Aránylag fiatal település, mégis van múltja, amiről már külön kiadvány is tanúskodik: a Székelyföld települései című rangos sorozatban jelent meg a Háromszék Vármegye Kiadónál 2013-ban. Jólesik látni, de hallani is, hogy Újfaluban ennek a kötetnek külön nevet adtak: Nagy Sándor-könyv a neve. Nagy Sándort pedig mindenki ismeri a községben, ő a Fejér Ákos Általános Iskola történelem szakos igazgató-tanára, aki már régóta kutatta a település történetét, s adatbő anyaga képezte fokozati vizsgájának-tanulmányának a tárgyát, amely frissítve, kibővítve most szintén a község múltja iránt érdeklődők rendelkezésére áll.

Az csak természetes, hogy hiányzanak a kötetből az azóta lepergett évek eseményei, melyeknek beiktatására készséggel sietett Demeter Ferenc, a település szülötte és későbbi polgármestere. 

A Nagy Sándor-könyv

A kötet társszerzői között elsőként jelen vannak a helybeli szerzők – Baló G. József és Ferencz Mária –, akárcsak a történész Cserey Zoltán, dr. Székely Zsolt régész és Sepsiszéki Nagy Balázs. Így már mondhatnánk Újfalu-könyvnek is – jegyezte meg találóan egy olvasni szerető idős háziasszony.

„Mikóújfalu 2004 óta önálló község, a Baróti- és a Bodoki-hegység elődombjai között – olvassuk az előszót jegyző szerkesztőktől. – Nevét a 18. században az egész vidéket birtokló Mikó családról kapta, akik erre a helyre először létesítettek üveghutát. A falu neve először az 1768-as falulajstromban szerepel Miko Ujfalu néven. A község határában a 19. században nyíltak meg az első andezitbányák, az Olt folyó jobb partján, amelyek nagyszámú munkásnak nyújtottak hosszú időn át megélhetést. Ennek az iparágnak köszönhetően fejlődött ki a mikóújfalusi díszítő kőfaragás. Mikóújfaluban tevékenykedett Fejér Ákos tanító, akinek nevét viseli a községközpont iskolája. Mellszobor is emlékeztet a híres oktatóra. Messze földön híres az Olt partján felszínre törő Bedő-borvíz. Ezenkívül a település még jó pár ásványokban gazdag borvízforrással büszkélkedhet. Mikóújfaluban élénk civil élet zajlik. A közösségi munkát a Fejér Ákos Egyesület, a Ifjúsági Klub Újfaluért (IKÚ) és a Nagykürt 95 Egyesület szervezi. A falu férfi lakosságának évtizedek óta a kőbányák biztosítottak munkalehetőséget. Az 1989 után privatizált bányák egyre kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak, de helyettük helybeli építkezési vállalkozók és fafeldolgozók kínálnak munkalehetőséget. A falu életében fontos szerepe van a mezőgazdaságnak és az állattartásnak is. A megye néprajzi térképén Mikóújfalu különleges színfoltot jelent. Különleges népszokás a húsvéti zenés-táncos locsolkodás, a falukép meghatározói a helybeli kőfaragó mesterek által emelt kapuk és épületek, a lakodalomkor készített rakott ág pedig Székelyföld-szerte unikum. Sajátosságot kölcsönöz a településnek az is, hogy itt szinte mindenkinek ragadványneve van.”

A Fejér Ákos-iskola

Az előszóban kiemelten megköszönték Nyáguly Vilmos volt polgármester úrnak a szerkesztés során nyújtott önzetlen segítségét, pontosító észrevételeit, kiegészítéseit. Minden nyomdafestéket látott írás, így lapunk rendszeresen megjelenő riportjai is kiegészítik az Oltfejben fekvő Mikóújfalu színes kortárs történetét. Ide tartozónak tekintjük a magánosodott és modernebbé vált helybeli kőipart, a helyi gasztronómia érdekességeit, a meggyökerezett népszokásokat, a zenekultúrát és a szoros testvértelepülési kapcsolatokat.

