Az elnökválasztás második fordulója előtt és az első forduló azonnali gazdasági következményei kapcsán érdemes felidézni néhány releváns statisztikai adat segítségével is a hazai gazdaság útját az Európai Unióban. Az Economedia elemzése alapján a tizennyolc éves történet rövid összefoglalása is jelzi, milyen volt ez az út, a két forduló közötti gazdasági turbulenciák pedig előrevetítik, hogy milyen kockázatokat rejthet az esetleges radikális váltás.
Románia 18 évvel ezelőtti csatlakozása az Európai Unióhoz fordulópontot jelentett az ország gazdasága számára: megkönnyítette az európai piacokra és a munkaerőpiacra való integrációt, külföldi befektetéseket vonzott, és általában véve emelte az életszínvonalat. Megnyitotta a határokat a tanulás és a turizmus előtt, de, az értékes munkaerő elvándorlása előtt is. 2007 óta országunk több mint 100 milliárd eurót kapott az uniós forrásokból, és a romániai bérek látványosan emelkedtek. Az egyenlőtlenségek azonban továbbra is fennállnak, Románia pedig nem használta ki teljes mértékben az uniós források által nyújtott lehetőségeket.
Makrogazdasági eredmények
2024-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson kifejezve az uniós átlag 66 százaléka volt Bulgáriában és 241 százaléka Luxemburgban – derül ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának márciusban közzétett előzetes becsléseiből. Románia az uniós átlag 79 százalékát éri el, egy szinten Lengyelországgal és Észtországgal, hat másik ország – Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Lettország, Görögország és Bulgária – fölött. Ehhez képest a csatlakozás évében Románia egy főre jutó GDP-je az uniós átlagnak mindössze 41 százaléka volt.
Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a GDP nem pontosan tükrözi a lakosság valós vagyonát. A csatlakozás óta viszont Románia folyamatosan emelkedett az EU „jóléti skáláján”.
A lakosság jövedelme
A csatlakozás óta, de különösen az elmúlt 7–8 évben a romániai fizetések látványosan emelkedtek. Nominális értékben a havi nettó átlagfizetés több mint háromszorosára nőtt, a 2007-es 312 euróról 2024-re 1045 euróra. A növekedés a vásárlóerőt erodáló inflációt figyelembe véve, vagyis a reálbér-növekedés terén is jelentős: a nettó átlagfizetés több mint 122 százalékkal nőtt, és ezzel több országot is megelőz Európa ezen részén – derül ki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi és Üzletviteli Karának kutatási projektjéből.
A gazdasági egyenlőtlenségek miatt azonban nem minden romániai érzi ennek a növekedésnek a hatását. A közgazdászok viszont megjegyzik, hogy az egyenlőtlenségek az elmúlt években csökkentek. 2015-ben még mindig Románia volt a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező ország az EU egészében, ez tavalyra jelentősen csökkent.
Külföldi befektetések
Egy másik fontos gazdasági mutató a közvetlen külföldi befektetések egyenlegének alakulását méri. E mutató emelkedő tendenciája azt jelzi, hogy a csatlakozás óta Románia egyre vonzóbb célponttá vált a külföldi befektetők számára. A külföldi befektetések csaknem megháromszorozódtak: a 2007-es 42 milliárd euróról 2023 végére mintegy 118,23 milliárd euróra emelkedtek a jegybank legfrissebb, 2024. szeptemberi jelentése szerint.
Európai pénzek
Románia nettó kedvezményezettje az európai pénzeknek: minden egyes euróból, amelyet az EU költségvetésébe küldtünk, hármat kaptunk vissza. Az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter által 2025 márciusában ismertetett adatok szerint 2007 óta napjainkig több mint 100 milliárd eurónyi európai uniós pénzt kapott Románia.
A jelenlegi pénzügyi évben közel 45 milliárd euró támogatás és társfinanszírozás áll az ország rendelkezésére az infrastruktúrát, a gazdaságot és a közszolgáltatásokat érintő alapvető beruházásokra. De e tekintetben jelentős hiányosságok mutatkoztak és mutatkoznak, elég, ha csak a helyreállítási terv forrásainak gyenge felhasználására gondolunk.
Szabadkereskedelmi térség
Az előnyök még váratnak magukra: 2025 elején Románia és Bulgária 18 éves folyamat után teljes mértékben csatlakozott az úgynevezett schengeni övezethez. S bár ennek hatása még aligha kimutatható a statisztikai adatokban, az ismert, hogy a belső határellenőrzések megszüntetése előtt mindkét ország vállalatai több milliárd eurót fizettek évente a növekvő logisztikai költségek, a késedelmes szállítások, a magas üzemanyagárak és a fuvarozók magas bére miatt.
Strukturális problémák
Mindezekkel együtt az alapvető szerkezeti reformok elmaradása miatt az ország nehéz pénzügyi helyzete korántsem biztató. Friss hír, hogy az idei első negyedévben 26,9 százalékkal 8,453 milliárd euróra nőtt a külkereskedelmi hiány a tavalyi év azonos időszakában jegyzetthez képest. Az év első három hónapjában az export 23,599 milliárd eurót, az import 32,053 milliárd eurót összesített. Előbbi 2,7 százalékkal, utóbbi 8,1 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az export 70,8 százaléka, illetve az import 72,1 százaléka az európai uniós államokkal folytatott kereskedelemben valósult meg.
Másik riasztó adat, hogy az államháztartási deficit tavaly év végére drámaian, a nemzeti össztermék 8,6 százalékára nőtt, s bár az illetékesek az unió által még tolerált hétszázalékos idei hiánycél tartását reálisnak vélik (ez ugyanis az uniós források folyósításának egyik kialkudott feltétele), a kilátások egyelőre nem túl biztatóak. A számok azonban további növekedést mutatnak, az év első hónapjában ugyanis a költségvetési hiány a GDP 2,28 százalékát tette ki, szemben a tavalyi év azonos időszakában mért 2,04 százalékkal – derült ki a pénzügyminisztérium adataiból.
Hangulat
Mivel a gazdasági folyamatokat a piaci hangulat is jelentősen befolyásolja, a lej árfolyamának zuhanása (a jelentős, több milliárd eurós jegybanki beavatkozás ellenére), a tőzsdei ingadozások, az unióban még mindig a legmagasabb infláció várható megugrása, a külföldi befektetők elbizonytalanodása, illetve a befektetői környezet romlása mind a kockázati tényezőket erősíti.
Rövid elemzésünket zárjuk Adrian Codirlașu, a befektetési szakemberek szervezetének, a CFA Románia elnökének minap elhangzott véleményével: „Azt is fel kell ismernünk, hogy a román gazdaság nagyon megszenvedné, ha Románia kilépne az Európai Unióból. A román gazdaság egyensúlyhiányát tekintve, az európai forrásokhoz való hozzáférés nélkül a román gazdaság nem lenne képes a jelenlegi jóléti szint közelébe sem jutni. Paradox módon az információ demokratizálódása és a kommunikáció szabadsága jobban megosztott minket, mint valaha. De néhány dolog nagyon egyértelmű: tagság egy erős uniós blokkban, költségvetési felelősség, inkluzív szociálpolitika, a beruházásokra való összpontosítás. Ezek időtálló értékek, és itt az ideje, hogy újra egyesüljünk ezen értékek védelmében. Ez a 25. óra dönthet a múlt és a jövő között.”
