A népes hallgatóságot Németh Zsolt, az immár 34. kiadásához érkezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik kezdeményezője köszöntötte. Elmondása szerint a székelyföldi és erdélyi résztvevőkön – akik közül név szerint is üdvözölte az első sorokban ülő világi és egyházi vezetőket – és a magyar kormány több tagján kívül – közülük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest és Nacsa Lőrinc államtitkárt emelte ki – felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai magyarok is eljöttek, más népek küldöttei pedig a világ minden tájáról (több európai országból, de Kambodzsából, Libanonból, Észak- és Dél-Amerikából, Ausztráliából is). 

A 40 sátorban szombat dél­előttig mintegy 500 esemény zajlott le (és még aznap délutánra is maradt), nagyjából ezer előadóval; naponta 15–20, összesen pedig 80–100 ezer személy fordult meg  idén Tusványoson, amely méltán vallja magát a Kárpát-medence legfontosabb szellemi műhelyének, az pedig a szabadegyetem legjobb hagyományához, a román–magyar párbeszéd előmozdítására való törekvéshez méltó, hogy katalizátora lehetett a magyar és a román miniszterelnökök, Orbán Viktor és Ilie Bolojan találkozásának – jelentette ki Németh Zsolt.

Tőkés László rendezné közös dolgainkat

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke elöljáróban örömét fejezte ki az Orbán–Bolojan találkozó kapcsán, az RMDSZ közbenjárását kérte a nagyváradi premontrei rendet ért sérelmek békés rendezéséhez, és aggodalmának adott hangot a parajdi katasztrófa miatt. Említést tett a kárpátaljai Sebestyén József meggyilkolásáról, Kapu Tibor asztronautáról és az FK Csíkszereda sporttörténelmi sikeréről is. 

Tőkés László beszédében emlékeztetett arra, hogy a Temesvár szellemében indult bálványosi folyamat egyidős a rendszerváltozással és kiállta az idők próbáját; továbbvinni a következő nemzedékeknek kell. A nemrég elhunyt Kincses Előd „szabadság- és igazságharcos” ügyvédet idézve megállapította, hogy Temesvárnak a román–magyar megbékélés ígéretét hordozó szelleme hiányzik a jelenben; felidézte azt a felejthetetlen időszakot, amikor a Pro Europa Liga Smaranda Enache asszonnyal az élen, a Horia Rusu Alapítvány, több román politikus, de még Emil Constantinescu és Traian Băsescu volt államfők is részt vettek az eszmecserékben, és megállapította: „táborunk súlyos deficitje a román partnerek távolmaradása”, amiért „talán önkritikát is tarthatunk”, bár a román–magyar párbeszéd elmaradásának legfőbb oka, hogy „a zsigerileg magyar­ellenes román politikum valóságos karantén alá helyezte Tusványost”. Ennek ellenére Tőkés László a közös jövő tekintetében nélkülözhetetlennek tartja a román–magyar párbeszédet, amelyben a Dobai István erdélyi nemzetközi jogász által 1956-ban javasolt autonómiáról is beszélni kell. „Íme, a román–magyar párbeszéd első és legfőbb tétele, melyből nem szabad engednünk, melynek lényegét úgy foglalhatjuk össze, hogy az elvesztett erdélyi területekért jogokat, éspedig autonómiát követelünk” – hangsúlyozta Tőkés. 

A rendezetlen ügyekhez sorolta a folyton elnapolt kisebbségi törvény elfogadását és a közigazgatási reformot is, amelynek során ragaszkodni kell ahhoz, hogy magyar többségű régióinkat ne taszítsák kisebbségi helyzetbe, ahogy az Szlovákiában történt. „Legfőbb problémáink és jogos igényeink megoldásra várnak” – mondta végül, és felhívta Románia közméltóságait, hogy a következő szabadegyetemen vállalkozzanak a párbeszédre közös dolgainkról.

Az előadás végén, kérdésre válaszolva Tőkés László „vallásos szintű”, „megveszekedett” itthon maradónak nevezte magát, és mindenkit arra kért, hogy ne vándoroljon ki a felfordult, kaotikus, hitét vesztett világba. 

Beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök

Minden választás nyílt, ezért szép és veszélyes

Van esély az együttműködésre, ha Románia úrrá tud lenni gazdasági nehézségein – így kezdte közel egyórás beszédét Orbán Viktor. A magyar kormányfő szerdán este találkozott Ilie Bolojannal, aki „a 24. román kormányfő kollégája”, de a román politikai rendszer stabilitását az államfők adják. Bolojant „nehézsúlyú” politikusnak minősítette, aki nagyváradi emberként „ugyanabban a kódrendszerben és kulturális mintázatban mozog, mint mi”, ugyanakkor román hazafi, aki küzdeni fog a nemzeti érdekekért, de eközben „közös román–magyar sikerekre is vágyik”, és tenni is fog értük.

Első aktualitásnak Orbán Viktor a jövő évi magyarországi választásokat nevezte. Megjegyezte, hogy ez egy cikluszáró beszéd, de arra készül, hogy jövőben ciklusnyitó beszédet mond, hiszen saját belső felméréseik szerint a 106 egyéni választókerületből 80-ban nyerne a kormányoldal, ha most lennének a választások; ő ezzel nem lenne elégedett, hiszen jelenleg 87 mandátumuk van. A választás a külhoni magyarok számára jelenti a legnagyobb kockázatot – mondta a magyar miniszterelnök, aki szerint két sors közül lehet választani: „a Brüsszelből irányított magyarországi ellenzék krédója már elhangzott, amikor Nagyváradot román földnek nevezték, mi ennek az ellenkezőjét képviseljük, mi azt mondjuk, hogy az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek, ezért a nemzeti kormányra mindig lehet számítani. Kiállunk a magyarokért, küzdeni fogunk önökért is, és azt kérem, hogy önök is álljanak ki a saját jövőjükért” – mondotta. 

Digitális honfoglalás indul

Orbán Viktor az „antiszemita és terrorizmust dicsőítő rockbanda”, a Kneecap zenekar magyarországi kitiltásáról és a választás előtt „láthatóan félrecsúszott” magyar showbizniszről is beszélt, majd bejelentette, hogy digitális polgári köröket alapítanak, mert a jobboldali, polgári, keresztény-konzervatív, nemzeti közösségnek Magyarországon is kezdenie kell valamit a virtuális térrel, amely ma ellenséges terület. Hozzátette: a tiszás digitális agresszió ellen korábban már létrehozták a Harcosok Klubját, és ez fontos, de nem mindenkinek való a harc, „van, akinek kifejezetten elege van a konfliktusokból”, az országépítésben azonban részt akar venni. 

A digitális polgári köröknek van jelentőségük a nemzeti szuverenitás szempontjából is, ugyanis a globalisták, a baloldaliak, a háborúpártiak már mind ott garázdálkodnak a digitális térben. „Nekünk is szükségünk van egy digitális honfoglalásra, létre kell hoznunk az immunrendszert, a mi morális forráskódunkat, a mi nemzeti algoritmusunkat” – szögezte le.

A szombat délelőtti politikai fórum a nagyszínpadon

A háborúból ki kell maradni

Donald Trump győzelmével sikerült elkerülni a világháborút – egyelőre –, megszüntették a Magyarországgal szembeni politikai diszkriminációt, megszüntették a paksi erőmű elleni gazdasági szankciókat, és megindultak az amerikai beruházások Magyarországra – mutatott rá Orbán Viktor a nemzetközi helyzetre vonatkozó értékelésében, hangsúlyozva, hogy a harmadik világháború esélye csak csökkent, nem múlt el, sőt, folyamatosan növekszik. Felsorolta a korábbi világháborúk kitörésének előjeleit – a nagyhatalmak közötti rivalizálás erősödése, a fegyveres konfliktusok számának növekedése, a felerősödő fegyverkezési verseny –, és kiemelte: Ukrajnát akkor sem szabad felvenni az Európai Unióba, ha „egész Brüsszel a feje tetejére áll”, mert ezzel a háborút is behoznánk. 

Magyarországnak arra kell készülnie, hogy kimaradjon a konfliktusból, amihez higgadtságra, stratégiai nyugalomra van szüksége. Mivel az ország diplomáciai és hatalmi befolyásának korlátai nyilvánvalóak, elsősorban a regionális békére kell összpontosítani, békeszövetségeket kell kötni, akivel csak lehet, elsősorban a szomszédos és a térségi államokkal. Emellett jó kapcsolatot kell ápolni a világ minden hatalmi központjával: arra van szükség, hogy minden nagyhatalom gazdaságilag és anyagilag érdekelt legyen Magyarország sikerében, vagyis senki ne legyen érdekelt Magyarország lerombolásában és meggyengítésében – fejtette ki. 

