Nem elég, hogy itt, a közelünkben dúl már egy háború Ukrajnában, most egy másik is kezdett kibontakozni, szerencsére nem közel, hanem a Közel-Keleten, Izrael és Irán között. Az izraeliek főleg iráni nukleáris és katonai létesítményeket támadtak, de kiiktattak több katonai vezetőt is, többek közt Husszein Szalamit, az iráni Forradalmi Gárda vezetőjét, valamint a fegyveres erők vezérkari főnökét és hat atomtudóst is, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad alaposan kivette részét az Irán elleni akciókból, és kiköszörülte a csorbát, pontosabban azt, hogy nem sejtették a 2023. október 7-én végrehajtott Hamasz-támadást, amelyben megöltek 1200 izraelit és túszul ejtettek 251-et. (Amiatt is folyik egy kisebb háború.) Most a Moszad kémei rakétákat és drónokat juttattak be és rejtettek el iráni területeken, amelyekkel ellehetetlenítették az irániak védekezését és félrevezették a katonai vezetést is.
Az Irán elleni támadások Izrael szerint megelőző jellegűek voltak, hogy ne tudjon atombombát készíteni. Nem tudom, miért vesződnek annyit atombombagyártással, amikor a fegyvervásárlás nincs megtiltva, és miért nem vesznek valamelyik atombomba-nagyhatalomtól néhányat, amikor annyi van, hogy azokkal a Föld élővilágát többszörösön is el lehetne pusztítani. Vásárolhatnának Izraeltől is, mert az izraeliek jó üzletemberek, és nekik is van vagy 90. (Aztán azokat úgy programoznák, hogy ne lehessen velük Izraelt támadni.) De úgy látszik, hogy az Iránban gyártott atombomba jelent – mint Izrael mondja – „egzisztenciális fenyegetést Izraelre és az egész világra nézve”. A többi bomba békésen szunnyad a raktárakban, és arra vár, hogy darabjait leadják ócskavasnak, az urániumot meg békés célra használják fel.
A Szaddám Huszein által vezetett Irakot 2003-ban úgy támadták meg amerikai csapatok, hogy azt mondták, tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. Kiderült, ez nem volt igaz, bár azután állítólag számlákat mutattak fel, amelyekkel bizonyították, hogy igenis, volt neki, mert azokat tőlük vásárolták.
Minket is meglegyint az izraeli–iráni háború szele, mert emelkedik az olaj világpiaci ára, így nemsokára nálunk is fog az üzemanyagoké, ami nem oké. Nő az arany ára (szerencsére azt csak ritkán, például eljegyzések előtt kell venni), és esnek a tőzsdék, ideges lett az európai gáztőzsde, és mi is azok lehetünk, mert lám, gáz van, és a drága gáz még drágább lesz.
Irán vezetője, Ali Hámenei szerint a támadás miatt Izrael kemény büntetésre számíthat. Ilyenkor mindkét fél állítja, hogy csakis katonai objektumokat támad, és a civilek csak amolyan mellékáldozatok, de azért némi kárörömmel számolnak be arról, hogy hányan haltak meg. Izrael biztatást kapott Trump elnöktől, aki azt mondta, hogy megvédik, ha megtámadják őket. Természetesen reménykedik abban, hogy megállapodás születik atombombaügyben, „mielőtt semmi nem marad” belőle. Az iráni vezetés az Egyesült Államokkal tárgyalt atomprogramjukról korábban, és azt gondolták, hogy az egyeztetések lezárása előtt Izrael nem fog támadni, de bizony támadott, amire nem voltak felkészülve, sőt, a vezetők megbeszélést tartottak egy katonai bázison, és ezért Izrael könnyen tudta likvidálni őket. (Ez a likvidálás szó mennyivel szebb a meggyilkolásnál.) De az irániak nem félnek, nem akarnak egyezkedni, és egy új atomdúsító létesítmény aktiválását jelentették be.
A francia elnök is elítéli az iráni nukleáris programot – bár Izrael a nagykövete szerint „Franciaországot nem tekinti olyan szoros szövetségesnek, mint korábban” –, és azt mondta, Izraelnek joga van megvédeni magát, ha Irán megtorló csapásokat hajt végre. Az orosz külügyminisztérium mély aggodalmát fejezte ki a közel-keleti konfliktus veszélyes eszkalációja miatt, pedig nekik még jól is jön, ha nem figyel mindenki az orosz–ukrán háborúra. A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan elítélte az Irán elleni Izraeli támadást, amit provokációnak nevezett. Azt mondta: „meg kell akadályozni Netanjáhú és hálózatának támadásait, amelyek egész régiónkat felgyújtják”.
Úgy néz ki, a törökök nem azon az oldalon állnak, mint az Egyesült Államok, és nekik van a második legnagyobb hadseregük a NATO-ban, Amerika után. És ha az államok egy része Izrael, másik Irán oldalára áll, szép kis világháborúnak nézhetünk elébe.
Fotó: Facebook / Israel Defense Forces