A régmúltban nagy híre volt a maksai Kupakőnek, ott tartották eleink a háromszéki székelyek „nemzetgyűléseit”, a vártemplom előtti nagy, lapos köveken hozták meg az okos idősek a határozatokat. Többek mellett ezért látogatta meg Maksa mindkét emlékhelyét az író Jókai Mór, s Bálványosvár című könyvében helyet tartalékolt az emlékezetnek. De van mire emlékezni a közelmúltból is, amikor a tovatűnt rendszer bajt és ribilliót hozott Maksára a kollektivizálás idején: a református egyházközség és a település gyászos faragott kopjával jelölte meg azt a helyet, ahol két asszony véráldozatát követelte a szövetkezetesítésnek nevezett földrablás. A Kupakőn most csend honol.

Az Óriás pincéjének tetejére már senki sem a hegy alatti kincsekre óhajtozva megy ki, hanem mert nemsokára a Székely Vágtán bizonygatják majd lovasaink, hogy lovas-harcos népként laktuk be s akarjuk továbbra is, örökre is megülni ezt a tájat. Itt, a legenda és a monda szentelte tetőn lesz az idén Háromszék legnagyobb lovas rendezvénye. Újabb futammal gazdagodnak a Székely Vágta versenyszámai – adta hírül már lapunk is. Bevezetik a Kishuszár Vágtát, a Székely Vágta és a Góbé futam mellé ebben az évben a Góbé+ futamot is, melyen csak angol telivérekkel lehet versenybe szállni. A Nemzeti Vágtára majd csak a Székely Vágta futamgyőztesei juthatnak ki.

Vitályos Lajos polgármester

Eresztevény a zarándokhelyünk

Régóta zarándokhelyünk lett a Maksa községhez tartozó Eresztevény. Az alatta elfolyó Besenyő-patak partján vaskori régészeti leletek kerültek napvilágra. Fölötte emelkedik az Óriáspince-tető, a háromszéki magyarok egykori világtalálkozójának emlékparkja, a Székely Vágták és más jeles rangos rendezvények helyszíne, amely 2007-ben alakult ki Zakariás Attila műépítész és Damokos Csaba formatervező elképzelése alapján. 2015-ben teljesen felújították.

Egy helyi monda szerint az óriás pincéje a hegytető mélyében lapul, oda rejtette el temérdek kincsét. A tetőt régebben két magas „tumulus” (földhalom) koronázta, amelyeknek eredetén ottjártakor Orbán Balázs is elmélkedett. Azok egyikét azóta feltárták a régészek – bronzkori zsugorított temetkezésű halomsírnak bizonyult. A másik halom, érintetlenül, ma is ott domborodik a hegytetőn. A tető egyébként a környék legkiválóbb kilátóhelye, tiszta időben belátni innen Brassóig, a Kárpát-kanyar vidékéig.

Lenn a település temetőjének szélén, közvetlen a műút mellett obeliszk jelöli az ágyúöntő őrnagy, Gábor Áron örök nyughelyét. Gyárfás Győző mérnök tervei szerint olasz kőfaragó mesterek építették 1892-ben. Az önvédelmi harc idején kényszerűségből ide kellett eltemetni az őrnagyot, pedig igazából szülőfaluja, Bereck felé indult holttestével a tábori szekér. Az obeliszk felirata: „GÁBOR ÁRON/a hős ágyúöntő székely/1848–49-i honvéd őrnagy./ Született 1814. november 7-én /elesett a kökösi csatatéren 1849. július 2-án.” Az emlékmű mellé a szabadságharc másfél százados évfordulója alkalmából magyar, román és német feliratú kettős kopját állított Maksa község kegyelete (Jakab Lajos munkája, 1998), majd születése 200. évfordulójának évétől a közületek, önkormányzatok, intézmények és magánszemélyek buzgósága révén valóságos emlékkopjaerdő nőtte be a helyet, s az idő elhozta azt a pillanatot is, amikor egy kis ágyú is felkerült az obeliszkre, ahogy az az eredeti tervben szerepelt.

Istók Judit igazgató

Az obeliszket övező temetőkertben áll az eresztevényi református kis közösség temploma. Az 1818-ban emelt épületet a sorozatos sepsiszéki földrengések megrongálták, 1997–98-ban felújították, őrzőhelyeként annak a kis méretű, 15. századi harangnak, melyet a szájhagyomány szerint a vértanú őrnagy temetése alkalmával („csendesen és alighanem titokban”) kondítottak meg („mert a környéken portyáztak a kozákok, s a helyiek attól féltek, hogy meg fogják akadályozni a temetést”).

