A magyar állattenyésztők szövetségének honlapján megjelentek szerint a tüntetésen a Magyar Gazdák Országos Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részvételével megtartott akción az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak, az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Az EU következő hétéves (2028–2034) költségvetési tervezetét júliusban szeretnék vitára bocsátani, és nem mindegy, hogy abban a KAP milyen formában és főleg mekkora összeggel szerepel. A tüntetés célja az volt, hogy felhívja az Európai Bizottság, az európai miniszterek, az európai parlamenti képviselők és a sajtó figyelmét az agrártámogatások megőrzésének fontosságára. A KAP nemcsak történelmi jelentősége miatt fontos, hanem jelenleg is létfontosságú az élelmiszer-ellátás, a fenntarthatóság és a megfizethető élelmiszer biztosításában. A demonstráción elhangzottak szerint az európai mezőgazdaság támogatására szolgáló egyértelmű és biztos költségvetési tétel nélkül az EU agrárpolitikája kártyavárként omolhat össze, ami destabilizálhatja a vidéki régiókat, széttördelheti az egységes piacot és veszélyeztetheti az élelmiszer-ellátást. A gazdák úgy látják, a KAP költségvetésének megnyirbálása nem csupán technikai kérdés. Ez egy olyan politikai prioritás, amely meghatározza Európa jövőjét. A költségvetési források központosítása és a kétpilléres rendszer felszámolása gyengítené az egységes piacot, elmélyítené az egyenlőtlenségeket, és súlyosan károsítaná a gazdákat és a vidéki közösségeket. Az unió szintjén ugyanis olyan javaslatok is elhangzottak – és elég sokan egyetértenek ezzel –, hogy felszámolnák a mezőgazdaság fejlesztésére létrehozott két alapot, az unió Garanciaalapját (ebből fizetik az APIA-s támogatásokat) és a Vidékfejlesztési Alapokat (ebből támogatják a vidékfejlesztési pályázatokat), helyette a tagországok egyetlen fejlesztési összeget kapnának, amiből a mezőgazdaságnak is juttat­nának.  
Az NAK és a MAGOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben az Európai Bizottság a gazdáknak járó támogatások jelentős elvonását vagy esetleges átalakítását tervezi, az átcsoportosított pénzeket javarészt Ukrajnának adná oda. A magyar gazdák álláspontját kifejezve a MAGOSZ és az NAK április elején 250 ezer magyar gazda tiltakozó aláírását vitte el Brüsszelbe, korábban pedig több alkalommal is tiltakozó akciót tartottak a visegrádi országok agrárkamaráival együtt.
Lengyel gazdák tiltakozása
A Reuters hírügynökség szerint a lengyel gazdák május 12-én a Jagodin–Dorohusk ukrán–lengyel határátkelőhelyen a vámmentes ukrán gabona és az unió agrárpolitikája ellen tiltakoztak. Nehezményezik, hogy az ukránok vámmentesen termelnek az unió piacára, de számukra nem kötelező a szigorú növénytermesztési és állattenyésztési szabályozás betartása. Az olcsó ukrán gabona így dömpingáron elárasztotta a lengyel (és még néhány ország, köztük a román, magyar, szlovák és bulgár) piacot, a hazai gazdák ilyen olcsón nem tudják megtermelni a gabonát és csődhelyzetbe kerülnek. Nagy István magyar agrárminiszter a tavalyi tusványosi gazdafórumon mondta el, hogy Magyarországon rendszeresen vizsgálják az ukrán gabona minőségét, és húszféle olyan hatóanyag jelenlétét mutatták ki, amelyek már rég tiltottak az unióban.