Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország 14 Iszkander-M, illetve észak-koreai gyártmányú KN–23 típusú ballisztikus rakétát és 250 támadó drónt indított el Ukrajna ellen. A légvédelemnek hat ballisztikus rakétát és 128 drónt sikerült lelőnie, további 117 drónt pedig elektronikus hadviseléssel semlegesítettek vagy eltűnt a radarról.

A támadás fő célpontja a főváros volt, de rakéták csapódtak be a Dnyipropetrovszki, az Odesszai és a Zaporizzsjai területen is. A támadásban Kijev megye, Dnyipropetrovszk, Odessza, Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja megye szenvedett károkat. A légierő később pontosította, hogy kilenc ballisztikus rakéta irányult Kijevre, és az éjszaka lelőtt mind a hat rakétát a főváros felett semmisítették meg.

Volodimir Zelenszkij elnök az orosz légitámadással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Kijev többször ajánlott tűzszünetet. Minden egyes ilyen támadással a világ egyre inkább megbizonyosodik arról, hogy a háború elhúzódásának oka Moszkvában keresendő – tette hozzá. Ukrajna sokszor javasolt tűzszünetet, mindenre kiterjedőt, és olyat is, amely csak a légtérre vonatkozna. Mindezt figyelmen kívül hagyták. Nyilvánvaló, hogy Oroszországra sokkal erősebb nyomást kell gyakorolni ahhoz, hogy eredmény szülessen, és elkezdődhessen az igazi diplomácia – hangsúlyozta. Ismét jelezte, hogy Kijev további szankciós lépéseket vár az Egyesült Államoktól, Európától és Ukrajna minden partnerétől.

A kelet-ukrajnai Donyeck megye ügyészsége közölte, hogy szombat hajnal óta a régióban életét vesztette három civil, további három pedig megsebesült orosz tüzérségi támadásban.

Donyeck és a déli Herszon megye kormányzói hivatalai arról tájékoztattak, hogy a két régiót érő orosz támadásokban hat ember meghalt és 21 megsebesült. Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy az elmúlt napban az orosz erők 403 csapást mértek régiója 12 településére, és a támadásokban két ember megsebesült.

Az ukrán katonai hírszerzés közölte, hogy az oroszok egyre több harctéren foglyul ejtett ukrán katonát végeznek ki, már több mint 150 ilyen esetet dokumentáltak. A hírszerzés arról is beszámolt, hogy rögzítettek olyan közvetlen parancsokat, amelyekben foglyok meggyilkolására utasítanak.

Az ENSZ önkényes kivégzésekkel foglalkozó különmegbízottja, Morris Tidball-Binz szerint ezek a kivégzések „nem történhetnének meg ilyen gyakorisággal és mértékben Vla­gyimir Putyin orosz elnök parancsa vagy beleegyezése nélkül. (…) Ezek a bűncselekmények nem elszigetelt esetek, hanem az agresszor állam, Oroszország vezetése tudatos politikájának részét képezik.”

Összességében az ukrán hatóságok 268 ukrán hadifogoly feltételezett kivégzését vizsgálják, ebből 208 harctéri, 59 pedig az olenyivkai fogolytáborban történt eset volna.

Senki sem bízik a másikban

Demko Attila biztonságpolitikai szakértő szerzői oldalán közölte:

Ez volt az éjjel Kijevben. A 480–700 kg robbanófejű Iszkandereket ugyan biztosan nem polgári célpontra lövik ki (nem azért, mert jó fejek az oroszok, hanem mert darabja 3 millió dollár, ennél sokkal olcsóbban lehet terrorizálni a polgári lakosságot, ha az e cél, és láthatóan van ilyen cél). De mindegy, mi az Iszkander célpontja, akár ha hibáznak az oroszok, akár ha egy légvédelmi rakéta téríti el, egy házba csapódva éjjel is tömeggyilkosság lesz a vége. A robbanófej tízszerese, mint ami a drónokon van.

Nos, ez láthatóan nem zavarja Moszkvát – tehát Trump esetleges haragjától sem tartanak. Valószínűleg felmérték, hogy a Nyugat nem igazán tud olyan szankciókat hozni, amelyek 6–12 hónapon belül akkora gazdasági fájdalmat okoznának, ami a háború megállítására késztetné Oroszországot. Ukrajnának meg lehet, hogy még 6 hónapja van, de 12 aligha a jelen ellenállási szint fenntartására. Ezért gondolom, hogy a nyári harci szezon után, valamikor ősszel vagy télen Ukrajnának a mostaninál rosszabb feltételekkel fagy be a háború – és ezzel sokat már nem lehet kezdeni. Remélem, tévedek, mert ha így van, egy borzalmas nyár jön.

Ettől még nem lesz orosz stratégiai győzelem, nem lesz Ukrajnából Belarusz, megmarad az ukrán államiság.

A jelen helyzet is megmutatja: Oroszországban semennyire sem lehet bízni. Trump őszintén békét akart, és elég jó „dealt” adott Moszkvának, de az oroszok ezt is kevésnek érzik, ráadásul lehet, hogy Trumpban bíznak, de a Nyugatban, a jelen nyugati elitben egyáltalán nem.

Ezért nem lesz ebből valódi béke – senki sem bízik a másikban. Az már külön tragikus, hogy a nyugati civilizáción belül egymással is így vagyunk.

Megtörtént a fogolycsere

A május 16-án Isztambulban született orosz–ukrán megállapodásoknak megfelelően Moszkva és Kijev befejezte az ezer-ezer fős fogolycserét, további 303 katona tért vissza Oroszországba, illetve Ukrajnába – közölte tegnap az orosz védelmi minisztérium.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Moszkva a fogolycserék lezárását követően eljuttatja Kijevbe a konfliktus lezárására vonatkozó memorandum orosz tervezetét.