A temető tőszomszédságában van az egykori nemes Benke család kúriája. Ennek a késő klasszicista és újkori falfestményekkel díszített udvarháznak a jégvermében rejtegették – ugyancsak a hagyomány szerint – az őrnagy holttestét, mígnem el kellett temetni. Ezek után talán már senki sem csodálkozik, hogy a kúria udvarán ott áll Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész Gábor Áronról készült új keletű mellszobra (2013). A Benke-kúria azóta nemcsak felújult, hanem korszerű luxus vendéglátóipari egységgé alakult, rangos rendezvények helyszíne, melyben konditerem és spa működik, bent eredeti korabeli fotókópiák állnak a látogató rendelkezésére.

A lovagkirály emléke

A Besenyő-patak partmagaslatán elhelyezkedő településnek régészeti és gazdag történeti múltja van. Lencséskert nevű dűlőjében a neolitikum, a 12–13. század, míg a település belterületén a Kr. u. II–III. század tárgyi értékeit tárták fel. Utóbbi római kori volta miatt régészeti védettséget élvez. A török háborúk korában mintegy 150 esztendőn keresztül számtalan alkalommal tanácskoztak itt a sepsi székelyek.

Gazdag látnivalót rejtegetett Maksa régi műemlék református temploma, mely félköríves, majd gótikus ízlésben épült és a mai templom helyén állott. 1893-ban lebontották, s ezzel egy időben majdnem teljesen az azt övező tojásdad alakú várat is. A régi templom falát a Szent László-legendakörből ihletődött falfreskó díszítette. Erről még 1892-ben Huszka József színes akvarellmásolatot készített, amely jelenleg a budapesti Magyar Néprajzi Múzeumban látható. A régi templomban volt egy szép, 1766-ban készült kazettás mennyezet is. A gyülekezet ezt eladta a budapesti Iparművészeti Múzeumnak, ahol ma is megtekinthető.

Az iskola névadója

A jelenlegi templomot 1894-ben építették fel, és a régi motívumok alapján 2001-ben új mennyezeti kazettákat kapott Orbán Erzsébet iparművész alkotásaként.

A templom barokk ízlésű harangtornya az épülettől távolabb, az egykori várfal vonalán áll, s nyugati részén még látható a várfal egy megmaradt szakasza. A toronyban egy 1537-ben készült műkincsértékű harang látható kis gót betűs körirattal:  SOLI DEO GLORIA (Egyedül Istené a dicsőség), a harangváll magasságában emberfejekkel ékített érmék sorakoznak. A harangról érdekes történet maradt ránk, miszerint hajdani harcok és háborúk idején, hogy baj ne érhesse, egy mély kútban – Rákiné kútjában – elrejtették. Idő teltével meg is feledkeztek róla, mígnem a kút egy későbbi takarítása alkalmával rábukkantak és visszakerült a helyére.

A templom előtt, az Erzsébet királyné-emlékfák alatt áll a magyar honfoglalás 1100. esztendejében emelt kopjás emlékmű, rajta Wass Albert-idézet (Szabó Béla és Ráduly Lajos munkája).

A település központjában a református egyház és a faluközösség 1994-ben monumentális kopjafát állított az erőszakos kollektivizálás áldozatainak emlékére azon a helyen, ahol 1950-ben két asszonynak tüntetés közben golyóval oltották ki az életét, további személyek a kényszerlakhelyről és munkatáborból sohasem térhettek vissza a szülőfaluba, 33 személy meghurcoltatást szenvedett, dobrudzsai kényszermunkát végzett. A kopja a csernátoni Haszmann fivérek munkája.

