Falvaink néveredetét kutatva legtöbbször találgatásokra hagyatkozunk – nincs ez másképp Angyalos esetében sem –, ugyanis szakavatott helynévkutatóra eddig még nem akadtunk. Bartha Sándor (1900–1964) volt angyalosi lelkipásztornak a templomépítésekről szóló beszámolóját nem ismerjük, s így meg kell elégednünk a későbbi részleges adatokkal.
Angyalosnak 1332-ben már plébániatemploma volt, 1567-ben 30 kapuval jegyezték. Régi templomát a 18. század közepén renoválták, helyszűke miatt lebontották (1792), majd telekcsere révén a mai templom helyén újat építettek, melyet 1800-ban fejeztek be. Orbán Balázs szerint a templom védőszentje Szent György vagy Szent Mihály lehetett, és ezekhez kapcsolódhat valamiképpen a falu neve is, mely harcias angyal ábrázolásához köthető. A község a 16. század derekán térhetett át a protestáns vallásra. Régészeti adatokban ugyan nem bővelkedünk, de határában 8–9. századi szláv telepet tártak fel, s a Kútpataka nevű helyről bronzkori cserepek is napvilágra kerültek. A faluhoz közel eső Bábolna árka és környéke gazdag régészeti leletekben. A tatárjárásra utal például a Tatárút helynév és Jánka pusztája. A legenda szerint itt ölték meg a tatárok a kémlelésükre kiküldött Jánka nevű vitézt. Ahol fejét vesztette, a helyet Jánka fejének nevezik ma is a helyiek.
A jelenlegi templom előtt áll az 1882-ben épített egykori felekezeti iskola, jelenleg a Dr. Imreh Barna Közösségi Ház. Ennek előterében mutatós emlékmű található, domborműve a Texasban elhalt, kézdimartonfalvi eredetű háromszéki szobrász, Tompa József munkája (1935). Erre helyezték el az első és a második világháború hőseinek névsorát, Angyalos írásos említése 665., temploma építése 200. évfordulójának emléktábláját – tudtuk meg a település egykori lelkipásztorától, Nagy Leventétől. Az emlékmű alapjában található beépítve a régi Magyarország valamennyi vármegyéjének röge.
G. Szabó Ferenc
Az 1848–49-es magyar szabadságharc angyalosi hőseinek, honvédjeinek emlékkopjája a főút melletti parkban áll a néhai Szász Róbert (1972–2004) helybeli tanító által tervezett millenniumi emlékmű előterében, tervezte és faragta Berszán Sándor volt szotyori, jelenleg Kovásznán élő nyugalmazott református lelkipásztor (1998). A millenniumi emlékmű mögött áll már pirosban a helyi református egyházközség leendő kultúrotthona. Az idő által megviselt régi kultúrotthon színpadi függönyét az angyalosi kötődésű képzőművész és könyvgrafikus, Bene József (1903–1986) tervezte és készítette, rajta a Szent Anna-tó legendáját örökítette meg. Az aranyos hintó elé befogott leányok arcmását helybeli asszonyokról és leányokról mintázta, a függönyt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őrzik.
Angyalostól nyugatra, a Kecskés-árokban pliocén kori csiga- és kagylókövületeket gyűjthetünk. Ezen a helyen találhatók a balatoni kecskekörmökhöz (Congeria) hasonló „háromszéki kecskekörmök”, a Dreissensia-kövületek, a falu keleti szélén pedig, a régi kőfejtőben a Bodoki-hegységet felépítő pados megjelenésű kárpáti homokkövek. A hegyorron húzódik Bábolna árka, melynek déli kitettségű, szélvédett völgyében van a megye egyetlen ültetett szelídgesztenyése a vállalkozóként ismert Váncsa család saját területén.
Épül a kultúrotthon
Bábolna regéje
„Bábolna királya, az óriások királya a Csente-hegyen lakott – mesélik még ma is az idősebb asszonyok. – Lányának, a szépséges tündérnek a szomszédos Hegyes-hegyen volt egy sarkon forgó aranyvára. A király a Bábolna árkába rejtette el temérdek kincsét, s azt vérebekkel őriztette. Volt egy hófehér lova is, olyan paripa, hogy tüzet lehelt. Az aranykincseimhez csak az juthat el – mondta az óriások királya –, aki azt a lovat megnyergeli. De az lehetetlen volt. A legügyesebb legénynek sem sikerült a hátára ülnie. Egy szép nap aztán a király is eltűnt a vidékről… Kincsei még most is ott »hallgatnak« a föld mélyében. Szépséges lányának aranyvára is a földbe süllyedt, s ő angyallá változott. Azért hívják ezt a falut Angyalosnak” – adnak hitelt a mondának a helybeliek.
