Bár az év első negyedében a GDP 2,28 százalékát kitevő rekord költségvetési hiány elmaradt a kormány által az időszakra előrejelzett 3 százaléktól, a bevételek és kiadások alakulása számos, a döntéshozók által előre nem látott aggasztó fejleményre utal. A cursdeguvernare.ro által közölt adatok alapján a tervek és megvalósítás közötti különbségeket igyekszünk számba venni.
A költségvetés végrehajtása 2025 első negyedévében 43,66 milliárd lejes hiánnyal zárult, ami a GDP 2,28 százalékának felel meg, és 0,24 százalékponttal magasabb, mint 2024 első negyedévében. A költségvetés bevételei 141,32 milliárd lejt tettek ki, ami 6,9 százalékkal több, a kiadások 184,98 milliárd lejt, ami 10,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
Aggasztó fejlemények
A kormány által előre nem látott fejlemények között az első helyeken a vállalatok jövedelmezőségének csökkenése, a fogyasztás lassulása, illetve az adóelkerülés növekedése szerepel, ezek mellett az európai alapok felhasználásának problémái (beleértve a nemzeti reformprogramot) és a beruházási terv be nem tartása is kedvezőtlen hatással volt az államháztartás negyedéves adataira. A problémákra a költségvetésben meghatározott, az időszakra vonatkozó bevételi és kiadási célok és a költségvetés tényleges teljesítése közötti különbségek világítanak rá.
A bevételi oldalon a legjelentősebb eltérés a hivatalos célértékektől a társaságiadó- és áfa-bevételek, valamint az uniós alapok felhasználása esetében volt tapasztalható. Ez a romániai vállalatok jövedelmezőségének csökkenésére utal, ami általában véve aggasztó a gazdaság és különösen a költségvetés szempontjából. Az áfával kapcsolatos problémák a fogyasztás visszaesésére, illetve az adócsalás növekedésére utalhatnak – ami rendkívül sajnálatos, mivel az adóhatóság által bevezetett digitális megoldásoknak épp ellenkezőleg, a csalások csökkenéséhez kellett volna vezetniük. Ami az európai alapokat illeti, az abszorpciós problémák hatással lesznek arra az ambiciózus beruházási programra, amelyre a költségvetés épült.
Szerkezeti problémák
Alapvetően a bevételek szerkezetének váratlan változása okozhat gondot. Az elemzett időszakban az összevont általános költségvetési bevételek elmaradtak a tervezett szinttől, főként a vissza nem térítendő külső forrásokhoz – köztük a nemzeti reformprogramhoz – kapcsolódó tervezett bevételek elmaradása miatt – áll pénzügyminisztérium első negyedévre vonatkozó költségvetés-végrehajtási jelentésében.
A társasági adóból származó bevételek 2025 első negyedévében 1,55 milliárd lejt tettek ki, ami 3,8 százalékkal több, mint 2024 első negyedévében, de 286 millióval kevesebb, mint ami a tervekben szerepelt. Mindez olyan körülmények között, hogy az adóhatóság legfrissebb adatai szerint a mikrovállalkozások jövedelemadójából történő átcsoportosítás miatt 2025-ben jelentősen, 25,5 százalékkal nőtt a társasági adót fizető cégek száma 2024-hez képest. Vagyis miközben nőtt az adózók száma, a tervezett társaságiadó-bevételeknek alig 84,5 százalékát, a tervezettnél 300 millió lejjel kevesebbet sikerült megvalósítani.
Áfabevételek alakulása
Hasonló a helyzet az áfabevételek terén is. Az idei első negyedévben összesen 28,6 milliárd lej folyt be a költségvetésbe ezen a címen, ami 2,7 százalékkal, 790 millió lejjel kevesebb, mint 2024 első negyedévében. Ugyanakkor az állam csaknem tíz százalékkal, számszerűen 2,66 milliárd lejjel kevesebb áfát szedett be, mint amivel a költségvetés bevételi oldalán számolt. A program alulteljesítését jelentősen befolyásolta a március havi beszedés – pontosítja a pénzügyminisztériumi jelentés. Az adónem szerkezetét tekintve a közvetlen áfabevételek ugyan 1,8 százalékkal, vagyis 600 millió lejjel nőttek 2024-hez képest, ám az áfa-visszatérítések ennél jóval nagyobb mértékben, 21 százalékkal, vagyis 1,4 milliárd lejjel emelkedtek. A kettő közötti igen nagy különbség arra utal, hogy az állam korábban jelentős hátralékot halmozott fel a vállalkozások felé. Nem kevésbé aggasztó a negyedéves áfabevételek már említett rendkívül alacsony, mindössze 1,8 százalékos növekedése a tavalyi 16,3 százalékhoz képest, ami vagy a fogyasztás lassulására, vagy az adóelkerülés problémáira utal. Nem csoda hát, hogy az Európai Bizottság legutóbbi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az adóbeszedés digitalizálása korlátozott hatást fejtett ki Romániában, jelentősen kisebbet, mint a régió más országaiban, ahol hasonló intézkedéseket hajtottak végre.
Európai alapok
Az Európai Uniótól kapott összegek 2025 első negyedévében 9,2 milliárd lejt, a GDP fél százalékát tették ki, ami a negyedéves program csupán 35,1 százaléka. Ez azt is maga után vonta, hogy az erre tervezett kiadások is jelentős mértékben, negyven százalék alatt valósultak meg. Ezek a kifizetések egyébként általában semleges hatással vannak a költségvetésre – jegyzi meg a jelentés.
Kiadási oldal
A kiadási oldalon kiemelkednek a kamatköltségeket illető „megtakarítások”. Bár a kamatkiadások több mint 60 százalékkal magasabbak voltak, mint 2024 első negyedévében, azaz 12,5 milliárd lejre rúgtak, mégis 2,3 milliárd lejjel elmaradtak a kormány tervezetéhez képest. Hasonlóképpen a támogatásokra fordított kiadások összege 3,2 milliárd lej volt, ami szintén majdnem 40 százalékkal alacsonyabb az első negyedévi előrejelzésnél. Az előző év azonos időszakához képest a támogatási kiadások 18,5 százalékkal, 720 millió lejjel csökkentek.
A pénzügyminisztérium adataiból kiderül, hogy az állam nagyon keveset fizetett például az energiafogyasztás kompenzációs rendszerében, vagyis az energiatermelőkkel szembeni adóssága jelentős mértékű. A felmerült kiadások a személyszállítás, a mezőgazdasági termelők támogatását, valamint a nem háztartási fogyasztók villamosenergia- és földgázfogyasztásának kompenzációs rendszerét (455 millió lej) jelentik, ami az összes támogatás közel tizenöt százalékát teszi ki – áll a jelentésben.
A tőkekiadások, azaz a kizárólag hazai közforrásokból finanszírozott beruházások szintén elmaradnak a tervezettől, hiszen a megvalósítás mértéke 95,5 százalékos volt, az állam itt mintegy 600 millió lejes megtakarítást ért el.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
