Javaslatokat kért az alárendelt intézményektől, közhasznú vállalatoktól (összesen 41 ilyen van), hogy hol lehet spórolni, csökkenteni a költségeket oly módon, hogy az intézkedések minél kisebb mértékben érintsék a lakosságot – például a díjszabások terén –, illetve a közszolgáltatások minőségét tekintve – jelentette be Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere azt a kérést is megfogalmazta az intézmények, vállalatok irányába, hogy a vezetők legyenek szolidárisak, és akinek az átlagnál magasabb a juttatása, ott azt is csökkentsék, és lehetőleg kerüljék el, hogy elbocsátásokkal járjon a kiadások mérséklése.
Antal Árpád példaként az ivóvíz- és szennyvízkezelő szolgáltató Közüzemeket (új nevén Hydrokov) hozta fel, ahol azt kérte, találjanak megoldást arra, hogy az augusztustól esedékes kétszázalékos áfanövekedés ne eredményezze a szolgáltatás díjának emelését. Akárcsak több más vállalatnál, ebben az esetben is ajánlotta, hogy augusztus elsejétől a vezetőség juttatásait csökkentsék, illetve találják meg azokat a területeket, ahol még spórolni lehet úgy, hogy ez ne befolyásolja a szolgáltatások minőségét.
Az elöljáró rámutatott: nyilván ott lehet spórolni, ahol nagyok a kiadások, ám meg kell nézni, hogy ennek mi az ára. Az utcatakarítás nagy kiadás a város számára, ám ha ebben az esetben a költségcsökkentést elbocsátásokkal oldják meg, akkor a következmény az, hogy piszkosabb lesz a város, Sepsiszentgyörgy egyik erőssége pedig éppen az, hogy tiszta, rendezett, és ezt a lakók is értékelik. Ebben az esetben nem kellene a szolgáltatás minőségének, illetve az ott dolgozók rovására mérsékelni a költségeket, hanem más megoldást kell találni. Antal Árpád szerint több lehetőséget is azonosítottak, a vezetőség bérének csökkentése mellett van, ahol adott állásokat át lehet alakítani (ha nem indokolt a nyolcórás munkaidő), illetve egyes beruházásokat is el lehet halasztani. Antal Árpád ugyanakkor leszögezte, mindenkihez az volt a határozott kérése, hogy az esetleges bércsökkentések ne az alacsony jövedelmű alkalmazottakat érintsék.
Az oktatási intézményeknél sajátos helyzetben van az önkormányzat, itt ugyanis a fizetések az állami költségvetésből származnak, a városháza a fenntartási költségeket fedezi, és bár utóbbihoz is hozzájárul valamelyest az állam, de soha nem volt elég a pénz, amit ezekre a magas költségekre kaptak, sőt, tetemes részét a költségeknek nekik kellett előteremteni. Ezen a területen nehéz spórolni, hiszen a működés minden esetben adott költségekkel jár, még ha ezek magasak is, ám tekintve, hogy sok tanintézetben korszerűsítés zajlik, az épületek energetikai szempontból jóval hatékonyabbak lesznek, ez pedig egyes kiadások (így a fűtésköltségek) mérséklődését is magával hozza.
Az ország általános helyzetéről szólva az elöljáró rámutatott: noha sokan nem érzik, Románia nem feltétlenül gazdasági, hanem súlyos költségvetési válságban van, néhány hónappal ezelőtt közvetlenül a szakadék szélén (a fizetésképtelenség határán) állt. Amennyiben elindult volna ezen a lejtőn az ország, az azt jelentette volna, hogy nem tudták volna törleszteni a közszférában a béreket, a nyugdíjakat, a gyermeknevelési támogatásokat, a szociális juttatásokat. Antal Árpád szerint az elmúlt időszak népszerűtlen intézkedései révén most egy lépéssel hátrább vagyunk a szakadéktól, az ország kikerült abból a helyzetből, hogy vagy nehezen, vagy egyáltalán ne tudjon hitelt felvenni a pénzpiacokról (ebből törlesztik ugyanis a költségek egy részét, illetve a régebbi hiteleket). A polgármester úgy értékelte, a több lépésben tervezett költségcsökkentési, bevételnövelési intézkedéscsomagok révén jövő év végére visszaállítható a költségvetési egyensúly. Már az elsőre pozitívan reagáltak a pénzpiacok, és ez a trend a további csomagok esetében is várhatóan fennmarad. Ellenkező esetben a Nemzetközi Valutaalaphoz kell majd fordulni, amely ugyan segít, biztosítja a forrásokat, ám onnantól ők diktálnak. 2010-ben volt erre példa, amikor egyik napról a másikra 19 százalékról 24-re nőtt az áfa, a közszférában 25 százalékkal csökkentek a bérek, leépítéseket rendeltek el, a nyugdíjakat is csak nehézségek árán sikerült szinten tartani.
Ami a soron következő intézkedéscsomagot illeti, Antal Árpád elmondta, úgy tűnik, ebből kikerültek olyan elképzelések, mint az alpolgármesteri tisztségek megszüntetése a kisebb településeken vagy a főépítészek és a jegyzők mandátumának korlátozása. A személyzeti korlátozások, létszámcsökkentés meg fog történni, továbbra is abban bíznak, hogy nem a fűnyíró elv alapján kell eljárni, azaz mindenhol egyenlő arányban csökkenteni. Az RMDSZ javaslata azt volt hogy a mostani állások keretszámát csökkentsék húsz százalékkal: mivel az önkormányzati szférában az állások 69 százaléka van betöltve, a többi vagy üres, vagy meg sem hirdették. Ha a keretszámot csökkentik, akkor nem okoznak akkora kárt az egyes önkormányzatoknak, így például Sepsiszentgyörgynek sem (ahol az állások 60 százaléka van betöltve), főképp ott, ahol az észszerűség határain belül alkalmaztak. Azoknál viszont, ahol a keretszámot szinte teljesen feltöltötték, a csökkentés elbocsátásokhoz vezethet – részletezte a polgármester.
Antal Árpád rámutatott: a költségvetési válságot nem a kisembereknek kell megfizetniük, és noha az önkormányzatok megsínylik, a cél az, hogy a teher nagyobb részét a nagyvállalatok, a multik, a bankok, a felhizlalt állami intézmények, a kivételezettek viseljék, és ezáltal egy igazságosabb társadalom felé mozduljunk el.