A Mikók emléke

Mikóújfalu nevét az egész vidéket birtokló Mikó családról kapta, akikhez az idetelepített üveghuta fűződik. Miként azt a helybeli római katolikus templom lélekharangjának felirata is bizonyítja – PÁL PÉTER, MIHALI JÁNOS VET. M. ÜVEGTSÜRBEN EK. ANO 1750 –, a Mikó Miklós alapította üveggyár ebben az esztendőben már itt működött. A helybeli református kis templom harangján pedig ez a felirat áll: CURAVIT FIERI NICOLAUS MIKO DE BODOK 1768. A huta a Nagy-patak völgyében épült fel, és a telepet Gerebencznek nevezték.

A megtartó kőipar

A mai olvasónak jó tudnia, hogy eléggé messzire visszanyúlnak a kőmegmunkálás kezdetei Újfaluban. Miként azt sem lehet tagadni, hogy nem kevés hagyományt hoztak magukkal az ide letelepedett olasz eredetű családok. Ezek férfiembereit kimondottan az erdélyi vasútépítés által adott lehetőségek vonzották: a Magyar Keleti Vasút s később a Székely Körvasút, melynek közelében frissen megnyitott kőbányák és lakhatásra alkalmas emberi települések sorakoztak.

Jómagam a kövek és a megmunkálható kőzetek ismerője vagyok, s volt alkalmam megismerni több újfalusi kőfaragó mestert is, a régebbiek közül Urszuly Samu bácsit és leszármazottait. Személyesen ismertem néhai Lupuly Gézát, akinek édesanyja révén olasz vér is csörgedezett ereiben, továbbá a Delne családot, Keresztes Zoltánt, a fiatalabb Gábor Ottóval riportot is készítettünk, valamint a kőbányavezető idős Hável Sándort és fiát, Hável Botondot, aki sikeres vezetője egy kőmegmunkáló, -feldolgozó magánvállalkozásnak. 

Feldolgozásra váró kőtömbök

A cég udvarán csak amúgy sorakoznak a szürke és vörös andezit sziklatömbök, nyersanyagai a legszebb, legtartósabb kőből épített kerítéseknek, tornácoknak, lakásoknak, kapuknak, erkélyeknek, sírkerteteknek. Megtudtuk, hogy a cég ezeket a kőtömböket a kőbányáktól vásárolja meg. „Kiváló tulajdonságai vannak a bükszádi bánya szürke kövének, könnyebben megmunkálható, de olykor talán mutatósabb a vörös színű, amelyet újabban a málnási részen levő Botosi bányából szerzünk be” – tájékoztatott Hável Botond, s elmondta, náluk minden munkafázis gépesítve van, még az utak-utcák burkolására alkalmas kockakövet is géppel vágják méretre. „A kőipar is állandóan fejlődik, s így nekünk is ehhez kell igazodnunk, ebben az évben is újabb fejlesztés van a programunkban” – mondotta Hável Botond.

Nem olyan biztos, hogy minden olvasónk tudja, honnan ered az andezitkőzet neve. A 19. századi hazai magyar geológusok általában trachit névvel illették az Olt völgyében előforduló szürke és vörös kőzeteket. Az erdővidéki Bodosban született Budai József (1851–1939), aki pályafutása elején geológusként dolgozott Budapesten, a mikroszkópos vékony kőzetcsiszolatok alapján kiderítette, hogy a mi kőzeteink sokkal fiatalabb, úgymond neovulkanikus kőzetek, és kimondottan olyanok, mint azok, amelyekből a dél-amerikai Alpok, vagyis az Andok-hegység épül fel, tehát az andezit szó az Andok-hegység nevéből ered. 

Ki e forrás vizét issza...

