Az egészségügyi kiadásokra fordított összegek jelentős mértékű növekedése nem tükröződik a szolgáltatások minőségében, sem a betegek megítélésében és elégedettségében: ez a hazai egészségügyi rendszer fő problémája – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen Alexandru Rogobete egészségügyi miniszterrel együtt ismertették az ágazatot érintő legfontosabb módosításokat. A kormány által előkészített átfogó reform része egyebek mellett a teljesítmény ösztönzése, valamint a költséghatékony működés.
A kormányfő rámutatott, erre az évre eredetileg 77 milliárd lejt különítettek el a költségvetésben az egészségügy számára, ezt az összeget azonban ki kell egészíteni ahhoz, hogy legyen pénz az elmaradt számlák kifizetésére, illetve hogy biztosítsák a rendszer működését az év végéig. „Ehhez legalább 10 milliárd lejre van szükség, ami a jelenlegi körülmények között nagy terhet jelent az államkasszának” – magyarázta. Bolojan szerint az elmúlt években „nagy problémák” halmozódtak fel az egészségügyben, amelyek közül a kiadások gyors növekedése befolyásolja a leginkább a rendszer működését. Az országos egészségbiztosítási pénztáron keresztül kifizetett összegek a költségvetési bevételek 16 százalékára nőttek az elmúlt években jegyzett mintegy 11 százalékról, és ez a növekedés „fenntarthatatlan” – szögezte le a kormányfő.
A miniszterelnök rámutatott, az egészségügyi rendszerre fordított összegek jelentős mértékű növekedése nem tükröződik a szolgáltatások minőségében, sem a betegek elégedettségében. Bolojan szerint a probléma egyik forrása, hogy a fizetésekhez szükséges pénz jelentős részét a kórházak megkapják az egészségbiztosítási pénztártól, anélkül azonban, hogy ezt a szolgáltatások mennyiségéhez vagy minőségéhez kötnék. Így semmi sem ösztönzi az igazgatókat a hatékonyabb munkára, a szolgáltatások minőségének javítására – érvelt. Felhívta a figyelmet az aránytalan bérköltségekre is, amelyek a kórházak egyharmadában meghaladják az intézmény összes kiadásának a 80–90 százalékát. Így nagyon kevés pénz marad gyógyszerekre, vizsgálatokra, felszerelésre, a különféle szolgáltatásokra.
Alexandru Rogobete szaktárcavezető 30 olyan intézkedést mutatott be, amelyeket az elkövetkező időszakban kell végrehajtani, és amelyekről a következő napokban minden érintett féllel egyeztetnek. Ezek bizonyos részét már augusztus elsejétől alkalmazzák, másokat szakaszosan vezetnek be. Leszögezte, az egészségügyben valós reformra van szükség, ám ez nem jelenti azt, hogy csökkentik a páciensekre szánt anyagi keretet, elbocsátásokat eszközölnek, vagy azt, hogy forrásokat vonnak el a kórházaktól, de a hatékonysághoz át kell szervezni azt, ami nem működik – szögezte le. A miniszter ugyanakkor lemondásra szólította fel azokat a kórházigazgatókat, akik nem képesek a hatékony intézményvezetésre: „adják át a helyüket azoknak, akik képesek rá és tudják, hogyan kell csinálni” – fogalmazott.
A tárcavezető által említett intézkedések egyike a teljesítményalapú bérezés, amely álláspontja szerint ösztönzően hat a kórházmenedzserek és az orvosok esetében, akárcsak az osztályvezetők munkájának kiértékelése. Sürgős teendőként említette az állami kórházak felmérését, besorolását, melyre két évtizede nem került sor, emiatt állt elő az a helyzet, hogy több intézmény nem tud a közösség igényeire szabott ellátást biztosítani – fejtette ki. Kitért továbbá a fiktív számlák, illetve beutalások jelenségére is, utóbbit ezentúl keményen, az érintett orvos munkaviszonyának felbontásával büntetik. Jelezte, a többnapos kórházi beutalások, kezelések helyett az egynapos kezelést vagy a járóbeteg-rendelőben történő ellátást szorgalmazzák, és kiemelte, azt is tervezik, hogy a járóbeteg-rendelők működési idejét meghosszabbítják 20 óráig. Ugyancsak a járóbeteg-rendelést érinti, hogy a klinikai szolgáltatások pontértékét augusztus elsejétől 6,50 lejre, január 1-jétől pedig 8 lejre emelik. Ettől a közkórházak járóbeteg-szakrendelőiben elvégzett beavatkozások és kezelések számának növekedését remélik.
