Több pénzt a mezőgazdászoknak és az állattenyésztőknek az új, 2027 utáni hétéves agrárpolitikában – ezt kéri 19 uniós tagország agrárminisztere az uniós bizottságtól, szorgalmazva, hogy a 2027 után életbe lépő Közös Agrár Politikát (KAP) megfelelően és a gazdák érdekeit, jövedelmét szem előtt tartva finanszírozzák.
A tizenkilenc tárcavezető közösen aláírt közleményben arra kéri Piotr Serafint, az unió költségvetési biztosát, hogy a KAP legyen különválasztva a többi közös politikai programtól. Ugyanis egyre többször elhangzik uniós szinten, hogy az unió költségvetéséből minden tagország kapna egy meghatározott összeget, amelyből aztán minden ország juttatna a mezőgazdasági támogatásokra és a vidékfejlesztési pályázatokra.
A közleményt aláíró országok: Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Ciprus, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Magyarország. A hírt az EFE hírügynökség tette közzé a spanyol agrárminiszter nyilatkozata alapján.
Ugyanezen közleményt elküldték Christophe Hansen jelenlegi mezőgazdasági uniós biztosnak, amelyhez egy közös mellékletet is csatoltak. Ebben az önálló KAP-alapok megőrzésének fontosságát hangsúlyozzák. Az aláíró miniszterek szerint szükség van továbbra is az új Közös Agrár Politikában a két tengelyre, azaz pénzalapra: a garanciaalapra, amelyből a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat fizetik, illetve a vidékfejlesztési alapra, amelyből a vidéki élet minőségének emelését, a gazdaságok fejlesztési és korszerűsítési beruházásait, a vidéki infrastruktúra javítását és a természetvédelem érdekében tett vállalásokat fizetnék ki. Végezetül felkérik a biztost, hogy az új KAP összeállításakor hívják meg a gazdaszervezetek képviselőit is.