Történelmi emlékkopja, Maksa

Maksa jelesebb személyiségeiről is emlékeznünk kell. Őse Péter (sz. 1599) professzor és író a gyulafehérvári fejedelmi kollégium külföldi egyetemeken tanult rektora volt, aki eljutott Londonba is, és a Botero-féle világenciklopédiához szócikket írt Erdélyről (1630). Itt született Jancsó Lajos (1858–1932) egyháztörténész, valláskönyvszerző; Jancsó Sándor (1867–1943) református lelkész, kátéíró, aki Makkai Sándor író és erdélyi református püspök veje volt. Itt ringatták bölcsőjét a messzi földön híres orgonista kántornak, Sikes Andrásnak (1896–1954). Idevaló családból származott Jancsó Béla (1896–1977) jeles budapesti festőművész. Jancsó Samu Kézdivásárhelyen született, s 1795-ben került Ikafalváról 16 évi szolgálat után Maksára. Jeles pap volt itt Jancsó Máté (szül. 1791, Ikafalva; meghalt 1865, Maksa), Jancsó Ferenc (szül. 1828-ban Maksán, meghalt 1897-ben ugyanott), aki Jancsó Máté halálakor vette át papi hivatását, 1855-től segédlelkész volt apja mellett. Jánó Mihály művészettörténészünk szerint utóbbi jelentős szerepet játszott a jelenlegi maksai református templom építésében és kazettás mennyezetének Budapestre szállításában. Jancsó Sámuel sírkövét már nem találtuk meg, Jancsó Mátéé és Ferencé még áll, sírhantjuk gondozása azonban az egyházközség jóakaratára vár.

Jancsó Ferenc fia volt a Maksán született Jancsó Gábor (1862–1937). Nagyenyedi oklevéllel kezében a baróti, majd a sepsiszentgyörgyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola tanár-igazgatója lett. 1919 után a Református Székely Mikó Kollégiumban tovább működő tanítóképző, polgári fiú- és leányiskolában tanított, s egy ideig egyben a Mikó-kollégium rektor-igazgatójának a helyettese volt. Majdnem fél évszázadot töltött el a magyar tanügy szolgálatában, ebből húsz évet Sepsiszentgyörgyön. Síremléke a vártemplomi temetőben áll.

A maksai Jancsó nemzetség leszármazottjai Budapesten, szerte Erdélyben és a nagyvilágban élnek. A sepsiszentgyörgyi Jancsó tanár úr unokája, dr. Jancsó Gábor (1941) vegyész-kutató, professor emeritus, a gelencei Jancsó-találkozók résztvevője mindig készséges adatközlőnk.

Szakács Antónia

Ha Maksa megszólal

Kedves régi kirándulóhelye volt a régi maksaiaknak a települést övező erdős terület. Fenn a maksai erdőn, a Besenyő-patak bal oldalán emelkedő hegyormot Várhányás néven emlegetik a környékbeliek. Idősebb adatközlőink szerint „még az óriások idejében épülhetett. Ott rejtették el kincseiket. Ha vész közeledett és jött az ellenség, a vár pincéjéből megépített alagúton könnyen menekülhettek. Ahol kincs van a földben, ott időnként tüzet hány a föld. Azért hívják Várhányásnak.” Földsánccal megerősített telephelynek látszik, avagy rejtekhelynek vész idejére. Területén bronzkori típusú szalagdíszes kerámia került elő.

Turisztikai érdekesség az erdőből a falu felé siető Úrkútja, melynek vizéről azt tartották a régiek, hogy aki abban egyszer megmosakodik, megszabadul fejfájásától, eltűnnek arcáról a ráncok. Így vált zarándokhellyé, később már csak majálisok helyszínévé ez a mondával megszentelt forrás.

A Csobot-tető falura néző oldalában található a riportunk címében is szereplő Kupakő. Az idősebbek elmondása szerint ott volt a falu tudós öregjeinek tárgyalóhelye. Amikor a falutörvényeket megtárgyalták, utána elfogyasztottak egy kupa bort. Boros kupájukat mindig arra a nagy kenyér alakú sziklára helyezték, s azóta lett a szikla neve Kupakő.

Maksa és Besenyő között látható a környék egyik legnagyobb kiterjedésű vízfelülete, a Besenyői duzzasztó. Eredetileg mezőgazdasági öntözés céljára hozták létre. A tó maksai oldalán hétvégi házak sorakoznak, itt-ott a nyári idényben egy-egy kávézó-italozó is működik. A tó a horgászok kedvelt helye, amelyet távoli vidékek lakói is felkeresnek, nyári időben a vízi sportok helyszíne.

