Alaposan vitatható, igencsak gyanús, több tekintetben is rossz emlékű korszakot idéz a Nicușor Dan államfő által a napokban bejelentett terv, elképzelés, mely szerint az adóelkerülés problémáját a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) elé vinné, s bevonná a titkosszolgálatokat is.
Az elnök az első, ebben a minőségében tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy a titkosszolgálatok információgyűjtéssel vehetnének részt az adóelkerülés elleni harcban. Az államfő által felvázolt képet valamelyest árnyalja, hogy meglátása szerint az árnyékintézmények szerepének kizárólag arra kell korlátozódnia, hogy ezeket az információkat továbbadják az országos adóhivatalnak és az ügyészségeknek. Utóbbiak ugyanis azok, melyek az adóelkerülés elleni harc frontvonalában maradnának, a titkosszolgáknak csak segíteniük kellene őket. Nyilván az egész művelet elsődleges célja a költségvetési hiány csökkentése, az állami bevételek növelése lenne. Utóbbi terén ugyanis Románia, noha valamelyest javított, de még mindig távol áll az európai átlagtól is, és ennek egyik oka a még mindig elég széles körben virágzó adóelkerülés is.
Érdemes leszögezni, hogy amint azt Nicușor Dan is jelezte, az adóelkerülés a nemzetbiztonsági stratégia része, azaz nem feltétlenül lenne ördögtől való, hogy a visszaszorítását célzó lépésekben, intézkedésekben a titkosszolgálatok is jól körülhatárolt, keretezett szerepet kapjanak. Adódik viszont a nagy kérdés, hogy ezt a keretet valóban sikerül-e megszabni, vagy ismét abban a helyzetben találjuk magunkat, mint Traian Băsescu elnöksége idején, amikor a korrupcióellenes harc égisze alatt a szolgálatok a DNA-val karöltve gyakorlatilag szabadon garázdálkodhattak a lehallgatások, adatgyűjtés terén, több, időközben egyértelműen koncepciós jellegű, sokak felesleges meghurcolásával járó, végül eredménytelen ügyet kreálva. Természetesen az is előfordulhat, hogy nem ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik meg, ám ezzel kapcsolatban nem árt fenntartani az egészséges kétkedést. Még akkor is, ha az államfő a sajtóértekezletén amellett is kardoskodott: a Román Hírszerző Szolgálatnak civil vezetője kell hogy legyen, aki majd gondoskodik arról, hogy megmaradjanak a fentebb említett keretek között. Mind tudjuk, egy fecske nem csinál tavaszt.
Az egész elképzelés kapcsán nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy amennyiben véghezviszik, ez tulajdonképpen a belépő lesz a szolgálatok számára, hogy újból visszaszivárogjanak és teret nyerjenek az állami apparátus azon szintjein, ahonnan az elmúlt években valamelyest kiszorították őket. És itt nem csak a végrehajtó hatalomról van szó, hanem akár az igazságszolgáltatásról is. Az államfő ugyanis azt is kijelentette, a korrupcióellenes harccal is elégedetlen, ezért ezen a téren is lépéseket tervez. Az adóelkerülés és a korrupció között pedig elég vékony a választóvonal, a szolgálatok számára pedig ez egy igen hasznos híd lehet ahhoz, hogy az ügyészségek irányába is kinyújtsák csápjaikat.
Reménykedjünk, hogy az eddig integritásról, következetességről és nem utolsósorban bátorságról tanúságot tevő államfő képes lesz ellenállni a hivatalára eddig is ránehezedő szolgálati nyomásnak. És legalábbis részben megakadályozni, hogy visszatérjenek a 2010-es éveket jellemző állapotok.
Fotó: Presidency.ro