A szélsőséges pártok beadványa után Nicușor Dan államfő óvását is elutasította tegnap az alkotmánybíróság a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás ügyében. A testület egyhangúlag hozott döntésében megalapozatlannak minősítette az elnök érveit.
Az államfő beadványában egyetértett azzal, hogy a román államnak határozottan fel kell lépnie ugyan az uszítás, gyűlöletkeltés minden formája ellen, de úgy értékelte, hogy a parlament által júniusban megszavazott szigorítás pontatlan, önkényesen félreértelmezhető, és így akár ellentétes hatást válthat ki. Véleménye szerint a kifogásolt törvénymódosítás sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, mivel nem tisztázza félreérthetetlenül a „fasiszta” és „legionárius” jogi fogalmak mibenlétét, sem azt, hogy mi minősül fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő propagandának sem a terjesztett tartalmak, sem a szerzők vonatkozásában. Nicușor Dan úgy értékelte, hogy a törvénymódosítás egyes előírásai sértik az állampolgárok tájékozódási és szólásszabadságát is.
Az alkotmánybíróság tegnapi közleményében leszögezte: a fasiszta és legionárius ideológiák olyan történelmi és politikai fogalmak, amelyeket jogi értelmezésekkel nem lehet relativizálni, mivel olyan történelmi helyzeteket tükröznek, amelyek embercsoportokat módszeresen kiirtó, politikai gyilkosságokat rendszeresen elkövető, antiszemita, valóságos (nem csak elméleti lehetőségként felvázolt) társadalmi rendszereket alapoztak meg. A testület szerint a törvénymódosítás összhangban áll az európai demokráciák gazdag joggyakorlatával, betartja az arányosság elvét, és alkalmazása nem fog értelmezési gondokat okozni.
Az alkotmánybíróság tegnap először ülésezett új összetételében, miután a kilenctagú testületben három új alkotmánybíró kezdte el tevékenységét. Újdonságszámba ment a határozat abban a vonatkozásban is, hogy a májusban államfővé választott Nicușor Dan is első ízben emelt alkotmányossági panaszt egy kihirdetésre váró jogszabály ügyében.
Romániában egy 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek jelképeinek nyilvános használatát és a háborús bűnösök emlékének ápolását, továbbá egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják ezen jelképek és személyiségek népszerűsítését. A rendelet hatályát tíz éve a szintén fasisztának minősülő román legionárius mozgalomra és annak Vasgárda nevű szervezetére is kiterjesztették. A romániai zsidó közösség parlamenti képviselője, Silviu Vexler által kezdeményezett újabb módosítás a fasiszta, legionárius eszmék és jelképek online térben történő népszerűsítése esetén az eddigi másfélszeresére emelné a büntetési tételeket, és a holokauszttagadás büntetési lehetőségei közül törli a bírságot, ezért a bűncselekményért ezentúl szabadságvesztés járna. A képviselőház június 11-én szavazta meg a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztéséért járó büntetés szigorításáról szóló törvénymódosítást, amelynek hatálybalépéséhez – az alkotmányossági kontroll után – az államfő aláírására is szükség van.
