Ifjúkora

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten, régi erdélyi nemesi családból. Dédapja Szent-Györgyi Imre királyi személynök, nagyapja Szent-Györgyi Imre kúriai tanácselnök, apja Szent-Györgyi Miklós földbirtokos, majd jószágkormányzó Kiskéren. Albert édesanyja Lenhossék József egyetemi tanár leánya, Josephina.

Albert gyermekkorát Budapesten és Kiskéren töltötte, diákként a pesti Lónyay utcai Református Főgimnázium tanulója volt. Beiratkozott a tudományegyetem orvosi karára, de tanulmányait nem tudta befejezni, 1914-ben katonának kellett bevonulnia. Az orosz harctéren megsebesült, szabadságolták. 1917-ben doktorált, házasságot kötött Demény Károly posta-vezérigazgató leányával, Kornéliával. Felgyógyulva az olasz frontra került. 1918-ban leszerelt, a pozsonyi egyetem gyógyszertani tanszékén lett tanársegéd. 1919-ben feleségével és leánygyermekével vándor­útra indult. Prágában, Hamburgban, Leidenben, Groningenben, Londonban majd Cambridge-ben dolgozott, 1927-ben a kémiának is doktora lett.

Szegeden

Kolozsvár 1918. december 24-i román megszállásával a Ferenc József Tudományegyetem tanárai Budapestre menekültek, majd 1921-ben az egyetem ideiglenesen Szegedre került. A két évszázad óta várt egyetemi várossá válás a vesztett háború, a menekültek tömegei miatt az öröm mellett a gondok tömegét is jelentette Szeged városának. Az egyetemi intézetek, tanszékek, klinikák elhelyezése, a tanárok számára lakások, sok száz menekült és vidéki hallgató számára diákotthonok és menzák biztosítása óriási áldozatokat követelt a várostól. Az orvosi intézetek egy része a fémipariskola épületében kapott helyet. Az új egyetemi épületek zömében 1926 és 1930 között elkészültek, közöttük a Tisza-parti klinikasor és a természettudományi kutatóintézetek elhelyezésére szolgáló Templom téri épületcsoport. Ez utóbbinak árkádsorában helyezték el a Nemzeti Pantheon szobrait és domborműveit. A Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által megálmodott „Tisza-parti Göttinga” erre az időre felépült, megváltoztatva a régi szegedi belváros arculatát.

Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ajánlására az Orvosi Vegytani Intézet vezetésére meghívták a Cambridge-ben dolgozó Szent-Györgyi Al­bertet, aki először 1928 szeptemberében Klebelsberg Kunóval kettesben érkezett Szegedre. Megnézték az egyetemi építkezést, a neki szánt orvosi vegytani tanszéket az akkori Templom (ma Dóm) téren. Professzorként szeptember 29-én a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Tanácsának rendkívüli ülésén tette le a hivatali esküt. Két év szabadságot kapott Cambridge-i kutatásainak befejezésére, és 1930. szeptember 26-án elfoglalta szegedi katedráját. Már nemzetközileg ismert tudós volt.

Az egyetemen új biokémiai osztályt – két nagy labort, egy irodahelyiséget és egy előadótermet – rendezett be. A Kálvária téren, a felsőipari iskola alagsorában kapott szolgálati lakást, ahol felesége és lánya, majd édesanyja társaságában élt. A korábban Amerikában mellékvesekéregből általa kinyert hexuronsavról itt derítette ki munkatársaival 1931–1932 telén a híres tengerimalac-teszt segítségével, hogy ez az anyag a C-vitaminnal azonos. 1932 őszén pedig a vitaminforrást is itt fedezte fel a szegedi paprikában. Számos hazai és külföldi kitüntetést kapott, sok külföldi meghívásnak tett eleget. 1937. október 28-án a Nobel-díj kitüntetettje. 1937. december 1-én Szeged város díszpolgára, 1937. április 7-én a szegedi egyetem díszdoktora, május 6-án a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az egyetem dékánja, majd rektora lett. Nevéhez fűződik a Szegedi Egyetemi Ifjúság nevű első demokratikus egyetemi szervezet megalakulása. Fiatalokból kinevelt kutatógárdájával újabb és újabb kutatási eredményeket ért el. 1941. október 18-án másodszor nősült, felesége Borbíró Márta. A Rudolf téri lakás után Újszegeden vásárolt villát.

