Nagy érdeklődés mellett zajlott Tusványoson a pénteki szakmai konferencia a Tamási Áron nevét viselő Székelyföldi Agro-Kultúra Sátorban, ahol jeles előadók beszéltek a Kárpát-medence mezőgazdaságának jelenéről és jövőjéről: Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Nagy István agrárminiszter, Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős magyar kormánybiztos, Tánczos Barna hazai miniszterelnök-helyettes és a magyar élelmiszeriparért felelős Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.
A moderátor azzal a szimbolikus történettel vezette fel a beszélgetést, amikor a tapasztalt öreg székely gazda és iskolázott fia este a mezei munka után fáradtan leülnek és beszélgetnek a mezőgazdaság sorsáról és jövőjéről. Az előadók egyöntetűen egyetértettek abban, hogy érdemes továbbmenni ezen az úton: a fiatalember ezután is leülhet beszélgetni az apjával és követendő példa lesz a gyermekei szemében is, viszont az öreg székely tapasztalata nem elég, a világ változásban van, szükséges a fia által megszerzett tudás és a precíziós fejlesztés alkalmazása, amely könnyíti a mezőgazdasági munkát.
Az előadók szerint a mezőgazdaság talán egy ország legfontosabb stratégiai ágazata, amely jó minőségű élelmiszert biztosít a nemzetnek. Becze István SZGE-elnök megköszönte az anyaországból jövő támogatást a székelyföldi falugazdász hálózat fenntartására. Szerinte nálunk is folyik egy lassú gazdaságkoncentráció, a nagyon kis gazdaságok eltűnőfélben vannak (egy év alatt a kisgazdaságok 3,1 százaléka szűnt meg – szerk. megj.). Fontos a tudásátadás, ezért indították el a Fiatal gazda programot, amelybe jelenleg több mint ezren iratkoztak be.
Jakab István MAGOSZ-elnök szerint nehéz a mezőgazdaság, de volt ennél nehezebb is. Most kezünkben van a szakmai tudás, nincs ok aggodalomra a jövőt tekintve. A tudásátadást a magyar kormány is fontosnak tartja, jelenleg a falugazdász hálózatban 700 szakember és tanácsadó segíti naponta a gazdákat. Felhívta a figyelmet a klímaváltozásra, s kifejtette: ennek is van gyógyszere. A megfelelő talajvízmegtartó technológiák alkalmazását, a szárazságtűrő fajták termesztését, az állatoknál a klimatizált istállók használatát sorolta fel, kiemelte az öntözés és a napenergia felhasználásának fontosságát, amivel működtetni lehet a vízszivattyúkat és az öntöző-, permetezőberendezéseket. Példaként említette, hogy Kínában már gyártják az elektromos energiával működő traktorokat, egyet ő is kipróbált és kiváló. A jövőről beszélve kiemelte, hogy generációváltás szükséges a mezőgazdaságban, hiszen náluk is probléma a gazdatársadalom elöregedése. Szerinte ezt nagyon segítené a szakmailag felkészült fiataloknak nyújtott kamatmentes hitelezés, amiről már tárgyaltak kormányszinten is. Kifogásolta az Európai Unió vámmentesen beengedett ukrajnai élelmiszerekre vonatkozó határozatát.
Nagy István miniszter azt szeretné, hogy a 2028-tól kezdődő agrárpolitika jóval gazdabarátabb és tudásalapú legyen. Ezért mindent megtett tavaly – amikor fél évig Magyarország látta el az unió soros elnökségét – hogy a következő hétéves agrárpolitika alapjait leszögezzék, és ne mások, például a zöldek határozzák meg, hanem a gazdák, hogy mi kerül bele – jelentette ki.
A miniszter beszélt az olcsó ukrán gabona és egyéb mezőgazdasági termékek problémájáról. Szerinte az egyetlen megodás, hogy a forgalomba kerülő ukrán termékekre ugyanazon minőségi paraméterek, szabályok lennének érvényesek, mint az unióban. Az ukránok meg is ígérték, hogy be fogják tartani az uniós szabványokat, de szerinte ez nem fog megvalósulni. Jelenleg az ukrán mezőgazdaságban 80 olyan vegyszert használnak, amelyek már rég tiltottak az uniós mezőgazdaságban.
Nagy István beszélt az unió által a dél-amerikai államokkal megkötendő Mercosur-egyezményről is, amely alapján vámmentesen lehetne behozni a dél-amerikai mezőgazdasági termékeket, de ez szerinte koporsószeg az unió mezőgazdaságának. Senki sem tudja, hogy ott milyen vegyszereket és milyen növekedést segítő hormonokat használnak a marhahús előállításában. A vámmentesség tisztességtelen piaci versenyhelyzetet teremt, emellett egyre több az importból származó termékek miatti allergiás beteg – ecsetelte.
A miniszter nincs ellene a talaj szervesanyag-tartalmát megőrző technológiáknak és általában a környezetbarát gazdálkodásnak, de szerinte „a zöldek” képesek túlzásba vinni a feltételek szigorítását, és ez rontja az uniós gazdák versenyképességét. Szigorúbb feltételek az élelmiszerek drágulásához vezetnek, téves az a sokak által hangoztatott hit, hogy majd importból oldják meg az élelmiszerellátást az unióban.
A miniszter beszélt az Ursula von der Leyen által bemutatott, a 2028 utáni hétéves időszakra szóló költségvetési tervezetről. Szerinte „ezt ki kell dobni”, a magyar kormány soha nem fog egy ilyen költségvetést megszavazni. Komoly veszélyt jelent Európa és Magyarország gazdálkodói számára az uniós finanszírozás tervezett átalakítása, a területalapú támogatás megnyirbálása, jövedelemalapúvá való átformálása. A tervezet szerint a mostaninál jelentősen kevesebb támogatáshoz juthatnának a gazdák, a támogatások megkurtítása a legkisebb gazdálkodóktól kezdve a legnagyobb termelőkig mindenkit érintene. Gazdasági elemzők szerint a következő költségvetési ciklusban a mezőgazdaságnak juttatott támogatások 20–30 százalékkal csökkennének, hatalmas összegeket juttatnának Ukrajnának, mindezt az uniós gazdák kárára. A források hiányában pedig elveszne a versenyképességük, hatékonyságuk, nőne a kiszolgáltatottságuk. Az uniós bizottság ezzel kockára tenné a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart, veszélyeztetné a fogyasztókat, a családok asztalára kétes eredetű, harmadik országokból származó termékeket engednének – összegzett Nagy István.
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos az innovatív mezőgazdaság lehetőségeiről beszélt. Szerinte a magyar kormány felismerte ennek szükségességét. Említette a drónok használatát, a talajvízmennyiség felmérésének és az éghajlati előrejelzéseknek a fontosságát. Igérte, hogy szeptembertől szakembereik oktatni fogják a székelyföldi falugazdászokat is a Magyarországon már használt módszerekre.
Éder Tamás a termékek hozzáadott értékének a fontosságát emelte ki. Elmondása szerint az utóbbi években a magyar kormány rengeteg pénzt fektetett a feldolgozóipar fejlesztésébe és szerinte két-három év múlva Magyarország az unió egyik legfontosabb élelmiszer-exportőrévé válik.
Az utolsó előadó Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes volt, aki egy másik előadásról érkezett a fórumra. Mint ígérte, küzdeni fog, hogy a családi vállalkozásokat, amelyek inkább az erdélyi megyékre jellemzőek, az új, 2028-tól kezdődő költségvetésben idehaza kiemelten támogassák.
