A 95 éves Ion Iliescu tüdőrákban szenvedett, a fővárosi Agrippa Ionescu Klinikai Sürgősségi Kórházban hunyt el. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett kórház képviselői szerint a halál beálltát kedd délután 15 óra 55 perckor állapították meg. „Ion Iliescut június 9-étől ápoltuk kórházunkban, és ez alatt az 57 nap alatt a multidiszciplináris orvosi csapat minden erőfeszítést megtett, hogy a megfelelő gondozásban és orvosi ellátásban részesüljön” – olvasható az egészségügyi intézmény Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.

Ion Iliescu volt a posztkommunista Románia első elnöke, három mandátumon át töltötte be az államfői tisztséget: 1990–1992, 1992–1996 és 2000–2004 között. Később szenátor volt a parlamentben, majd visszavonult a politikai élettől. 2017 márciusa óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Akkor a Főügyészségre ment, mert az ügyészek beidézték a forradalom ügyében, amelyben emberiesség elleni bűnök miatt állították bíróság elé. 2025 januárjában Ion Iliescut vád alá helyezték a bányászjárás (Mineriada) ügyben, amelyet az ügyészség újraindított. Azzal vádolták, hogy Petre Romannal együtt „elnyomó politikát indított a főváros civil lakossága ellen”. Utolsó nyilvános üzenetében, május 19-én, Ion Iliescu gratulált Nicușor Dannak az elnökválasztás megnyeréséhez.

A történelem ítélkezik felette

Ion Iliescu halálhírére különbözőképp reagáltak a politikusok: Nicușor Dan államfő szerint „A történelem ítélkezik majd Ion Iliescu, az átmenetet jelentő 1990-es évek központi alakja felett. A mi kötelességünk tisztázni ama korszak nagy büntetőügyeit, hogy az igazság tudatában léphessünk tovább” – áll az elnöki hivatal Facebook-oldalán közzétett üzenetében.

Traian Băsescu volt elnök szintén rövid bejegyzésben fejezte ki részvétét Nina Iliescu asszonynak, hozzátéve, „tisztelettel adózom Románia első megválasztott elnökének emléke előtt”.

Ilie Bolojan kormányfő részvétnyilvánításában felemlítette, Ion Iliescu „hivatali ideje alatt olyan dokumentumok és döntések születtek, amelyek befolyásolták Románia irányvonalát, köztük a Snagovi Nyilatkozat és a 2003-as alkotmánymódosítás, amelyek alapját képezték a politikai és intézményi változásoknak. Halála egy jelentős szakasz végét jelenti az ország közelmúltjának történelmében, amelyet a posztkommunista átmenet és a közélet alapvető átalakulása jellemez. Ion Iliescu mostantól a történelem részévé válik, és annak megfelelően kerül majd értékelésre.”

A Szociáldemokrata Párt (PSD) alapítójára emlékezve hosszú közleményt adott ki, mely szerint „a román forradalom és Románia kortárs történelmének kiemelkedő alakja, Ion Iliescu elnök úr mindannyiunk számára a politikus és államférfi szimbólumaként marad meg. Bátorsága volt szembeszállni Ceaușescuval és diktatúrájával, és visszafordíthatatlanul az euroatlanti útra terelte Romániát. (…) A PSD büszke arra, hogy Romániát a világ legkiválóbb nemzeteinek klubjába emelte, és Iliescu elnök szerepe ebben elengedhetetlen volt. Háromszor nyerte meg az elnökválasztást, és olyan erkölcsi és politikai normákat állított fel, amelyeket nehéz lesz elérni. 1996-ban méltósággal és eleganciával távozott a hatalomból, megvalósítva az első békés, a demokráciának kedvező hatalomváltást, amely a mai napig példaként szolgál. Az alkotmány szellemének és betűjének védelmezője volt, és példásan látta el közvetítői szerepét a társadalomban. Amíg politikával foglalkozunk, addig az elnök úrra fogunk tekinteni mint elkerülhetetlen mérföldkőre. Megtanított minket arra, hogy a többség érdekében politizáljunk. Erős vezető volt, akit a legtöbben szerettek, mások viszont ellenezték, ahogyan az a demokráciában lenni szokott. Sajnáljuk, hogy az elmúlt években nem álltunk közelebb az elnök úrhoz, ahogyan ő is a párt mellett állt a nehéz pillanatokban. Most, amikor ideiglenesen elbúcsúzunk alapítónktól, megerősítjük hálánkat mindazért, amit az elnök úr adott nekünk. Egy politikai és életmodell. Az elmúlt 35 év történelmében Ion Iliescu fejezete a legfontosabb” – áll a PSD közleményében.

Megkérdőjelezett gyásznap

A kormány által augusztus 7-ére meghirdetett nemzeti gyásznap számos közéleti személyiségből ellenkezést váltott ki, a tegnap esti kormányülésen pedig a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) azt javasolta, tiszteletből a forradalom és a bányászlázadások áldozatai iránt Ion Iliescu emlékére ne hirdessenek nemzeti gyásznapot. A kormány döntését végül tudomásul vette az USR, de bejelentették, az alakulat képviselői nem vesznek részt a temetésen – jelentette be Dominic Fritz, az USR elnöke.

A kormány által tegnap este kiadott közlemény szerint a nemzeti gyásznapon a központi és helyi közintézményeknek félárbócra kell ereszteniük a román zászlót. Ugyanígy kell eljárniuk a politikai pártoknak, szakszervezeteknek és munkáltatói szervezeteknek, az oktatási és kulturális intézményeknek, illetve Románia diplomáciai képviseleteinek, valamint a határátkelőhelyeken, repülőtereken, kikötőkben, vasútállomásokon, buszpályaudvarokon és a román felségjelű hajókon. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik a magánszemélyekre is, ha Románia zászlaját otthonukban vagy lakóhelyükön kitűzik. A műsorszolgáltatóknak és a kulturális intézményeknek a nemzeti gyásznaphoz kell igazítaniuk programjaikat és tevékenységeiket, a közlemény azonban nem tér ki arra, hogy olyan rendezvények, mint az épp csütörtökön kezdődő Untold fesztivál, tiltva lesznek-e.