Az antifasiszta kutató

Demokratikus reformjai és antifasiszta magatartása miatt széles körű sajtótámadások érték 1940-től. 1942-től a nevét viselő antifasiszta polgári ellenállási mozgalom vezetője volt. Céljuk angolszász segítséggel kiugrani a hitleri háborúból és megteremteni a polgári demokratikus Magyarországot. 1943. február 7-én – isztambuli előadói meghívása során – kapcsolatot teremtett angol megbízottakkal, ami Hitler tudomására jutott, s a Führer követelte a tudós kiadatását. 1944-ben rendőri felügyelet alá került, a Gestapo üldözte, bujkálni kényszerült. Több hónapon át Horgos mellett, majd Budapesten bujkált, de kapcsolatot tartott az ellenállási csoportokkal. A Szálasi-puccs után a svéd követségre menekült feleségével együtt. A Gestapo onnan is el akarta raboltatni, ezért a követ kocsijának csomagtartójában kicsempészték a professzort, aki a főváros bevételéig még különböző rejtekhelyeken bujkált. Csak 1945. február 11-én tért vissza Szegedre.

1945. június 16-án a budapesti egyetem vegytani tanszékére nevezték ki. A fasizmus által üldözött, az ellenállási mozgalomban részt vett tudósra országos feladatok vártak. A Magyar Természettudományi Akadémia elnöke, majd a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság elnöke, az Országos Köznevelési Tanács elnöke, a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom Elnöki Tanácsának tagja, sok értelmiségi megmozdulás résztvevője, kezdeményezője lett.

A háború következményei, a termelőerők pusztulása, az infláció, az élelmiszerhiány súlyos akadályokat gördítettek a kutatómunka újraindulása elé. Az elméleti tudósnak nehéz körülmények között mutatkozott meg a jó gyakorlati érzéke. Tudóstársainak (50–60 fő) rendszeres étkeztetését sikerült megoldania. A budapesti intézetben megindult kutatómunka és a sok közéleti elfoglaltság miatt szegedi kapcsolatait levelezéssel tartotta fenn.

Az Egyesült Államokban

Az 1947 őszén a Svájcban tartózkodó Szent-Györgyit váratlanul érte barátja, az antifasiszta ellenállásban és a szellemi újjáépítésben segítője, Zilahy Lajos író letartóztatásának híre. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a II. világháború antifasiszta szövetséges hatalmai között végleges a szakítás. A két tömb egymáshoz való viszonyát a hidegháború jellemezte. Aki a nyugati hatalmakkal olyan kapcsolatot tartott fenn, amilyet Szent-Györgyi is, könnyen keveredhetett gyanúba, hogy valamelyik imperialista hatalom kémszolgálatának ügynöke. Szent-Györgyi olyan jelzéseket is kapott, hogy a kezdődő bizalmatlansági légkör az ő személyes szabadságát is veszélyezteti. Ezért úgy döntött: nem tér haza, és inkább az Egyesült Államokban telepedik le.

Véglegessé akkor vált amerikai tartózkodása, amikor kiderült, Woods Hole-ban, a Tengerbiológiai Laboratórium Izomkutató Intézeténak igazgatójaként folytathatja kutatásait. Korszakalkotó kötete volt az 1957-ben kiadott Bioenergetics. 1960-ban a thymus (csecsemőmirigy) tanulmányozásába kezdett. Így jutott el a rákkutatáshoz. 1962-től az atomháború-ellenes harc, a vietnami háború elleni harc, a béke ismert harcosa, több háborúellenes munkája jelent meg. Társadalmi szerepvállalása miatt az USA kormánya megszüntette kutatómunkájának állami támogatását. Magánadományokból azonban létrejött a Nemzetközi Rákkutatási Alap, Szent-Györgyi lett a Falak nélküli laboratórium nevű kutatási szervezet vezetője. 14 országban 60 intézetben folyt a kutatómunka a rák megelőzésére és gyógyítására.

