Az Ukrajnával határos uniós tagállamok közösen szólítják fel az uniós döntéshozókat, hogy védjék meg az európai gazdákat az ukrán mezőgazdasági termékek korlátlan beáramlásával szemben. „Tönkretenné a gazdákat az a hátuk mögött Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát” – közölte Nagy István magyar agrárminiszter közösségi oldalán. A tárcavezető szerint ez botrányos, amit nem fognak hagyni, mert a gazdák jövője és megélhetése a tét. 

A magyar miniszter emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság a gazdák háta mögött elvi megállapodást kötött Ukrajnával a 2016 óta meglévő kereskedelmi megállapodás felülvizsgálatára. A javaslat megint Kijevnek kedvez, az uniós ország termelőit pedig ellehetetlenítené. A tervek szerint különböző kategóriákba osztanák az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékeket, s a cukor, baromfi, tojás, búza, kukorica vagy méz esetében a 2016-os kereskedelmi megállapodásban rögzítetteknél nagyobb mennyiségű importot engedélyeznének a háború sújtotta ország számára. Más tételek, a vaj, sovány tejpor, maláta, glutén, zab vagy árpadara esetében a kvóták az elmúlt években tapasztalt legmagasabb szintre nőnének. A tejpornál, erjesztett tejnél, gombánál vagy szőlőlénél teljes liberalizáció valósulna meg, ami azt jelentené, hogy ezek korlátlanul érkezhetnek az Európai Unió területére. A kukorica is korlátlanul áraszthatná el a magyar és az uniós piacot.

Nagy István elmondta, a tervek szerint Ukrajna kötelezettséget vállalna arra, hogy 2028-ig fokozatosan hozzáigazítja termelési előírásait az európai uniós normákhoz. Ennek a vállalásnak azonban csak akkor van értelme, ha kikényszeríthető. A bejelentett megállapodás azonban egyelőre nem tartalmaz semmilyen következményt arra az esetre, ha Ukrajna 2028-ig nem felel meg az EU-s termelési előírásoknak. A tárcavezető kifejtette, az Ukrajnával szomszédos országok agrárminiszterei többször világossá tették, hogy kizárólag regionális és automatikus védelem, valamint egyéni kvóták bevezetése óvná meg a gazdálkodókat, ezzel szemben a brüsszeli tervezet csupán látszatmegoldásokat tartalmaz. Magyarország továbbra is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni behozatali tilalmat – hangsúlyozta az agrárminiszter. 

Magyarország kezdeményezésére az Ukrajnával határos uniós tagállamok közösen szólítják fel Brüsszelt, hogy Kijev érdekei helyett védje az európai gazdákat az ukrán mezőgazdasági termékek korlátlan beáramlásával szemben. Nagy István szerint elfogadhatatlan az a tagállamok háta mögött kötött megállapodás, mely például a cukor, a baromfi, a tojás, a búza és a méz esetében is meredeken megemeli a behozatali mennyiséget, amivel a bizottság beverné a szöget a gazdák koporsójába. Brüsszelnek nem ezt, hanem automatikusan alkalmazható regionális védintézkedéseket kellene bevezetnie, hogy meg lehessen óvni a határ menti gazdák piacait, aminek legalkalmasabb eszköze az egyedi kvóták alkalmazása – jelentette ki az agrár­miniszter. Nagy István beszélt arról is, hogy megoldást kell találni a kukorica kérdésére, mert jelenleg erre a vám nulla, így korlátlanul áramolhat be az Európai Unióba. 

A közös nyilatkozatban kérik, hogy Brüsszel minimális küszöb­értéket határozzon meg annak megakadályozására, hogy az importált ukrán árukat az unióban előállított mezőgazdasági termékek költsége alatt értékesítsék. Továbbá Ukrajnával szemben meg kell követelni az uniós egészségügyi, növényegészségügyi, állatjóléti, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályozók betartását. 

Az agrárminiszterek azt is követelik, hogy a bizottság hozzon létre egy külön pénzügyi alapot, amelyből az Ukrajnából származó túlzott behozatal esetén az uniós termelők, főleg a leginkább érintett öt ország veszteségeit kompenzálni lehessen. Bulgária, Magyarország, Lengyel­ország, Szlovákia és Románia ragaszkodik ahhoz, hogy a véd­intézkedések minden mezőgazdasági termékre vonatkozzanak, beleértve azokat is, amelyek esetében az uniós vámokat már teljesen kivezették.