A háborúból való kimaradás feltétele az is, hogy legyen erőnk megvédeni magunkat, és e téren van még tennivaló. „Fejleszteni kell az ország válságálló képességét, önellátási képességét a hadiiparban, az energia, az élelmiszer és a digitális képességek terén, ahol a mesterséges intelligencia megjelenése mindent megváltoztat; ennek a fejlesztésével kapcsolatos munkát nemzeti hatáskörben kell elvégeznünk, mert az Európai Unió ebben a versenyben nem ér semmit” – hangoztatta. Fontos célnak nevezte a humánerőforrás-fölényt; mint mondta, ma Európában a nemzeti össztermék arányában Magyarország költi a legtöbbet az oktatásra, de a felsőoktatásra biztosan. 

Magyarország az európai élmezőnybe tartozik a szakképzésben. Három magyar egyetem a világ első két, kilenc magyar egyetem pedig a világ első öt százalékába tartozik. Teljes nemzeti egyetértést szorgalmazott arról, hogy Magyarország nem zárkózhat be semmilyen blokkba („a nyugati szövetségi rendszer részei vagyunk, de ott kell lennünk a keleti gazdaságban is”), a magyar külpolitikának és nemzetstratégiának egyensúlyra kell törekednie, hogyha magyar nemzetként akarjuk megélni a következő évtizedeket. 

Orbán Viktor szerint látszanak a világháború fenyegető árnyai, európai háború pedig „nem lesz, hanem van”. Az orosz–ukrán konfliktust a nyugati politika a demokrácia és az autoriter rendszerek tengelyén írja le, de valójában Ukrajna Nyugathoz tartozása a Nyugat és Oroszország közötti erőegyensúly felbomlását jelenti, és azzal, hogy a Nyugat magához akarta vonzani vagy elfogadta Ukrajna ilyen irányú törekvését, elindított egy háborús spirált. Csak az amatőrök gondolják, hogy természetes dolog támogatni a NATO vagy az EU részéről Ukrajna nyugati integrációját, mert minden ilyen mozdulat megbontja az erőegyensúlyt, és mivel ez az ellenérdekelt fél számára egzisztenciális kérdés, azonnali reakciót vált ki. Értékelése szerint ebből az a tanulság a Nyugat részéről, hogy a háborút a jó szándék is kiválthatja, ha rossz helyen és rossz módon jelenik meg. Felidézte: Helmut Kohl volt német kancellár zsenialitása volt, hogy a német újraegyesítés ügyét jó időben, jó helyen és jó módon jelenítette meg, ezzel szemben Ukrajna Nyugathoz való vonzását rosszkor, rossz időben, rossz módszerrel jelenítették meg, aminek a vége háború lett. Az EU eldöntötte, hogy háborúba megy, és akkor is folytatja Ukrajna támogatását, ha Amerika kiszáll; ezzel szemben Magyarország azt döntötte el, hogy nem megy háborúba, ezért kell hogy békepárti és nemzeti kormánya legyen.

Tánczos Barna, Tamás Sándor, Semjén Zsolt és Antal Árpád

Megvétózzák az uniós költségvetést

A magyar miniszterelnök az unió következő hétéves költségvetési tervezetét háborús költségvetésnek nevezte, mert a pénz 20 százaléka Ukrajnába menne, és a maradékot sem fejlődésre vagy mezőgazdaságra költenék, hanem háborús készülődésre. Magyarország nem háborús, hanem egy békét és fejlődést támogató költségvetést szorgalmaz, ezért a bemutatott tervezetet tárgyalási alapnak sem fogadja el – szögezte le. Hozzátette: a Magyarországnak járó uniós pénz felét, 12 milliárd eurót már hazahozta a kormány, és a másik fele is meglesz, mert amíg nem kapja meg Magyarország az elmaradt pénzt, addig nem lesz új hét­éves európai költségvetés, ennek elfogadása ugyanis egyhangúságot igényel. „Hazahozzuk, és nem teszünk semmilyen engedményt a szuverenitásunkból” – mondta. Hozzátette: az ellenzéki pártok azon az áron kapnák meg a pénzt, hogy folytatják a háborút Ukrajnában, beleegyeznek Ukrajna EU-tagságába, végrehajtják a mig­rációs paktumot, visszavonják a gyermekvédelmi törvényt, visszavonják a multikat terhelő adókat és eltörlik a rezsicsökkentést – vagyis „a szuverenitásunkért cserébe”.