Nagy Gyula-emlékkopja, Besenyő

Sepsibesenyő

Sepsibesenyőt aszfaltúton lehet elérni, a Bodoki-hegység alacsonyabb vonulata választja el a medence síkjába belevesző Szépmezőtől. Környékén sok helyen bukkantak elő régészeti leletek. Találtak kőeszközöket, őskori kerámiát, kőfokosokat, rézfokost, bronzkori csákányt, kelta kori gyűrűket, vaskori vasolvasztó kemencét, vaslándzsát, 19. századi sarkantyút. Legtöbbjét a Székely Nemzeti Múzeum őrzi.

Egy kéziratos másolatban fennmaradt Kuruc krónika szerint határában, lenn a Losonc nevű mezőrészen, közel az országúthoz félúti kocsma működött a kuruc–labanc csatározások idején, itt volt a háromszéki kurucok találkozóhelye. Megilletné e helyet bár egy emlékjel.

Besenyő híres volt kénes vizű gyógyforrásáról/feredőjéről. Az épületek tönkrementek, ma már csak a gyógyforrás van meg. Vizét ma is sikerrel használják a savtúltengéses ivókúrákban. A maksai községvezetés több kísérletet tett a helyi érdekű fürdő kiépítésére, mind-megannyit eredménytelenül.

Besenyő régi román kori és gótikus ízlésű templomát a 19. század végén átalakították. Ekkor bontották le az 1689-ben készült kazettás deszkamennyezetét. A Szent László-legendakörhöz kapcsolódó, de más szenteket is ábrázoló falfestményeket Orbán Balázs még látta. Azokról is Huszka József készített rajzmásolatot, amelyet közölt is. A szakemberek feltételezik, hogy még maradhattak részletek a fal mészrétegei alatt.

A templom előterében a második világháború áldozataira emlékeztető kopjás emlékművön a falu jeles szülötte, vitéz Szotyori Nagy Gyula (1887–1944) altábornagy neve olvasható, készítette és állította néhai Csabai Barna 1998-ban. A templom portikuszában is tábla őrzi emlékét ikertestvérével, v. Szotyori Nagy Áron (1887–1962) vezérőrnagyéval együtt, aki szintén Sepsibesenyő szülötte volt. Nagy Gyula porai Budapesten nyugszanak, a v. Szotyori Ároné pedig Szolnokon. Édesapjuk hosszú évtizedeken át református papként szolgált Besenyőn.

Sorbán György tanácstag, Besenyő

Új polgármester

A hármas település gondjai-bajai, infrastruktúrájának alakulása felől Vitályos Lajos nemrég beiktatott fiatal polgármesterrel beszélgettünk. Megtudtuk, hogy a községközpont több mint egy évtizeddel ezelőtt részben kiépített szennyvízhálózata s annak ülepítőrendszere használhatatlanná vált. Sepsibesenyőnek kiépített ivóvízhálózata van, Maksa és Eresztevény ivóvízhálózatának terveztetését csak most kezdték meg. A sepsiszentgyörgyi Geoda vízföldtani kft. készítette el az ivóízzel kapcsolatos szaktanulmányt, miszerint a hozam és minőség megfelelő lesz, és elegendő mindkét település számára. Maksa-Eresztevény bő évtizeddel ezelőtt szakaszosan megépült szennyvízhálózata részleges felújításra szorul, erre elkészítették a megvalósíthatósági tanulmányt. Közismert, hogy amíg a két vízrendszer nem épül ki, semmilyen aszfaltozási munkálatot nem végezhet az önkormányzat. Ahol a szükség megköveteli, alkalmazák a régi jó módszert, a kavicsozást, avagy a tört kővel való kátyúzást.

Nemrég készült el Eresztevény ravatalozója, Sorbán György besenyői tanácstag pedig arról tájékoztatott, hogy a református templom közvetlen szomszédságában fog megépülni a besenyői ravatalozó.

Az Orbán Balázs nevét viselő maksai iskolaközpontban százötven óvodást és iskolást nevelnek-oktatnak. Sikerrel végződött az Zöld hét eseménysorozata – tájékoztatott Istók Judit igazgató. Kirándulást szerveztek Sugásfürdőre, a brassói állatkertbe és a Maksa melletti szelektívhulladék-válogató központhoz, a tanulók bekapcsolódtak a Kis kertész mozgalomba. Alakul az iskolai infolabor, a tevékenységhez szükséges felszerelésekkel az iskolát támogatta a megyei tanács.

„Helyi fiatalokból kultúrcsoport alakult, akik bekapcsolódtak/nak a legfontosabb művelődési eseményekbe” – tájékoztatott felelősük, Szakács Antónia.