Tizenhat Maros megyei településen ihatatlanná vált a vezetékes víz, miután megnőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma a parajdi bányakatasztrófa következtében. A hatóságok 30 napra veszélyhelyzetet hirdettek.
A Maros megyei prefektúra emlékeztetett, hogy a parajdi sóbányát május 29-én bezárták, miután a Korond-patak vize teljesen elárasztotta a tárnákat. A megye vészhelyzeti bizottsága szerint a katasztrófa következtében megnőtt a Kis-Küküllő vizének a sótartalma. A folyó vize mintegy 39 ezer embert lát el ivóvízzel, azonban a sótartalom megnövekedése nyomán a csapvíz emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált – figyelmeztettek.
A vészhelyzeti bizottság a belügyminisztérium engedélyével azonnali vészhelyzetet hirdetett 30 napra június 2-án 23 órától kezdődően a következő településeken: Dicsőszentmártonban és a hozzá tartozó Csüdőtelke, Bábahalma, Őrhegy településeken; Szászbogács községben (Szászbogács, Magyarsáros), Adámos községben (Adámos, Küküllődombó, Magyarkirályfalva), Vámosgálfalva község területén (Vámosgálfalva, Szőkefalva, Küküllőpócsfalva), valamint Gyulakuta községben is (Gyulakuta, Havadtő, Kelementelke). A vízszolgáltatást nem szüntetik meg az érintett településeken, azonban a vezetékes víz emberi fogyasztásra nem alkalmas, ivásra és főzésre nem használható, kizárólag háztartási célokra – tisztálkodásra, mosásra, takarításra – lehet használni.
Az Aquaserv és a Maros Vízügyi Igazgatóság közölte, növelik az ivóvíz ellenőrzésének gyakoriságát, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság pedig figyeli a községi kutak és források vízminőségét a sótartalom szempontjából. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság az országos vészhelyzeti bizottságtól kért támogatást az ivóvíz biztosítására az érintett településeken.
Az Agerpres tegnap arról tájékoztatott, hogy a Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzött keretek között leereszt bizonyos vízmennyiséget a bözödújfalusi víztározóból, hogy a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Kis-Küküllő megemelkedett sókoncentrációját hígítsák.