Orbán Viktor vezetésváltást sürget az EU élén, mert úgy látja, hogy a jelenlegi kényszerpályára helyezte az EU-t, és ez kereskedelmi háborúhoz vezet, „amelyet nem nyerhetünk meg”. Brüsszel egy kereskedelmi vagy hidegháborúba készül az Egyesült Államokkal és Kínával, és egy forró háborúban áll Oroszországgal, közben pedig tartósítani és mélyíteni akarja a háborús részvételét Ukrajnában – összegezett. Ez ellentétes a tagállamok érdekeivel, és az európai emberek többsége sem támogatja ezt a politikát. Szerinte létezik egy föderalista mesterterv, vagyis az Európai Bizottság minden válságra úgy tekint, mint az Európai Egyesült Államok felépítésének újabb lehetőségére. A második lehetőség, hogy az EU költségvetése már csak hadigazdálkodással és hadikölcsönökkel tartható fenn, mert elvesztette a versenyképességét, de az is lehet egy szempont, hogy Ukrajna uniós tagsága biztosíthatja egyes gazdasági szereplők ottani érdekeltségének a védelmét. Emlékeztetett: az elmúlt tíz évben Angliát kiengedték az EU-ból, Ukrajnát pedig fel akarják venni, ami „gazdaságilag őrület, de van benne rendszer”, mert Anglia szuverenista, és sose járulna hozzá egy föderális Európai Egyesült Államokhoz, Ukrajna meg igen.

Orbán Viktor és Tőkés László

Közép-Európáé a jövő

A magyar nagystratégia abból indul ki, hogy 1920-ban szentesítették Magyarország vereségét, az ország ellenségei úgy döntöttek: Magyarország kicsi lesz és szegény. „Mi azért vagyunk a politikában és az a mi nemzetstratégiánk lényege, hogy ezt a sorsot megváltoztassuk, vagyis Magyarország nagy lesz és gazdag, ez a magyar nemzetstratégia magja” – mondta Orbán Viktor, aki szerint a magyar nagystratégiának egyebek mellett arra a kérdésre is válaszolnia kell, honnan lesz ember, nyersanyag, energia, tőke, tudás, továbbá hogyan lesz Magyarország képes az önvédelemre, és hogyan ne lehessen kihagyni a nemzetközi döntésekből. Úgy folytatta: „emberimportra nem készülünk”, egy családbarát nemzetre van szükség. Ezért költi (adókedvezményekkel, otthonteremtési támogatásokkal) Magyarország a legtöbbet a családok támogatására az egész Európai Unióban – mondta a magyar miniszterelnök, aki szerint a migráció miatt Közép-Európáé a jövő. Magyarországtól nyugatra ugyanis az országok visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak, növekvő muszlim népességi aránnyal, a nagyvárosok pedig belátható időn belül muszlim többségűek lesznek, megtörténik a lakosságcsere.

Európa továbbra is migrációs célpont marad, és amikor majd Afrika is igazán megindul, akkor a Nyugat egy ilyen arányú migrációs társadalommal a testében nem fogja tudni megvédeni magát. Tíz év múlva Magyarország akkori miniszterelnökének az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az ország nyugati határait is megvédje a migrációtól, véli Orbán Viktor, mert a nyugatiak ösztönrendszerében nem kapcsolódott össze a kereszténység és a nemzeti létezés. A nyugatiaknak 1300 éve, a 732-es poitiers-i csata óta nincs olyan élménye, hogy a kereszténység elvesztése esetén a nemzetként való létezés is elveszik –  magyarázta. A kereszténység és a politika viszonyának három szakasza van: amikor az európai nemzetek többsége élő hittel rendelkezett, ez volt a hitbéli kereszténység, majd a keresztény hitből kinőtt kultúra továbbra is megmaradt koordináta-rendszerként a népek számára, ez a kulturális kereszténység – itt van ma Közép-Európa –, a harmadik állomás pedig a zéró kereszténység, amikor már a kereszténység mint kultúra sem szolgál kódrendszerként és kiszorul az országok életéből. Ennek van egy átbillenési pontja, amely akkor érkezik el, amikor törvényerőre emelik az azonos neműek házasságát, ez a döntés ugyanis megtagadja a keresztény módra való együttélés alaptételeit. Itt tartanak ma a nyugatiak, ebben az állapotban érte őket a tömeges migráció, és ez az állapot védekezésre képtelenné tette őket. „Az, hogy mi meg tudjuk-e vetni a lábunkat ott, ahol vagyunk, csak rajtunk múlik, meg a fiatalokon. Megtanítottuk-e nekik, hogy ha magyarok, akkor feladatuk van, megőrizni, amink van, megszerezni, ami még nincs, de kell, és nemet mondani arra, amire nincs is szükségünk” –  összegzett.

