Biztatónak nevezte Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy az Európai Parlament (EP) tegnapi plenáris ülésén Strasbourgban a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés vitáján voltak ugyan elutasító megnyilvánulások, ám a felszólaló képviselők túlnyomó többsége azt kérte az Európai Bizottságtól (EB), hogy érdemben foglalkozzon a kezdeményezéssel. Az elnök ugyanakkor úgy vélte, az EB Hadja Lahbib egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztos által tolmácsolt hozzáállása arra utalt, mintha nem teljesen értették volna meg a kezdeményezés lényegét és nincs szándékukban a benne foglaltakat beépíteni a kohéziós politikába.
Izsák Balázs szerint, amikor az egész világ és ezen belül Európa abnormális folyamatokkal, helyzetekkel van tele, felüdítő, hogy az EP-ben tartott egyórás vitáról elmondható, az a normalitás légkörében zajlott. Az elnök szerint jó volt azt látni, hogy a felszólaló képviselők többsége támogatóan állt a kezdeményezéshez és fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az európai nemzeti régiók kérdéskörének a kohéziós politikák részét kell képeznie. Az SZNT szempontjából az is fontos volt, hogy megjelentek olyan nemzeti régiók képviselői, akikkel korábban nem sikerült kapcsolatot teremteni: így Frízföld (Hollandia tartománya) vagy a Lengyelországhoz tartozó Szilézia. Izsák Balázs lapunknak ugyanakkor kifejtette: az a tény, hogy nem volt határozattervezet, a kérdésről nem kellett szavazni, azt jelzi: nem volt olyan szándék, hogy valamilyen végleges dokumentum szülessen. Feltételezése szerint, amennyiben egy ilyen dokumentum létezett volna, azt az Európai Parlament plénuma jóváhagyja, ám úgy tűnik, ez nem volt cél.
Ami a jelenlévő európai biztos, Hadja Lahbib felszólalását illeti, Izsák Balázs úgy vélte: megismételte azt, amit a regionális fejlesztési bizottság ülésén már elmondott, és nem kell különösebben meghatódni attól, hogy hangsúlyozta a polgári kezdeményezés jelentőségét, dicsérte a több mint egymillió európai polgárt, akik aláírásukkal támogatták. A biztos által elmondottak lényege, hogy szerinte amióta a kezdeményezés elindult, az EB mennyi mindent tett a nemzeti kisebbségekért. Ennek alapján úgy tűnt, mintha nem is értené a kezdeményezés lényegét, az ugyanis nem nemzeti kisebbségekről szól, hanem régiókról, és amennyiben sikeres lenne, az az illető térségek minden lakója életére – az etnikai többséghez tartozókéra is – pozitív hatással lenne. Izsák Balázs szerint minden jel arra mutat, hogy pont a kohéziós politikával nem akarják összekapcsolni sem a nemzeti kisebbségek, sem a nemzeti régiók ügyét.
Kérdésünkre, hogy mire számítanak az EB részéről, az elnök elmondta: a bizottság gyakorlatát, érveit, „gondolkodását” megismerték, 2013-tól kezdődően hat éven keresztül küszködtek velük, ezért ha elutasító lesz a döntésük – azaz nem kerül sor törvényalkotásra a kérdésben –, nem fogja őket nagyon meglepni. Ám bármit is mondjon a bizottság szeptember 4-én – ez a határidő, amíg határozniuk kell a kezdeményezésről –, a székelyek ott maradnak Székelyföldön, ahogy a baszkok Baszkföldön, a frízek és a sziléziaiak is saját hazájukban, szülőföldjükön, és azzal kell majd szembesülniük, az EU nem akarja tudomásul venni, hogy ők is az unió polgárai.
Kérdésünkre Izsák Balázs azt is elmondta, Diana Șosoacăt leszámítva a többi román EP-képviselő viszonyulása kellemesen meglepte: azon túl, hogy elzárkóznak, kerülgetik a kérdést és felmondják a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos hivatalos állami narratívát, alapjában véve mégiscsak egy normális hangnemet ütöttek meg.
