Nem növekedés, hanem visszaesés várható a romániai gazdaságban, legalábbis a Nemzetközi Valutaalap képviselője szerint: a szakértők által összeállított jelentés az unióban kötelező legtöbb háromszázalékos költségvetési hiány helyett a hazai államháztartás kiadásai 4,7 százalékkal magasabbak lesznek, mint a bevételei, a gazdasági növekedés pedig nem egyszerűen a tavalyi 7—8 százalék harmadára-negyedére csökken, hanem negatív lesz, mégpedig várhatóan 3—4 százalékkal a nulla szint alatt.
Mindezt Mihai Tănăsescu szociáldemokrata alelnökkel közölték, aki viszont pártja figyelmét hívta fel az ország helyzetére. A politikus úgy véli, Románia 18—20 milliárd eurós hitelt vehet fel a Nemzetközi Valutaalaptól vagy a Világbanktól 2—3 százalékos kamattal és öt-hét évi futamidőre, de ennek gazdaságélénkítő hatása legfeljebb másfél év múlva lesz érezhető.
Kivonulnak a közalkalmazottak
Kétórás figyelmeztető sztrájkot helyeztek kilátásba tegnap a közalkalmazottak érdekeit védő szakszervezetek, amelyek szerint várhatóan tizenötezer tanár, egészségügyi dolgozó és köztisztviselő vonul utcára hétfőn. A megmozduláson az ellen tiltakoznak, hogy a kormány csökkenteni akarja jövedelmeiket. A szakszervezetek bejelentése szerint országszerte tüntetések lesznek a helyi prefektúrák előtt, de a D-LP és az SZDP székházai előtt is sztrájkőrséget állnak. A kormány már az év elején bejelentette, hogy a megszorítások egyike a közalkalmazottaknak biztosított különböző pótlékok, kiegészítő juttatások csökkentése lesz. Az Alfa Kartell vezetői azonban úgy tudják, hogy a béreket is visszanyírnák. Az esetleges általános munkabeszüntetésről a figyelmeztető sztrájk után döntenek az állami alkalmazottak. Marian Sârbu munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány még nem dönt a közalkalmazotti bérpótlékokról, hanem folytatja a tárgyalásokat a szakszervezetekkel.
Kevés az orvos
Továbbra sem lesz elég orvos a kórházakban, mert kevés a jelentkező az egészségügyi minisztérium által meghirdetett állásokra. Maros megyében az üres szakorvosi állásoknak még a felét sem pályázták meg. Brassó megyében több mint száz hely betöltetlen, a megyei sürgősségi kórháznál például feleannyi orvos dolgozik, mint amennyire szükség lenne, és még rezidensek sem jelentkeztek. Kovászna megyében a közel hetven meghirdetett állásra csupán három pályázó került, és ebből egy rezidens.
Szabad bárányt vágni
Hagyományosan is levághatják a bárányokat és a sertéseket a gazdák: az Európai Parlament megengedte, hogy karácsonykor és húsvétkor, tíz nappal az ünnepek előtt a megszokott módszerekkel vágják le az állatokat a gazdák, nem kötelező elaltatni a jószágokat. Romániában húsvétkor három és fél millió bárányt szoktak levágni, de lehet, hogy a válság miatt idén kevesebb lesz a vásárló.
Ülésezik a SZÁT
Holnap 15 órára hívta össze Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Állandó Tanácsát. A marosvásárhelyi tanácskozáson döntenek az európai parlamenti jelölésekről, megbeszélik az európai parlamenti választási kampánnyal kapcsolatos teendőket, és áttekintik a kongresszusi előkészületeket. Ugyancsak holnap emlékeznek meg Marosvásárhely fekete márciusának áldozatairól is: a szövetség vezetői találkoznak az 1990-es etnikumközi konfliktusban elhunytak családjaival, a börtönnel is sújtott bántalmazottakkal, és adományokat adnak át.
Függetlenként indul az államfő lánya
Elena Băsescu kilépett a Demokrata-liberális Pártból: úgy döntött, független képviselőjelöltként indul az EP-választáson. Az államelnök kisebbik lánya február végén jelentette be, hogy a D-LP listáján pályázik a brüsszeli mandátumra, de ezt nem fogadta mindenki örömmel. Elsőként Alina Mungiu-Pippidi publicista szögezte le: nem kíván egyazon listán fellépni olyan személyekkel, akik kihasználják azt a tényt, hogy valamelyik családtagjuk közéleti személyiség. Elena Băsescu kilépése ellenére reméli, hogy a D-LP ifjúsági szervezete — amelynek korábban ügyvezető titkára volt — segít neki az indulásához szükséges százezer támogató aláírást összegyűjteni.
