A kormánybiztos és Sipos Levente, az Aquaserv regionális vízszolgáltató igazgatója tegnap ismertette: a vízzel elárasztott parajdi sóbánya fölött megépített csőrendszer – mely a Korond-patak vizét hivatott elvezetni – nem volt képes felfogni a patak elmúlt napok esőzései nyomán megnövekedett vízhozamát. Ennek nyomán a Kis-Küküllőbe ömlő patakéval együtt a folyó vizének sótartalma is megnőtt.

A Hargita megyei prefektúra közleményben erősítette meg, hogy a csőrendszer nem tudta felfogni a megnövekedett vízhozamot. Mint írták, a patak vize a csövek mellett és alatt is utat tört magának, elárasztotta a bánya fölötti területet, és a csőszerkezet alatti alapozást is kimosta, amit szerdán helyre kellett állítani. A vízfölösleget nem lehetett szivattyúkkal átvezetni a sóbánya felett, mert a korábban erre használt nagy teljesítményű szivattyúkat a csőrendszer elkészülte után elszállították a területről. A patak csövekbe terelésével az volt a cél, hogy a vize ne érintkezzen a bányában lévő vízzel és ne mossa tovább a bánya fölötti területet.

A parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási problémákkal küzdő Maros megyei települések helyzetét ismertetve Sipos Levente rámutatott: bebizonyosodott, hogy szükség van az általuk kért sótalanító berendezésekre és a térség vízellátásának alternatív megoldásokkal való biztosítására. Közölte, tegnap reggel Gyulakutánál literenként 691 milli­gramm, míg Dicsőszentmártonnál 316 milligramm volt a víz sótartalma, de a következő napokban 1000–1500 milligramm koncentráció­jú sóhullámra számítanak. Arra készülnek, hogy teljesen le kell állítani a vízszolgáltatást a térségben.

A katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője közölte, ivóvizet és az állatok itatására alkalmas vizet készülnek biztosítani a lakosságnak, amihez más megyék segítségét kérték, a marosvásárhelyi és Maros megyei önkormányzat által vásárolt tartálykocsik ugyanis csak augusztus második felében érkeznek meg.