...Újfaluba vágyik vissza – talál ez a mi áldott jó borvizeinkre is, derült ki a Bedő-borvízforrásnál csevegők tereferéjéből. Ezért kellene egy kicsit több gondot fordítaniuk a borvízkedvelőknek a szétszórt forrásokra – jegyezte meg Demeter Ferenc polgármester: jobban megérdemelné egy-egy nagyobb hozamú forrás, melyeket védeni kell a környéken legelő állatoktól.

Mikóújfalu borvízforrásai, kis kivétellel, szerényebb hozammal, de gazdasági jelentőséggel rendelkeznek. Legbővebb az Olt bal partján a teraszképződmény alól feltörő, higiénikusan foglalt és gondozott Bedő-borvíz, hozama eléri a másodpercenkénti 0,1 litert. Vize nátriumbikarbonátos, enyhén sós és meszes. Ásványisó-koncentrációja magas, 4832 mg/l. A forrást az Oltra épített vaspallón át lehet megközelíteni, vizét a környék lakossága használja.

Bedő-forrás

Könnyű, asztali vízre jellemző összetétele van az innen nem messze feltörő, jelentősebb hozamú Gazsi-borvíznek. Inkább szódabikarbónában gazdag vize miatt érdemel említést a Palacsintasütő- (Sós-) és a védett volt Hunnia-forrás. Előbbi vizével sütötték a mikóújfalusi háziasszonyok a kőttes palacsintát. Nem csoda, hiszen vizében 14,5g/l oldott szódabikarbóna és jelentős mennyiségű konyhasó van. A palacsinta alapanyagába más kelesztőre nem volt szükség. Elmondták, hogy azokban a családokban, amelyekhez közelebb esik egy-egy borvízforrás, ma is borvízzel keverik be a hígpalacsinta alapanyagát is.

Mikóújfalu érdekessége a rakottág. Ez egy derelyemetszővel keskeny csíkokra szabdalt laskaszerű tészta, amelyet olajban sütnek meg és még melegen kis ágas fára aggatnak, amelyen kihűl és ropogóssá válik. Vaníliás cukorporral ínyencfalat, sóval kitűnő sörkorcsolya – mondta el Sorbán Csilla, a rakott ágat készítő újjáalakult csoport és a községi nőszervezet tagja. A falu volt polgármestere, Nyáguly Vilmos mint borvízzel készült hungarikumot és székely terméket levédette.

Hunnia-címke

Az első világháború előtt Újfaluban palackozták az említett Hunnia-forrás vizét, mely lúgos hatású. Mikóújfalu további forrásai a Kuli-borvíz, a Sorbán Ferenc és Sorbán Tamás kertjében megjelenő források, a Nagypatak mellett lévő Szimion (Sinnyon)-borvíz, a települést átszelő, Sepsibükszád felőli műút keleti oldalán a Sósborvíz, ennek közelében a Hócsa-borvíz, a Kurta nevű határrészen a Gombási, valamint az Olt folyása mentén megjelenő Dögös, Csángó és Cseszkó borvízforrások.

Laczkó Bálint regulái

Mikóújfalusi növényekről akartunk volna érdeklődni a mérnökből kertésszé lett Laczkó Bálintnál. De mert napok óta nem válaszol telefonján, s mert fontos regulái vannak, legyen szabad idéznem egy téli beszélgetésünkből.

Családi kertjében fagyban-hóban telelő levendulapalánták várták, hogy tavasz nyíltával szárba szökkenhessenek. A helybeli nyugalmazott mérnök családi házának szűköcske udvarán és bérelt területen a levendulatermesztés helyi adottságai­val kísérletezik, ugyanis rég eldöntöttnek tekintik egyes szakemberek, hogy ez a hasznos növény nem kedveli, nem terem és nem szaporodik az Oltfej és általában Székelyföld kegyetlen, mérsékelten kontinentális éghajlata alatt. A völgyben, ahol Mikóújfalu fekszik, állandó a huzat, itt zúdul alá az Alcsíki-medencében felgyülemlett hideg téli levegőtömeg, amely még kegyetlenebbé teszi a vidék mikroklímáját. Laczkó eddigi tapasztalatai ezzel szemben döbbenetesek: a levendula nagyon is bírja az alacsony hőmérsékleteket, sikeresen áttelel fűtetlen fóliasátorban kemény hidegekben is, de mint láttuk, a kertben is, arasznyi hóréteg alatt! Korábbi, téli látogatásunk napján -18 Celsius-fok uralkodott Újfaluban, s Laczkó „tornásztatta” palántáit 2 és -20 fok között. „Ki kell bírniuk – mondta –, s ha kibírják, bebizonyítom, hogy a levendula Székelyföldön is termeszthető!” S lám, azok a példányok, amelyeket a fagypont fölötti hőmérsékletű lakásban kiültetett, növekedni kezdtek.

