Miután naponta megtekinti a munkálatok állását a felújítás alatt lévő udvarterekben, az alpolgármesternek megakadt a szeme a jó pár málló homlokzatú, nem egy esetben ajtó és ablakszemek nélküli épületen, ami elfogadhatatlan az Európában egyedi, a céhes város különlegességének számító, sajátos úthálózat esetén. „Beszéltem az illetékes kollégával, felszólítjuk azokat a tulajdonosokat, akik nem fordítanak gondot tulajdonukra. Ez az állapot tarthatatlan és etikátlan is: a város befektet az udvarterek korszerűsítésébe, miközben a kompromisszum hiánya miatt a lakók nem tesznek lépéseket a tulajdonuk karbantartásáért. Az, hogy egy épület lakatlan és romhalmazzá vált, még érthető, de abban az esetben is van mit tenni: vagy adják el olyannak, aki megbecsüli, vagy ajánlják fel nekünk megvásárlásra. Ez persze a költségvetésünk engedte keretek között lehetséges, észszerű érték esetén, és azon is múlik, hogy a telekkönyvek tiszták-e” – magyarázta. A javíthatatlan házak helyén például parkolót is tudnának létesíteni – tette hozzá. 

A másik véglet az, amikor a lakott épület hasonlít romhalmazra, a kerítések ki vannak dőlve az udvartérre, és emellett még szemetelnek is. Magántulajdon esetén a tulajdonosnak kötelessége, hogy az ingatlanát védje. Eközben hívnak telefonon, hogy szemetes a hely, oldjuk meg. Mi el is vitetjük a szemetet, csak arra is kell gondolni, hogy azt az önkormányzatnak ki kell fizetnie” – mondotta Szilveszter Szabolcs, aki szerint ez akár törvénytelennek is tekinthető. „Mi próbáljuk a költségvetésünkből az udvartereket rendbe tenni, az ott lakók egy része meg fittyet hány mindenre. Addig nem kérünk rendet a lakóktól, amíg a dolgunkat nem végeztük el. Utána viszont a minimális elvárás, hogy legyen tisztaság, az elvált vakolatot legalább távolítsák el” – vélekedett felháborodva az elöljáró.

A helyi tanácsnak van egy határozata, amely szerint az elhanyagolt épületekre ötszáz százalékos ingatlanadót rónak ki, a „feketelistán” a tanács külön döntése értelmében két épület szerepel: a központban lévő egykori Ojtoz Szálloda, illetve az Iskola utcában lévő régi malomépület. Kíváncsiak voltunk, hogy ezt a listát az elhangzottak tükrében fogják-e bővíteni. „Mi azon voltunk, hogy a város történelmi központjában lévő épületek tulajdonosait a pluszadó bevezetésével arra késztessük, hogy valamit kezdjenek az egyébként értékes ingatlanokkal. Van, aki kifizeti a különadót, másiknál meg halmozódik a tartozás. Ezt sem egyben vetettük ki: egy év türelmi időt adtunk, hogy építési engedélyt váltson ki, hátha történik valami az ingatlanokkal. Most úgy látom, hogy a felújított vagy felújítás alatt lévő udvarterek lakói is hasonló felszólítást fognak kapni, mert etikátlan, ami történik” – mondotta az alpolgármester. 

Nem csak a magánszemélyek esetében van gond, az önkormányzat is évek óta kínlódik, hogy kijavítson egy, a város tulajdonában lévő épületet. „A pénz meglenne rá, a műemlékvédők és a tervező keres egy kompromisszumos megoldást” – magyarázta az alpolgármester. 

Szilveszter Szabolcs jó hírrel is szolgált: augusztus végéig elkészül a város új általános rendezési terve, az alapján már az építési engedélyek kibocsátása is leegyszerűsödik. Hozzátette: ami a város értékét növeli, az egyben gondot is jelent: arányaiban Kézdivásárhely műemlékvédett területe nagyobb, mint Brassóé vagy épp Nagyszebené.