A szakember elmondása szerint június 6-án végre felszabadult az ország az RSZKF-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések alól. A következő hetek, hónapok fel­adata a kárrendezés, illetve a telepek újraindításának elősegítése mellett az ország mentes státuszának és piacainak visszaszerzése. 

Az EU a járványkezelésben (is) megbukott – jelentette ki a szakember –, hiszen Szlovénián kívül az összes Magyarországgal szomszédos tagállam bevezetett valamilyen plusz előírást a Bizottság irányadó határozatához képest. Ezeket annak ellenére alkalmazták, hogy nem feleltek meg az unió egységes piacra vonatkozó elvének. Ausztria és Románia tart(ott) fenn legtovább kiegészítő nemzeti intézkedéseket. A románok legutolsó határozata május 29-én jött ki, amely május 28-tól megszüntetett minden korábbi, RSZKF miatt elrendelt korlátozást. Ám ennek alkalmazása lassan indult be, és az egyes megyék között nagy különbségek vannak. Az osztrákok elvileg elfogadták a korlátozások feloldására vonatkozó uniós határozatot, de a gyakorlatban június 12-én még nem engedtek gyűjtőpontokról élő marhákat vágásra beszállítani. A lengyelek ugyan elsők voltak a tiltásokban – még a magyar hivatalos bejelentés előtt megkezdték a magyar importot tiltó intézkedéseik meghozatalát –, de az oldással már nem siettek ennyire. Április végétől aztán beálltak a sorba, és először a nyers tejet, aztán a húst, később már az élő állatokat is beengedték. A csehek a valós helyzethez képest szigorúbb és mondhatni, barátságtalanabb intézkedéseket (pl. nem szerveztek tenyészállat-kiállítást, lezártak határ­átkelőket, megtiltották a spermaimportot stb.) rendeltek el nemcsak a szomszédos Szlovákiá­ból, de a Magyarországról érkező potenciálisan vírushordozó szállítmányokra is. A feloldásban ők sem siettek annyira, de május 18-tól a legtöbb nemzeti intézkedést eltörölték. A horvátok (rossz) példát vettek az osztrákoktól, és ugyan a legkésőbb vezettek be tiltást (április 16-án), de az utolsók között voltak a teljes feloldással, amit június 11-én léptettek hatályba. Ugyanakkor még ezután is a Magyarországról és Szlovákiából érkező hízómarhákat 14 napos karanténba kell helyezni, az importból származó vágómarhákat pedig csak a nap végén lehet levágni az adott vágóhídon, majd a vágóhidat kötelező fertőtleníteni – részletezte a térség országai által hozott intézkedéseket Wagenhoffer Zsombor.

 Mint elmondta, Várhelyi Olivér, az EU Bizottságának egészségügyért és állatjólétért felelős biztosa gratulált a magyar hatóságnak, valamint a gazdáknak, egyúttal köszönetét fejezte ki a sikeres védekezésért. Tény, hogy az EU Bizottsága a magyar és szlovák RSZKF-ügyben meglepően normálisan viselkedett, kivételesen szakmai és nem (büntető) politikai alapon közelítette meg az ügyet. Az más kérdés, hogy a határozatoknak nem tudtak érvényt szerezni. Mentségükre szóljon, hogy az agrárminiszterek tanácsában és az állategészségügyi munkacsoport ülésein rendre szóvá tették, és kérték, hogy a tagállamok tartsák be az uniós határozatot, amelyet ugyanakkor a tagállamok a saját érdekeik alapján tartottak be vagy hagytak figyelmen kívül – fejtette ki.

Mint elmondta, az RSZKF miatt elszenvedett jövedelemkiesés kompenzálására az Európai Bizottság az EU mezőgazdasági tartalékából tud forrásokat átcsoportosítani azon tagállamok részére, melyek ezt kérik, és kérésüket kellő érvekkel (számadatokkal) alá is támasztják. Németország a januári RSZKF miatt elszenvedett bevételkiesés kompenzálására 4,8 millió euró támogatásban részesült a Bizottság döntése alapján. A támogatást a nyerstej-értékesítés ideiglenes tiltása miatt keletkezett jövedelemkiesésre, valamint a sertések kereskedelmi értékcsökkenésére hivatkozva kérték. Szlovákia június elején nyújtott be támogatási kérelmet 8 millió eurós összegre. A magyar kormány is hasonló lépést tervez, amihez a kártérítési számítást az AKI Agrárközgazdasági Intézet végzi.