De akad még csodálnivaló ebben a faluban. A Bábolna-oldalon messziről is látni lehet télen azt a két zöldben játszó erdőfoltot, melynek egyikét 1896-ban, másikát két év múlva, 1898-ban ültette a falu népe – többnyire iskoláskorú gyerekek – a magyar millennium, illetve Erzsébet királynő (Sissi) emlékére Darányi Ignác, Magyarország korabeli miniszterének parancsára. Hogy mennyire tudatában van a helyi lakosság annak, hogy ezek magyar történelmi események emlékeit őrzik, emlékerdők, arra a legjobb bizonyíték, hogy amikor számos emlékfenyő kipusztult, sorsa fölött a közösség döntött, „lábán állva kijegyeztük, levágattuk és értékesítettük” – adta tudtunkra Porzsolt Levente polgármester, aki megbízatása mellett erdészeti szakember, erdészmérnök.
Múlt és jelen Angyalos közigazgatási
szempontból Gidófalva községhez tartozik, a település jelenéről így Porzsolt Levente polgármestert kérdeztük. Elmondta, hogy Angyalos valahol az infrastruktúra-építés felénél tart, olyképpen, hogy ivóvízhálózata működik, rá van csatlakoztatva a községközpont rendszerére, a csatornázás több mint 6,7 millió lej értékű dokumentációja a Saligny-program boldogító igenjére vár. Ennek a rendszernek a fővezetéke Angyalos Gidófalva felőli bejáratáig az összekötő út mellett már a földben van, folytatásának függvénye lesz a mellékutcák majdani aszfaltozása.
A polgármester hírül adta, hogy a Gidófalva Község Fejlesztéséért Egyesület időszakosan megjelenő településkrónika kiadására pályázott sikeresen, melyben a megőrzésre érdemes eseményeket, dokumentumokat, fényképfelvételeket sorjázzák Múltmozaik, Képek a múltból, Időkapszula stb. című fejezetekben. Időközben azt is megtudtudtuk Gidófalva Község Krónikájának szerkesztőjétől, G. Szabó Ferenctől, hogy megjelent már a periodika 2. száma is, amelyben angyalosi adatokat is közölnek a Sepsi Református Egyházmegye második (megmenekült) 18. századi vizitációs jegyzőkönyveiből.
Porzsolt Levente polgármester
A polgármesteri hivatalban találkoztunk Tusa Róbert tiszteletessel, a mintegy 480 angyalosi református lelkipásztorával, aki örömét fejezte ki, hogy jó irányba halad az angyalosi eklézsia művelődési otthonának építése, ottjártunkkor éppen ácsolták a tetőzetét. Bekopogtattunk a református egyházközség gondnokához, Bartha Leventéhez is, aki elmondta, hogy kifogástalan a kivitelező Baumeister cég munkája, mely jó ütemben halad.
A gidófalvi önkormányzat vándor adventi koszorúval egységesen szervezi a decemberi ünnepeket. Advent első vasárnapján Étfalvazoltánban gyújtották meg az adventi gyertyát, a sorban Angyalos is következik.
Tusa Róbert lelkipásztor
Jelesek emléke
Hosszúra sikerülne, ha fel kellene sorolnunk Angyalos kiemelkedő szülötteit. Az elsők közül Forró Eleket (1813–1894), az 1848–49-es honvédezredest említjük, akit korában „Bem jobbkezeként” ismertek. 1848 karácsonyán Bemmel ő vonult be Kolozsvárra. A forradalom után a messzi Abonyban telepedett le sorstársa, a rétyi Antos János (1819–1906) negyvennyolcas alezredes birtokán felajánlott lakásban. Síremléke is a város temetőjében van, melyre számos rétyi volt falusfele – miként jómagam is – virágot helyeztünk. Nevét felvette az angyalosi elemi iskola (1999), melynek falát az ezredes emléktáblája díszíti.
Itt ringatták bölcsőjét 1843-ban Bakcsi Ferenc országgyűlési képviselőnek. Ő szerkesztette Jókai Igazmondóját 1862–1878 között. A településhez kötődő Bodor Domokos (1848–1908) a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egykori tanára, igazgatója és főgondnoka volt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
