A jogszabály fontosabb rendelkezései:

1. Üdülési jegyre jogosultak valamennyi állami vagy helyi hatóság, illetve az ezek alárendeltségében működő intézmény, egyedáruság, a teljes vagy többségi állami tőkével működő vállalatok alkalmazottjai, illetve a nyereséggel működő magánvállalatok munkavállalói.

2. Az évi maximális összeg, amelyet egy alkalmazott üdülési jegyként kaphat, nem haladhatja meg az országos bruttó minimálbér hatszorosát. Ha a munkáltató az alkalmazottaknak egy adott pénzügyi évben szabadságpótlékot nyújt, nem adhatja ezt a pótlékot azoknak, akik üdülési jegyet igényeltek.

3. Üdülési jegyeket csak azok a szakegységek adhatnak ki, amelyek működését a pénzügyminisztérium jóváhagyta, és azokat értékesíteni csak olyan turisztikai egységeknél lehet, amelyek működését a turisztikai minisztérium engedélyezte.

4. Az üdülési jegy több adatot tartalmaz, beleértve a jegyet igénylő alkalmazott családnevét, keresztnevét és személyi azonosító számát is. A jegyek csak egy évig érvényesek. Az érvényességet a jegy kibocsátásától számítják. Nominális értékük 10, 20, 30, 40 és 50 lej.

5. Az üdülési jegyek kifizetésére szánt teljes összeget, az esetnek megfelelően, az állami költségvetést szabályozó törvénybe, a helyi költségvetést szabályzó határozatba, illetve a vállalatok évi költségvetésébe foglalják bele.

6. Az üdülési jegyeknek megfelelő összeget a munkaadó leírhatja a nyereség-, illetve jövedelemadóból, és az alkalmazottnak sem kell adót fizetnie utána.

7. A jegyekkel kapcsolatos bármilyen kifizetést csak bankon keresztül lehet eszközölni.

8. Ha a turisztikai cég által nyújtott szolgáltatás meghaladja a jegy értékét, a különbözetet a jegyet igénylő alkalmazottnak kell kifizetnie.

9. A rendelettel kapcsolatosan a kormány a turisztikai és munkaügyi minisztériumok javaslatára alkalmazási szabályokat fogad el.

Balogh Klára jogtanácsos