A jelentésben foglaltakról szólva a tárcavezető – aki eddig is elég erős kijelentéseket tett az oktatás állapotáról, illetve több mélyreható reformot is ígért – nem kevesebbet állított: a leírtak alapján „a középiskolai oktatás terén Románia a kőkorszakban van”, és gyakorlatilag gyökeresen át kell azt szervezni, a tankönyveknek, tananyagnak, módszereknek, tudásfelméréseknek mind-mind meg kell újulniuk. A miniszteri bírálat itt nem állt meg, Daniel David azt is egyértelművé tette, hogy meglátása szerint távolról sem csak az eszközök, módszerek, felmérések okolhatóak a siralmas helyzetért, hanem az is, hogy hiányzik a reformigény a rendszer egyes szereplői részéről, ragaszkodnak az elavult, túlhaladott irányokhoz.

Némi keserűséggel kell megállapítanunk, hogy sem a jelentés, sem a miniszter nem rántott le leplet különösebb titkokról. Az oktatásban hosszú évek óta uralkodó egyre aggasztóbb állapotok igencsak kétes hatékonysága nyitott könyv az ismerők számára, illetve erre évről évre szembeötlő bizonyítékokkal szolgálnak a tudásfelmérőkön a diákok által felmutatott nem túl fényes eredmények. Több évtizedes káros folyamatok, sorozatos kísérletezések, félmegoldások vagy egyenesen hanyagság, nemtörődömség, halogatás keserű gyümölcséről beszélünk, mely mára már a társadalom szövetét is alaposan kikezdte. Elég csak az ijesztő mértékben terjedő funkcionális analfabetizmust vagy az ebből is fakadó, egyre szélesebb körben jellemző alulképzettséget említeni, amelynek hatásait már jó ideje érezzük, és ezek egyre csak erősödnek. Bár némileg sarkított, de az elmúlt durván fél év, az államfőválasztás is megmutatta, hogy egyebek mellett az elhibázott oktatás közép- és hosszú távon milyen súlyos veszélyeket rejt, mennyire kiszolgáltatottá, megvezethetővé tehetik a társadalom tagjait, és ennek milyen, esetenként mindannyiunkra nézve katasztrofális következményei lehetnek.

Józanul gondolkodók számára egyértelmű, hogy az egész oktatási rendszer sürgősen alapvető változásra szorul, de a döntéshozóknak szakítaniuk kell a régi irányokkal. Elég volt a kísérleti jellegű reformokból, a részmegoldásokból, gyorsan el kell felejteni azt a jól bejáratott szokást is, hogy az éppen bársonyszékbe került illetékesek elsősorban az elődeik örökségének felszámolását tartják elsődlegesnek, semmint a megújulást, a változást. Kétségkívül, a változáshoz „húsba kell vágni” – ez Daniel David szavaiból is kiderül –, szinte már sarkaiból kimozdítani az egész építményt, és vállalni az ezzel járó népszerűtlenséget, konfliktusokat, rosszallást. Hosszú és herkulesi feladat ez, ám a felelősöknek végre meg kell érteniük: ha élhető jövőt, társadalmat szeretnénk, minél gyorsabban el kell jutni a gyermek-, diákközpontú oktatáshoz, mely érvényesülésre, kritikus gondolkodásra képes fiatalokat nevel az életre. A működő, jó példákért ráadásul nem is kell messze menni, csak a szándék legyen meg.

Daniel David megbízott oktatási miniszter. Fotó: gov.ro