A költségvetés végrehajtása 2025 első negyedévében 43,66 milliárd lejes hiánnyal zárult, ami a GDP 2,28 százalékának felel meg, és 0,24 százalékponttal magasabb, mint 2024 első negyedévében. A költségvetés bevételei 141,32 milliárd lejt tettek ki, ami 6,9 százalékkal több, a kiadások 184,98 milliárd lejt, ami 10,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

Aggasztó fejlemények

A kormány által előre nem látott fejlemények között az első helyeken a vállalatok jövedelmezőségének csökkenése, a fogyasztás lassulása, illetve az adóelkerülés növekedése szerepel, ezek mellett az európai alapok felhasználásának problémái (beleértve a nemzeti reformprogramot) és a beruházási terv be nem tartása is kedvezőtlen hatással volt az államháztartás negyedéves adataira. A problémákra a költségvetésben meghatározott, az időszakra vonatkozó bevételi és kiadási célok és a költségvetés tényleges teljesítése közötti különbségek világítanak rá.

A bevételi oldalon a legjelentősebb eltérés a hivatalos célértékektől a társaságiadó- és áfa-bevételek, valamint az uniós alapok felhasználása esetében volt tapasztalható. Ez a romániai vállalatok jövedelmezőségének csökkenésére utal, ami általában véve aggasztó a gazdaság és különösen a költségvetés szempontjából. Az áfával kapcsolatos problémák a fogyasztás visszaesésére, illetve az adócsalás növekedésére utalhatnak – ami rendkívül sajnálatos, mivel az adóhatóság által bevezetett digitális megoldásoknak épp ellenkezőleg, a csalások csökkenéséhez kellett volna vezetniük. Ami az európai alapokat illeti, az abszorpciós problémák hatással lesznek arra az ambiciózus beruházási programra, amelyre a költségvetés épült.

Szerkezeti problémák

Alapvetően a bevételek szerkezetének váratlan változása okozhat gondot. Az elemzett időszakban az összevont általános költségvetési bevételek elmaradtak a tervezett szinttől, főként a vissza nem térítendő külső forrásokhoz – köztük a nemzeti reformprogramhoz – kapcsolódó tervezett bevételek elmaradása miatt – áll pénzügyminisztérium első negyedévre vonatkozó költségvetés-végrehajtási jelentésében.

A társasági adóból származó bevételek 2025 első negyedévében 1,55 milliárd lejt tettek ki, ami 3,8 százalékkal több, mint 2024 első negyedévében, de 286 millióval kevesebb, mint ami a tervekben szerepelt. Mindez olyan körülmények között, hogy az adóhatóság legfrissebb adatai szerint a mikrovállalkozások jövedelemadójából történő átcsoportosítás miatt 2025-ben jelentősen, 25,5 százalékkal nőtt a társasági adót fizető cégek száma 2024-hez képest. Vagyis miközben nőtt az adózók száma, a tervezett társaságiadó-bevételeknek alig 84,5 százalékát, a tervezettnél 300 millió lejjel kevesebbet sikerült megvalósítani.

Áfabevételek alakulása

Hasonló a helyzet az áfabevételek terén is. Az idei első negyedévben összesen 28,6 milliárd lej folyt be a költségvetésbe ezen a címen, ami 2,7 százalékkal, 790 millió lejjel kevesebb, mint 2024 első negyedévében. Ugyanakkor az állam csaknem tíz százalékkal, számszerűen 2,66 milliárd lejjel kevesebb áfát szedett be, mint amivel a költségvetés bevételi oldalán számolt. A program alulteljesítését jelentősen befolyásolta a március havi beszedés – pontosítja a pénzügyminisztériumi jelentés. Az adónem szerkezetét tekintve a közvetlen áfabevételek ugyan 1,8 százalékkal, vagyis 600 millió lejjel nőttek 2024-hez képest, ám az áfa-visszatérítések ennél jóval nagyobb mértékben, 21 százalékkal, vagyis 1,4 milliárd lejjel emelkedtek. A kettő közötti igen nagy különbség arra utal, hogy az állam korábban jelentős hátralékot halmozott fel a vállalkozások felé. Nem kevésbé aggasztó a negyedéves áfabevételek már említett rendkívül alacsony, mindössze 1,8 százalékos növekedése a tavalyi 16,3 százalékhoz képest, ami vagy a fogyasztás lassulására, vagy az adóelkerülés problémáira utal. Nem csoda hát, hogy az Európai Bizottság legutóbbi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az adóbeszedés digitalizálása korlátozott hatást fejtett ki Romániában, jelentősen kisebbet, mint a régió más országaiban, ahol hasonló intézkedéseket hajtottak végre.

Európai alapok

Az Európai Uniótól kapott összegek 2025 első negyedévében 9,2 milliárd lejt, a GDP fél százalékát tették ki, ami a negyedéves program csupán 35,1 százaléka. Ez azt is maga után vonta, hogy az erre tervezett kiadások is jelentős mértékben, negyven százalék alatt valósultak meg. Ezek a kifizetések egyébként általában semleges hatással vannak a költségvetésre – jegyzi meg a jelentés.

Kiadási oldal

A kiadási oldalon kiemelkednek a kamatköltségeket illető „megtakarítások”. Bár a kamatkiadások több mint 60 százalékkal magasabbak voltak, mint 2024 első negyedévében, azaz 12,5 milliárd lejre rúgtak, mégis 2,3 milliárd lejjel elmaradtak a kormány tervezetéhez képest. Hasonlóképpen a támogatásokra fordított kiadások összege 3,2 milliárd lej volt, ami szintén majdnem 40 százalékkal alacsonyabb az első negyedévi előrejelzésnél. Az előző év azonos időszakához képest a támogatási kiadások 18,5 százalékkal, 720 millió lejjel csökkentek.

A pénzügyminisztérium adataiból kiderül, hogy az állam nagyon keveset fizetett például az energiafogyasztás kompenzációs rendszerében, vagyis az energiatermelőkkel szembeni adóssága jelentős mértékű. A felmerült kiadások a személyszállítás, a mezőgazdasági termelők támogatását, valamint a nem háztartási fogyasztók villamosenergia- és földgázfogyasztásának kompenzációs rendszerét (455 millió lej) jelentik, ami az összes támogatás közel tizenöt százalékát teszi ki – áll a jelentésben.

A tőkekiadások, azaz a kizárólag hazai közforrásokból finanszírozott beruházások szintén elmaradnak a tervezettől, hiszen a megvalósítás mértéke 95,5 százalékos volt, az állam itt mintegy 600 millió lejes megtakarítást ért el.