Egy másik nagyon tiszta és félreérthetetlen üzenete a felmérés eredményeinek, hogy a lakosság bizalma a különböző politikai és közintézményekben (kiemelten a kormány, a parlament és a politikai pártok) gyakorlatilag történelmi mélyponton van. Mások mellett jól mutatja ezt a hatalmas bizalmi válságot, hogy háromnegyede a megkérdezetteknek úgy véli, a kormány nem kezeli majd megfelelően az adóemelésekből származó többletbevételeket, azaz ezek (a többi forrás egy részével együtt) ismét eltűnnek majd az államkassza nevű feneketlen zsákban, a döntéshozóknak pedig a legkisebb dolguk is nagyobb lesz annál, hogy elmagyarázzák, hová is kerültek ezek a pénzek.

Az elmondottak mellett ugyanakkor egy fontos részlet, ami a felmérésből ismét csak egyértelműen kitűnik, hogy a romániai társadalom mégiscsak elért egy érettségi szintet, sokan tisztában vannak azzal, hogy a közterhek növelése az ország jelenlegi állapotában elkerülhetetlen, és fogcsikorgatva, de próbálnak a még „zsebbe nyúlósabb” napokra felkészülni. Ám szintén az érettség jele, hogy komoly hányaduk már csak a valamit valamiért elv mentén hajlandó áldozatot hozni, nadrágszíjat még inkább megszorítani, és ez mind a kormány, mind a koalíció számára vészcsengő kell hogy legyen.

Adódik a kérdés, hogy a döntéshozók meghallják-e ezeket a hangokat, eljutnak-e hozzájuk ezek a jelzések, és képesek lesznek-e érdemben és hatékonyan hozzányúlni a „szent tehenekhez”, melyek közül párat a felmérés is említ: a különleges nyugdíjak, az adókerülés, korrupció. De nyugodtan ide sorolhatjuk az egyes állami intézmények, vállalatok szintjén uralkodó, kiváltságokra is alapuló felhőtlen pénzpazarlást, vagy a veszteséges közszolgáltatók (vasút, állami repülőtársaság és mások) mesterséges életben tartását hatalmas költségvetési lyukak árán. 

Remélhetőleg a válasz erre a kérdésre: igen, értik az intő jeleket, hogy az emberek mit várnak el tőlük. És szintén csak remélhetjük, hogy azt is felfogják, amennyiben a kiváltságosak, védettek számára népszerűtlen intézkedéseket nem hozzák meg, akkor esély sem marad a társadalom jelenleg siralmas szinten lévő bizalmának a visszaépítésére. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy még inkább helyzetbe hozzák az egyetlen alternatívát, a szélsőségeseket, akikről már csak az eddigi teljesítményük alapján nyugodtan kijelenthetjük: Isten őrizzen meg attól, hogy az ország sorsa tőlük függjön.

Fotó: gov.ro