A magyarországi sajtó különösen a 70-es évektől kezdve mind gyakrabban foglalkozott munkásságával. Elsősorban mint Nixon vietnami politikájának elítélőjéről, atomháború elleni harcáról emlékeztek meg, de megindult életének és munkásságának tudományos igényű feltárása is.

1976-ban ismét megnősült, felesége Marcia Houston.

Visszatérései

Először 1973 októberében tért vissza Magyarországra, a kormány vendégeként. Szegedi tanítványa, Straub F. Brunó meghívta a Magyar Tudományos Akadémia általa irányított Szegedi Biológiai Központjának átadási ünnepségére. A Szegedi Orvostudományi Egyetem 1973. október 12-én Szent-Györgyi Albertet díszdoktorává fogadta. Beszédében az alkalmazott tudományokról és a tudományról mint művészettel egyenértékű tevékenységről szólt. Megállapította, a tudomány soha nem lehet öncélú, mindig a népet kell szolgálnia. A Magyarok Világszövetsége elnökségének tiszteletbeli tagja lett.

1978. január 7-én a magyar Szent Koronát hazahozó küldöttség tagjaként érkezett Budapestre. 1985. április 22-én mutatták be Szegeden a Psalmus Humanus című, Szent-Györgyiről készült filmet. 1986-ban az orvosi egyetem Központi Könyvtára egy Szent-Györgyi múzeum létesítését kezdte meg.

Az 1986. október 22-én meghalt tudósról 1986. december 15-én Szeged város tanácsa, a Szegedi Akadémiai Bizottság és az egyetemek közös megemlékezésén bejelentették, hogy a szegedi orvosegyetemet Szent-Györgyiről nevezik el. 1987. december 10-én tartották meg a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem nagyszabású névadó ünnepségét, december 11-én leplezték le szobrát a Magyar Pantheonban, egykori intézetének bejárati ajtaja mellett.

Nobel-díja

A Nobel-díj neki ítélésének hírére 1937. október 29-én fél 10-kor a Templom téri intézeténél „már több száz főnyi diáksereg várta és lelkesen éljenezte. Percekig tartott az ováció, a professzor meghatottan lépett be az intézetébe, ahol a munkatársai fogadták harsány éljenzéssel, hatalmas virágokkal”.

A Nobel-díj stockholmi zenepalotában történt átadásáról (1937. december 10.) érzékletes beszámolók és fényképek készültek.

„A görög templomok szépségét idéző épület elé a hóesésben luxusautók gördültek, melyekből frakkos és estélyi ruhás vendégek léptek be a fényárban úszó előcsarnokba. A díszteremben a Nobel család tagjain kívül a svéd elit, számos Nobel-díjas tudós mellett helyet kapott Szent-Györgyi felesége és lánya is, Magyarországot Matuska Péter stockholmi nagykövet képviselte” – derült ki a Magyar Rádió háromnegyed órás élő közvetítéséből, ugyanis Knébel Miklós pápai követ helyszíni tudósítása alapján az egész ország figyelemmel kísérhette a Nobel-díj-átadás Szent-Györgyivel kapcsolatos részleteit.

Pálóczi Horváth György, Est-lapok tudósítója írta: „Harsonaszóra lépett a zsúfolt terembe a svéd királyi család. Az első sorban dobogóra helyezett, kék-arany színű trónuson foglalt helyet V. Gusztáv svéd király, aki néhány nappal korábban ünnepelte trónra lépésének 30. évfordulóját. (…)

A Nobel-alapítvány elnöke, Hjalmar Hammarskjöld köszöntője után mind a négyféle Nobel-díj kiosztása előtt egy-egy svéd akadémikus ismertette az adott díjra jelölt személyek tudományos érdemeit, majd egy-egy zenei tétel választotta el egymástól az elismerések átadását. (…)

Szent-Györgyi Albert munkásságát Einar Hanmartstein, a stockholmi Karolinska Intézet professzora, egyúttal az Orvosi Nobel-bizottság tagja taglalta részletesen – svéd és angol nyelven. Majd felkérte a magyar professzort, hogy vegye át a díjat őfelségétől.