Koncentrikus körökben jobb lenne

Kérdésekre válaszolva – ezeket írásban lehetett beadni – Orbán Viktor arról is beszélt: Magyarország ma még szuverén – ez azt jelenti, hogy úgy élünk, ahogy akarunk (migránsok, háború és gender nélkül), és nem úgy, ahogyan azt más mondaná –, de ezért mindennap meg kell harcolni. 

Ha az Európai Bizottság elnöke lenne, Orbán Viktor a tagállami és az uniós hatáskörök egyensúlyának helyreállításán dolgozna, az elvett jogkörök visszaadásán, valamint „a koncentrikus körök Európájának” megépítésén. A jelenlegi állapot hibája az, hogy „nem tudunk olyan európai konstrukciót létrehozni, amelyben minden nemzet ugyanazon a módon érezné magát komfortosan, jól és boldogan”,  épp ezért koncentrikus körökben kellene gondolkodni: lehetne egy biztonsági kör, a szabad mozgást szavatoló (schengeni) kör, a „közös pénztárca”, vagyis az euróövezet köre, valamint az alkotmányos intézmények köre, és minden nemzet eldönthetné, hogy az európai építmény mely köréhez kíván csatlakozni. Az energiabiztonságot is érintő biztonsági együttműködésnek tagja lehetne Ukrajna és Törökország is, vélekedett, és hangsúlyozta: Magyarország nem akar európai egyesült államokat. 

Orbán Viktor szerint a jelenlegi konstrukció nem marad meg, hanyatlik, szétesik, feszülnek az eresztékek; „nem vesszük fel, akiket kellene (a délszláv térség országait), felvesszük, akiket nem kellene (az ukránokat), és elengedtük, akiket nem kellett volna (az angolokat). A koncentrikus körökből épülő Európa az egyetlen esély, hogy megmentsük az Európai Uniót, amely nem összeomlik, hanem megbénul, mert egyre több olyan döntés lesz, amit egyre kevesebben fogadnak el és hajtanak végre.” 

A magyar kormányzat családpolitikájának feladataként említette a miniszterelnök, hogy a fiataloknak legyen hova hazatérniük „néhány év vándorinasság után”, hogy legyenek magyarok Erdélyben, Budapesten. 

Természetesen a fociról is kérdezték a köztudottan focirajongó magyar kormányfőt, aki szeretné, ha a magyar válogatott még az ő életében döntőt játszana a világbajnokságon. Amikor példaképéről kérdezték, Orbán Viktor kijelentette: „még az elején vagyok, nem választottam”.

Csendőrök és a Calea Neamului nacionalista szervezet tüntetői Tusványoson. Fotó: Demeter J. Ildikó

A Calea Neamului tüntetése

Orbán Viktor tusványosi előadásainak évek óta elmaradhatatlan szereplője az úzvölgyi temetőrombolásról elhíresedett Calea Neamului egyesület tüntetése; az általuk keltett botrány miatt is vezették be a regisztrációhoz kötött belépést 2023-ban. 

A Mihai Târnoveanu által vezetett, zajos és provokatív megnyilvánulásairól Háromszéken is jól ismert nacionalista szervezet ezúttal is próbálta megzavarni a békés hangulatú rendezvényt, ám Mihai Târnoveanu nőkkel és gyermekekkel együtt mintegy húsz főt számláló csapatát nem engedték be a tusnádfürdői kemping területére. Így hát az egyik beléptetőpont mellett (jóval a táborkapun kívül) zajlott le az akció: piros-sárga-kék zászlókkal, különféle plakátokkal – amelyek arra szólítják fel „Viktort”, hogy hagyja Erdélyt, foglalkozzon a saját országával, „Trans(Pride)Budapest” ügyeivel –, és az Erdély, Moldva és Havasalföld egységét éltető, illetve a Hargita-Kovászna román föld! skandálásokkal jelezték nemtetszésüket. Épségükre a csendőrség és a szabadegyetem őrsége is vigyázott, de nem érte bántás őket, a szombati tömeg inkább kuriózumként tekintett rájuk: sokan lefényképezték őket és mosolyogva mentek tovább.