Az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának közzétételi kötelezettsége sérti a magánélethez való jogot, a vagyonnyilatkozat kiterjesztése a családtagokra pedig sérti a jogbiztonság elvét, mert a nyilatkozattevőnek olyan információkért kell személyes felelősséget vállalnia, amelyekkel nem rendelkezik.
Ezekkel az érvekkel indokolja az alkotmánybíróság a május 29-i határozatát, amelyben megállapította, hogy az állami tisztségviselők vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatait nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársak és a gyerekek jövedelmére és javaira. A bírák szerint a vagyonnyilatkozatok közzététele „indokolatlanul közszemlére teszi” az állami tisztségviselők személyes adatait. Ráadásul fennáll annak a veszélye is, hogy a mesterséges intelligencia segítségével „az emberi méltóságukat semmibe véve” feldolgozzák a személyes adataikat. A bírák szerint azért is sérti a magánélethez való jogot, ha bárki hozzáférhet az állami tisztségviselők részletes vagyoni helyzetéhez, mert így a megszerzett, befektetett vagy megtakarított jövedelmük felhasználási módjából kikövetkeztethetőek a személyes életvitelük jellemzői.