A Nobel-díjas tudós mélyen meghajolt a király előtt, V. Gusztáv is meghajtotta fejét a tudomány e kiváló munkása előtt. (…)

A vendégsereg sűrű hó­esésben hajtott át a stockholmi városházára, ahol a ragyogó aranyteremben este fél nyolctól fogadással folytatódott a Nobel-díjasok ünneplése. A díszlakomán 300 személyre terítettek, a főasztalnál a királyi család és a Nobel-díjasok foglaltak helyet. Szent-Györgyi feleségét Gusztáv Adolf herceg, a trónörökös idősebbik fia vezette asztalhoz. A 18 millió üveg- és aranymozaikkal borított díszteremben – Davisson, Haworth, Karrer után – Szent-Györgyi mondott angol nyelvű pohárköszöntőt.”

„Nagy beszédek hangzottak el – idézte fel utólag az eseményeket Szent-Györgyi Albert. – Megrázó dolog volt, hogy mi, Nobel-díjasok anélkül, hogy összebeszéltünk volna, mindannyian a világbékéről és az emberi közösségről beszéltünk. Úgy látszik, mindannyian éreztük, hogy erre volna a legnagyobb szükség a földön.”

A bankett vacsorát bál követte a városházi kék teremben. A stockholmi egyetemi diákszövetség és az uppsalai egyetem hallgatói szerenádot adtak a bankett résztvevőinek. Az est az egyetemi ifjúság táncos estélyével zárult: Szent-Györgyi a lányát is megtáncoltatta.

„Kislányom büszke és boldog volt, és csak fokozta örömét, de az enyémet is a tény, hogy férjem feltűnően a legnépszerűbb volt a Nobel-díjas kitüntetettek között” – nyilatkozta a tudós felesége.

Másnap, december 11-én 12 órakor kezdődött Szent-Györgyi Nobel-elő­adása a Karolinska Intézet Patológiai Intézete nagytermében német nyelven. Itt is, mint minden más alkalommal, név szerint említette munkatársait, és kiemelte érdemeiket. A tudósító szerint szerény, könnyed stílusú, humorral fűszerezett beszéde magával ragadta közönségét. Ebédre hívta családjával együtt Gunnar Holmgren, a Karolinska Intézet rektora. A nap a stockholmi királyi palotában vacsorával zárult. A tudósító szerint V. Gusztáv szokatlanul meleg hangon társalgott Szent-Györgyivel, amit azzal magyarázott, hogy a hasonlóképpen sportkedvelő embert tisztelte a szegedi tudósban.Lucia a fény szimbóluma, a téli napforduló hírnöke és a karácsonyi ünnepkör nyitánya Svédországban. A legszebb lányok közül választott Luciát Szent-Györgyi Albert köszöntötte a Luca-napi estélyen, amely december 13-án este tíz órakor kezdődött a stockholmi Berns Salonger étteremben, a stockholmi Nobel-napok záróakkordjaként.

Erik Lindberg svéd szobrászművész tervezte a Nobel-díjat jelképező arany érmét, amely 200 grammos, 66 milliméter átmérőjű. Az élettani vagy orvosi Nobel-díj előlapján Alfred Nobel bal profilja látható, hátlapján két nő­alak. A babérkoszorús nőalak – az orvostudomány géniusza – nyitott könyvet tart az ölében, s míg egyik kezével egy szenvedő leányt karol át, addig a másikkal egy sziklahasadékon áttörő forrásból vizet mer egy tálkába, hogy enyhítse a beteg szomját. Tőlük jobbra kígyós serleg látható, illetve a díjat elnyert személy neve. Az érmét a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.

Egyedi Szent-Györgyi Nobel-diplomája is: Jesk Werkmaster festő, grafikus és iparművész alkotása. „Az arany ötvözetű, szattyán kötésű fadiploma” első oldalán olyan városok neve olvasható, amelyek Szent-Györgyi tudományos pályájának egy-egy állomását jelzik, alatta egy dúsan termő paprikanövény, majd a díjat odaítélő Karolinska Intézet és Nobel neve. A másik oldalon pedig a Nobel-díj elnyerésének indoklása olvasható, tömör összefoglalóként. Az eredeti diplomát Szent-Györgyi amerikai munkahelye, Massachusetts könyvtára őrzi. E diplomára is utalva nevezte a világsajtó Szent-Györgyi Nobel-díját „Paprika-díjnak”.