Bár az idei első negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent a GDP-arányos költségvetési hiány az előző három hónaphoz képest, így Romániában is, a tagállamok közül itt volt a legmagasabb a GDP-arányos deficit. Az ország eladósodásának dinamikája pedig egyértelműen mutatja, hogy a fájdalmas deficitcsökkentő intézkedések ellenére a főként magyarországi médiában az utóbbi években hangoztatott „bezzeg Románia” kétségtelenül gyors léptékű fejlődési görbéje megtorpant.
Számok az első negyedévből
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a 2024 negyedik negyedévi 3,3 százalékról az idei első negyedévben átlagosan 2,9 százalékra csökkent a költségvetési hiány. Romániában a tavalyi év utolsó negyedében jegyzett 9,6 százalékról 2025 első negyedévében GDP-arányosan 7,5 százalékra mérséklődött a deficit. Az uniós országok „deficitrangsorában” Romániát Franciaország és Belgium követi 5,6, illetve 5,5 százalékkal. A lista másik végén Ciprus és Görögország áll 5,6, illetve 4,2 százalékos költségvetési többlettel.
Ami az adósságok szintjét illeti, az Eurostat első negyedévi GDP-arányos államadósságra vonatkozó adatai szerint az euróövezetben enyhén, a tavalyi utolsó negyedévi 87,4 százalékról 88 százalékra növekedett ez a mutató, míg az unió egészében 81 százalékról 81,8 százalékra. Összesen tizenhat tagállamban nőtt az államadósság 2025 első negyedévében a tavalyi hasonló időszakhoz képest, a legnagyobb mértékben Ausztriában és Szlovákiában (3,5 százalékponttal), Szlovéniában (2,9 százalékponttal) és Olaszországban (2,5 százalékponttal). Romániában egy százalékpontos volt a növekedés. Az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest az idei első negyedévben 13 tagország jelentett növekedést, a legnagyobb mértékűt Lengyelország (6,1 százalékpont), Finnország (5,1 százalékpont), valamint Ausztria és Románia (egyaránt 4,1 százalékpont).
Az idei első negyedév végén az uniós tagállamok közül Bulgáriában (23,9 százalék), Észtországban (24,1 százalék) és Luxemburgban (26,1) volt a legalacsonyabb, illetve Görögországban (152,5 százalék), Olaszországban (137,9 százalék) és Franciaországban (114,1 százalék) a legmagasabb a GDP-arányos államadósság. Romániában a GDP-arányos államadósság 2025 első negyedévének végére 55,8 százalékra (998,196 milliárd lejre) nőtt a tavalyi negyedik negyedévi 54,8 százalékról (963,941 milliárd lejről), illetve a 2024 első negyedévi 51,7 százalékról (845,528 milliárd lejről).
A mítosz forrásai
Kétségtelen, hogy a gazdasági mutatók, de az általános életszínvonal tekintetében is az utóbbi évek gyors gazdasági fejlődést hoztak Romániában, aminek köszönhetően ma már csaknem azonos a fejlettség, mint Magyarországon. Hogy csak egy mutatót emeljünk ki: míg 2011-ben Magyarországon a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP az uniós átlag 67 százalékán állt, addig Románia 55 százalékon, 2023-ra viszont ez a különbség eltűnt, sőt, ma már 78 százalékos szintjével Románia kevéssel Magyarország előtt áll. Hosszabb távon pedig, miközben az uniós csatlakozáskor Románia még a második legszegényebb tagállamnak számító ország volt, ma sok tekintetben fejlettebbnek minősül, mint Horvátország, Görögország vagy Szlovákia.
Mindez azonban a fokozatos eladósodással párhuzamosan valósult meg, amiből az állam mellett a lakosság is kivette részét. A múlt rendszer örökségeként az ország sokáig nagyon alacsony adósságszinttel rendelkezett, ez mozgásteret, sőt, növekedési tartalékot jelentett. Egészen más helyzetből indult Magyarország, a rendszerváltás óriási adósságteherrel következett be. 2008-ban még Magyarország és Románia között négyszeres különbség volt az adósság terén, ez mára szinte teljesen elolvadt.
Lényeges továbbá, hogy közben a romániai folyó fizetési mérleg hiánya gyors ütemben növekedett, április végén 10 milliárd eurót tett ki, vagyis 60 százalékkal nőtt éves szinten, ami arra utal, hogy nemcsak a román állam, hanem a lakosság is folyamatosan eladósodik. Így már érthető, hogy a sokszor idézett, vásárlóerő-paritáson mért fogyasztási ráta (AIC) terén miért áll Magyarország előtt Románia. Egyszóval a növekedés, így a jólét fő forrása a fogyasztás volt.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter minapi beismerése, miszerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát, tehát még mindig az uniós átlag alatti lesz, önmagában nem jelzi a helyzet súlyosságát, és nem indokolná a bejelentett megszorító intézkedéseket. De nem mindegy az adóssághalmozás dinamikája. E tekintetben ijesztőek az adatok, hiszen az elmúlt öt évben nem kevesebb, mint 20 százalékponttal bővült az ország GDP-arányos eladósodása.
A hiányok mérséklésére hozott intézkedésekkel egy időben azonban a korábbi növekedési ütem is kifulladni látszik. A Nemzetközi Valutaalap idénre alig 1,6 százalékos gazdasági bővülést jósol a tavalyi 0,9 százalékhoz képest, és ebben az előrejelzésben még nincs benne a megszorítások növekedésre gyakorolt elengedhetetlen negatív hatása.
Nehéz időszak jön
Az igazi kérdés az, a hazai hatóságoknak sikerül-e meggyőzniük a hitelminősítő intézeteket, hogy az ország ne kerüljön a „bóvli” kategóriába. A vezető hielminősítők ugyanis az elmúlt időszakban egymás után rontották le a szuverén román adósosztályzat kilátásait a magas költségvetési hiányra hivatkozva. Jelenleg mindhárom cégnél a befektetésre ajánlott kategória legalján, a BBB mínusz szintjén helyezkedik el az ország, vagyis egy újabb leminősítés a befektetésre nem ajánlott sávot jelentené. Ez azt hozná magával, hogy tovább drágulna az államadósság finanszírozása.
Márciusban a Moody’s azzal indokolta döntését, amelyben az eddigi stabilról negatívra rontotta Románia államadós-osztályzatának kilátását, hogy további költségvetési konszolidációs lépések nélkül a következő években jelentősen gyengülhet az államháztartás helyzete. A hitelminősítő azzal számol, hogy a GDP-arányos román államadósság-ráta az idei év végére várt 59,3 százalékról 2026-ban 62,7 százalékra, 2028-ig 68,5 százalékra emelkedik, miközben tovább nő a hiteligény és emelkednek a kamatköltségek.
