Bogdan Ivan gazdasági miniszter Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az eddigi biztonsági intézkedések – a Korond-patak ideiglenes elterelésétől kezdve az állandó geológiai megfigyelésig – valamennyi szakértő szerint helyesek és szükségesek voltak. Rámutatott arra is, hogy továbbra is nagyon összetett a helyzet Parajdon, ezért „felületes megoldásoknak” nincs helyük.

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, aki Bogdan Ivanhoz hasonlóan szombaton Parajdon tájékozódott, elmondta, a Maros magas sótartalmú vize a folyó magyar szakaszát is érinteni fogja, ezért pénteken a magyar hatóságokat is tájékoztatták a veszélyről.

Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig kell még mintegy 40 ezer embernek nélkülöznie a vezetékes vizet, Fechet azt válaszolta, hogy ha kedvező marad az időjárás, és sikerül elhelyezni a Korond-patak ideiglenes elterelésére szolgáló csöveket, vélhetően nem lesznek ilyen problémák a jövőben. A tárcavezető hozzátette azonban, hogy ez a megoldás csak ideiglenes, hosszú távon csak a teljes mederelterelés jelenthet megoldást a problémára. A miniszter beszámolt arról is, hogy szombattól négy nagy kapacitású szivattyút állítanak működésbe, amelyek segítségével másodpercenként 200 literrel tudják csökkenteni a Korond-patak hozamát. Az intézkedéstől az ökoszisztémára gyakorolt hatás enyhítését remélik.

Közben több biológus is jelentős halpusztulásra hívta fel a figyelmet a Kis-Küküllőn. „A biológiai sokféleség összeomlása épp a szemünk előtt zajlik a Kis-Küküllőn!” – írta közösségi oldalán Fülöp Tihamér biológus. Úgy értékelte, hogy ez nem csupán ökológiai katasztrófa, hanem egyértelmű jelzés is, hogy a természetvédelmi intézmények nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni a válságokra. Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője a Székelyhon hírportálnak elmondta: egyelőre a kisebb halak pusztultak el, de a nagyobb egyedek pusztulására is számítanak.