Sorbán Csilla rakott ággal

Hasonló jókat tapasztalt hazai fűszernövényünk, a tárkony esetében is, amelyet a székelység nehezen áttelelő növényként kezel, miközben Lackó franciatárkony-dugványai is csak az éltető napsugárra, a melegebb időre várnak, hogy virulhassanak.

Helyszűke miatt nem térünk ki a levendula hasznos voltára, könyvek is, a világháló is bőven ír róla. Laczkó mérnök kikísérletezte a levendulaolaj kinyerésének módját is, amely számtalan termék alapanyagát teszi kellemesen illatossá, ruhaszekrényekben pedig kis tarisznyácskákból űzi a beférkőzött molyokat a szárított illatos levendula. A tökélyig szándékszik fejleszteni levendulás dolgait Laczkó Bálint. Megjárta magát a levendulájáról világhírűvé vált Balatonfüreden, s az egyetlen hazai magyar nyelvű szakkönyvet is áttanulmányozta, nyugdíjas gondűzésre kiváló foglalatosság. A Laczkófi Kertészet nevet kapta a családi vállalkozása, tevékenyen űzi el a nyugdíjasokat veszélyeztető unalmat és közönyt, s lám, bebizonyította, hogy ez a mi háromszéki időjárásunk, éghajlatunk és az oly gyakori hőmérséklet-ingadozás sem annyira kegyetlen, mint amilyennek a most élők hinnék. „Májusban leszedem a dugványokat, egy évig kezelem, hogy dugványozható legyen, és akkor kiültetem” – mondta. Arró is beszélt, hogy „francia tárkony a hivatalos neve a mi székelynek hitt fűszernövényünknek, nélküle semmit sem ér a füstölt csülökkel főtt pityókaleves. Van orosz tárkony is, amelyet magról lehet szaporítani, de annak gyengébb az illata-íze, mint a miénknek. Ki kell kísérletezni mindent, én azt teszem évtizedek óta, s lám, zöldell a levendula is, a tárkony is a hó rétege alatt.”

Demeter Ferenc polgármester

Élő település az Olt menti tágulatban

Egyre élhetőbb Mikóújfalu, önkormányzata rálépett az infrastruktúra korszerűsítésének útjára. Megoldódott a vízhiány, végzik a szennyvízhálózat, a részleges aszfaltozás kiegészítő munkálatait, folytatni fogják a gázhálózat kialakítását.

„Három nyertes pályázatunk van, amelyek tételei mind az oktatási hálózat fejlesztését szolgálják. Pályázatainkat személyesen Demeter Ferenc polgármester készítette el, ezek mind folyamatban vannak. Tanulóink gazdag vakációt tudhatnak magukénak, táborokban vannak, belföldi és külföldi kirándulásokon vesznek részt” – mondta el Nagy Sándor történelem szakos igazgató-tanár.

Az önkormányzat ragaszkodik a négy testvérfaluval – Mikófalva, Mikóháza, Balószög és Gerezsdlaka – kialakított kapcsolat szorosabbá tételéhez, a hangulatot segíti a fúvósbanda, a fiatalok IKÚ klubja, a községi nőszervezet, falunap helyett a sportpályán juliálist tartottak – tudtuk meg Demeter Ferenc polgármestertől.