-ben jelent meg a vírus. Jelentős eredmény volt, hogy 2021 óta ismét mentes státuszunk van, így könnyebben exportálhatunk élő marhákat és juhokat” – tájékoztatott Wagenhoffer Zsombor.

A szakember elmondta: a kéknyelv-betegség sajátossága, hogy nem közvetlen érintkezéssel terjed, hanem egy apró rovar, a Culicoides nembe tartozó törpeszúnyog terjeszti. Ez a pici vérszívó egyik állatról a másikra szállítja a vírust. A vektorként működő szúnyogok nyáron és ősszel a legaktívabbak, nagy távolságokra is képesek eljuttatni a vírust, kedvező szélviszonyok esetén néha több száz kilométeres sugarú körben is elterjeszthetik a betegséget. Ez tehát nem úgy működik, mint a ragadós száj- és körömfájás, hiszen állatról állatra közvetlenül nem terjed.

A betegségre a szarvasmarhák a legérzékenyebbek, azonban esetükben a kisebb lázon és ezt kísérő átmeneti termeléscsökkenésen kívül súlyos tünetek nem szoktak megjelenni, a kiskérődzőknél viszont akár 5 százalékos vagy ennél nagyobb arányú elhullás is előfordulhat. A klinikai tünetek közül a legjellemzőbb a láz, vérzés és fekélyesedés a száj és orr nyálkahártyáján, fokozott nyálazás, orrfolyás és kötőhártya-gyulladás, duzzadt száj és nyelv, sántaság, mivel a lábvégek vizenyőssé válhatnak és kifekélyesednek, bágyadtság és lesoványodás, hasmenés, hányás és tüdőgyulladás, a nyelv kékes elszíneződése vérkeringési zavarok miatt, a vemhes állatok elvetélhetnek – ismertette Wagenhoffer Zsombor.

A szakember hozzátette, hogy a kéknyelv-vírus már régóta jelen van a világban, összesen 36 törzse ismert. Először 1934-ben mutatták ki Dél-Afrikában juhoknál. Afrikában nem okoz jelentősebb kárt, mivel az ott honos szarvasmarhák és juhok sokkal ellenállóbbak a betegséggel szemben, mint az intenzívebb termelésre képes európai fajták. Európában először a 8-as, aztán a 4-es és legújabban a 3-as vírustörzs terjedt el. Létezik ellenük vakcina, de ezek specifikusak, vagyis csak adott törzsre alkalmazhatók. A 3-as törzs elleni vakcinát az EU idén márciusban ismerte el, vagyis kapott úgynevezett centrális engedélyt.

Mekkora a betegség megjelenésének veszélye Magyarországon? – kérdeztük. „A hazai helyzet egyelőre nem kritikus, de nem is megnyugtató. Az Állategészségügyi Szolgálat fokozott figyelemmel követi a fertőzés terjedését a szomszédos országokban – amelyek közül az osztrák helyzet a legaggasztóbb –, és minden szükséges lépést megtesz a megelőzés érdekében.”

A kéknyelv bejelentési kötelezettség alá eső betegség, vagyis a gyanút azonnal jelenteni kell az állatorvosnak – hívta fel a figyelmet az MÁSZ ügyvezető igazgatója. Wagenhoffer Zsombor lapunknak azt is elmondta: a betegség a legnagyobb kárt azzal tudja okozni, hogy megjelenése esetén nehezebbé és drágábbá válik az élőállat-forgalmazás (vérvétel, karantén, vakcinázás). Fontos változás, hogy a betegségen átesett állatok a megfigyelési idő letelte után újra forgalomba hozhatók, szemben a korábbi, kötelező leölést előíró szabályozással.