Történt ez tegnap is, az állami adóhivataloknál és a nyugdíjpénztáraknál spontán tüntetésbe kezdtek a dolgozók, miután a kormány a hétvégén közölte, hogy alaposan lefaragnak a munkahelyi veszélyességi pótlékokból. Az alkalmazottak, valamint az ágazati szakszervezetek ugyanakkor utcai megmozdulásokat is kilátásba helyeztek, mert a kormányfő pénteken azt nyilatkozta: alaposan megbolygatják a bérkiegészítések, pótlékok hosszú évek során igencsak kuszává vált rendszerét. A hivatali méhkast ugyanakkor az is alaposan felbolygatta, hogy minden jel szerint az adócsalás bekerül a nemzetbiztonsági kockázatok közé, ami elég kényes helyzetbe hozza a közpénzügyi intézmények e területen dolgozó munkatársait.

Hogy a kormány államkarcsúsítási, spórolási elképzelései nem aratnak majd osztatlan sikert a közszféra alkalmazottai körében, az borítékolható volt, főképp, hogy ezek az intézkedések nem is kis része a zsebükre megy. Emellett ott van még az a nem elhanyagolható tényező, hogy a több évtized alatt megszokott keretekből kell kilépni, jóval szigorúbb elvárásoknak megfelelni, nagyobb felelősséget vállalni, háttérben a jövedelem csökkenés rémével. Már csak ezek is megmagyarázzák a felháborodási, ellenállási hullámot, amely a közintézményekben elindult, és amely minden egyes megszorító intézkedéssel várhatóan erősödni fog. Kérdés, hogy a Bolojan vezette csapat és egyáltalán a kormánykoalíció kitart-e kellő következetességgel, erővel az elképzelései mellett, vagy egy adott pillanatban engednek a nyomásnak, és ha nem is táncolnak vissza, de belemennek adott engedményekbe. A választ erre hamarosan megkapjuk, ám az már most elmondható, hogy a visszakozás rossz választás lenne, ugyanis gyorsan hiteltelenné tenné az egész reformhadjáratot.

A hivatali felhorkanás, ellenkezés ugyanakkor más szempontból is figyelmet érdemel. A szakszervezeti ellenérvek egy része élesen rámutat, hogy a közszférában csak rendszerszintű beavatkozással lehet érdemi változást elérni. A rossz káderpolitikákból fakadó személyzeti problémákért (alacsony létszám, kiöregedés), a digitalizáció halogatásáért, az ellentmondásos, fiskális jogszabályokért, a zavaros bérezési törvényért, a sokszor elavult, hiányos felszereltségért ugyanis az egyszerű hivatalnokok, alkalmazottak nem okolhatóak. Ezek mind olyan problémák, melyekért az ország mindenkori döntéshozóit terheli a felelősség, és az ő dolguk változtatni is. A lefaragásokkal, megszorításokkal ugyanis csak azt érik el, hogy a közszféra ellenállása még erősebb lesz, az államapparátus még kevésbé válik hatékonnyá, és hamarosan nem csak erős ellenszélben, de egyenesen a vihar kellős közepén találják magukat.

Fotó: Facebook / Sindicatul Naţional Finanţe Publice - SindFISC