Az ígéret szép szó, ám a romániai politikában szinte annyit ér, mint naptáron a légypiszok. Lehet ezt hangzatosabb és erőteljesebb hasonlattal is árnyalni, ám a lényegen mindez nem változtat: az említett közegben az ígéret szinte jelentéktelen.
Nyilvánvalóan e közismert állapotra utalt Kelemen Hunor is, amikor az államfővel való tegnapi egyeztetés után azt mondta, el kellene jutnunk oda, hogy ha egy politikus a választási kampányban megígér valamit, akkor azt később be is tartsa. Az RMDSZ elnöke nem valamiféle elvi vagy morális okfejtésként tette ezt a kijelentését, hanem egy adott helyzetre reagált, állítva, hogy támogatja Nicușor Dan általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozó elképzelését, ugyanis az államfő a választási kampányban írásban tett ígéretet arra, hogy mandátuma alatt nem emelik az áfát. Márpedig a kormányalakítási tárgyalások egyik érzékeny kérdése éppen az áfa sorsa: Ilie Bolojan ragaszkodna ez utóbbi 19-ről 21 százalékosra emeléséhez, míg Nicușor Dan ragaszkodna az ígéretéhez.
Mindez csupán egy erőteljes árnyalata a tegnap is zajló intenzív tárgyalásoknak. Az elnök előbb fogadta a pártok képviselőit, aztán délután egyeztetett Ilie Bolojannal is, viszont nem jutottak egyezségre az áfát illetően. A kormányfő személye bizonytalanná vált délutánra, este a pártok saját táboraikban folytatták a megbeszélést. Kérdéses, hogy Nicușor Dan ma nevesíti-e vagy sem a miniszterelnököt, miközben a pártoknak a jelölt ismeretében kellene újra tárgyalóasztalhoz ülniük, az RMDSZ vezetői a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) péntek esti ülésén vitatnák meg, belépnek-e vagy sem a kormányba.
Csakhogy a bonyodalmak továbbra is sokasodnak: tegnapra az is bebizonyosodott, hogy az RMDSZ elégedetlen – joggal – a leendő kormányban számára felkínált fejlesztési, illetve főként a kulturális tárcával. Miután egyértelművé vált, hogy Tánczos Barna az új kormányban már nem lehet pénzügyminiszter, a szövetség egy hangsúlyosabb tárcát, a környezetvédelmit vagy a mezőgazdaságit szerette volna kialkudni számára, ám ezt a partnerek elutasították. Az RMDSZ nem akar politikai befolyás nélküli díszítőelem maradni – rögzítette már szerdán Kelemen Hunor, és tegnap, az államfővel való találkozó után is függőben hagyta ezt a kérdést. „Egy olyan kormányban, amelyben mindannyian felelősséget vállalunk a kormányzásért, jól kell éreznünk magunkat” – nyomatékosította, hozzátéve, nem tudja megígérni, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele mellett döntenek.
A továbbra is létező, igen komoly gazdasági bizonytalanság mellé érzékelhetően felsorakozik tehát egy politikai is: kérdéses az RMDSZ jelenléte a kormányban. Amennyiben a többséget alkotó pártok – hatvanszázalékos többséggel rendelkeznek a törvényhozásban – úgy döntenek, hogy a szövetség szempontjait mellőzve folytatnák, az nemcsak a romániai magyar közösség irányába lenne rossz üzenet, hanem politikai, társadalmi tekintetben is szűklátókörűségre vallana. Hiszen míg hetekkel korábban gyöngéd, szép és hízelgő szavakkal illették a magyar közösséget, hálálkodtak azért, hogy hatszázezernél több szavazattal segítette államfői székbe Nicușor Dant, akkor az lenne méltányos, hogy e közösség most is megbecsültnek és ne kitaszítottnak érezze magát. Mert az RMDSZ esetleges újabb kiebrudalása a kormányból semmiképp sem tekinthető barátságos lépésnek, valójában nem lenne más, mint politikai korlátoltság, mi több, önzőségre, sőt, kapzsiságra valló gesztus.
Nicușor Dan az RMDSZ küldöttségével tárgyal. Fotó: presidency.ro