Vége a megszorításoknak, az elkövetkezőkben a gazdaságélénkítésre összpontosít a kormány – jelentette be szerda este a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan miniszterelnök, aki azt is elmondta, a lakosság számára még egy évig fenntartják a gázárplafont.
A kormányfő tervei szerint jövő héten kormányzati felelősségvállalással fogják életbe léptetni a deficitcsökkentő intézkedések utolsó, a helyi és központi közigazgatás hatékonyságának növelését célzó intézkedéscsomagot, ami lehetővé teszi, hogy véglegesítsék és február 20-ig a parlament elé terjesszék az idei állami költségvetés tervezetét.
Bolojan szerint Románia idén a GDP 6,2 százalékának megfelelő szintre szoríthatja le a költségvetési hiányt, illetve 4 százalékra az inflációt. Az előzetes becslések szerint Románia a tavalyi évet 7,65 százalékos deficittel zárta, a fogyasztói árak pedig decemberben 9,9 százalékkal haladták meg a 2024 végén regisztrált szintet.
Gazdaságélénkítő tervezet
A kabinet tegnap első olvasatban elemezte, ma pedig a szakszervezeteknek és munkáltatóknak is bemutatja gazdaságélénkítő tervezetét, amely magában foglalja a vállalatok adójóváírásait, a nagyberuházások támogatását, a kereskedelmi deficittel küzdő ágazatok támogatását, az export ösztönzését és a beruházási bankok által nyújtandó hitelgaranciákat. A kormány a bürokratikus eljárások egyszerűsítésével, például a környezetvédelmi és tűzvédelmi kérvények gyorsabb elbírálásával akarja ösztönözni a beruházásokat – részletezte Ilie Bolojan.
Az idei év fontos célkitűzései között említette a kormányfő a radnóti és marosnémeti gázalapú hőerőművek üzembe helyezését, illetve a galaci Liberty kohászati kombinát megmentését.
Bolojan szerint az intézkedéscsomag hatékonyabbá teszi az államot és „mindenekelőtt paradigmaváltást hoz a közigazgatásban azzal, hogy az önkormányzatokat a polgárok szolgálatába állítva megteremti a közszolgáltatások javításának feltételeit”. Hozzátette: az intézkedéscsomag ki fog egészülni a nyugdíj és a közalkalmazotti fizetés halmozását tiltó tervezettel, amelyet szintén a jövő heti kormányülésen hagynak jóvá.
Meghosszabbítják a gáz árplafonját
A kormány egy évvel meghosszabbítja a földgáz árplafonját – jelentette be továbbá Ilie Bolojan miniszterelnök. „Lépéseket kell tennünk a gáz árplafonjának a megszüntetésére, ugyanakkor meg kell védenünk Románia állampolgárait az esetleges inflációs sokktól, amit a gáz árának ellenőrizetlen növekedése okozhatna” – fogalmazott a szerdai sajtótájékoztatón. A kormány kompromisszumos megoldást választ, ami azt jelenti, hogy április 1-től a cégek piaci áron fogják vásárolni az energiahordozót. A háztartási fogyasztók és a hőerőművek esetében az árplafon 2027. március 31-ig megmarad.
Ilie Bolojan azzal indokolta a döntést, hogy jövőre kezdődik a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelése, ami a belföldi kínálat jelentős növekedésével jár majd, valamint várhatóan a nagybani árak csökkenésével.
Egy 2022-ben elfogadott döntés értelmében Romániában a lakossági fogyasztók 31 banis áron, a cégek pedig kilowattóránként 37 baniért vásárolják a földgázt.
Az ágazati szakemberek az utóbbi időben egyöntetűen az árplafon megszüntetése mellett szálltak síkra, arra hivatkozva, hogy a fenntartása értelmetlen, mivel az aktuális árak alacsonyabbak a kormány által megszabott maximális értéknél. A hét elején Bogdan Chiriţoiu, a bukaresti versenyhivatal elnöke azt ajánlotta a kormánynak, hogy ne halassza el a gázpiac liberalizálását.
Lehetőség a helyi adók csökkentésére
Ilie Bolojan szerint lehetővé kell tenni az önkormányzatok számára, hogy a költségvetésük elfogadása előtt visszatérjenek a helyi adók és illetékek törvényben meghatározott minimális szintjéhez. A miniszterelnök sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ehhez jogszabály-módosításra van szükség, mivel a hatályos törvény nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok a már megállapított helyi adókon utólag módosítsanak.
Ilie Bolojan elmagyarázta: egyes önkormányzatok az elmúlt időszakban a törvényben előírt minimumnál magasabb szintre emelték például a gépjárműadót, ám a jelenlegi jogi keret nem engedi meg számukra, hogy utólag visszacsökkentsék az adókat a minimális szintre, még akkor sem, ha ezt a helyi körülmények indokolnák. Meglátása szerint az önkormányzatoknak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy emeljék, majd szükség esetén mérsékeljék az adókat, azzal a kikötéssel, hogy nem csökkenhetnek a törvényes minimum alá.
A kormányfő szerint a törvényt a költségvetés elfogadása előtt lenne célszerű módosítani, hogy az önkormányzatok már az idei helyi költségvetések elfogadásakor alkalmazni tudják az új szabályokat. Megjegyezte azt is, hogy az idei év rendhagyó volt az adók szempontjából, mivel elfogadásuk az alkotmánybírósági döntések késlekedése miatt jelentősen csúszott, ami zavart és félreértéseket okozott a helyi közigazgatásban.
Bolojan arról is beszámolt, hogy szerdán egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, aki korábban azt javasolta, hogy a kormány vizsgálja felül a helyi adók és illetékek emeléséről szóló korábbi döntését.
A miniszterelnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Románia vállalása szerint jövő évtől a piaci értékhez közelebb álló adóztatási rendszerre kell áttérni, amelynek részletein még dolgozik a kormány. Mint fogalmazott, az országban jelenleg egy átmeneti szabályozás van érvényben ezen a területen.
A halasztás következményei
A kormányfő kitért arra is, hogy mihamarabb tájékoztatni fogja az alkotmánybíróságot a bírák és ügyészek nyugdíjazásával kapcsolatos döntés további halasztásának következményeiről. Szerinte jelentős a kockázata annak, hogy Románia elesik az uniós helyreállítási források egy részétől, ha az alkotmánybíróság – többszöri halasztás után – ismét elnapolja a legfelsőbb bíróság beadványának megvitatását.
Bolojan szerint az uniós helyreállítási pénzek mielőbbi lehívása azért is létfontosságú, hogy az állam késedelem nélkül ki tudja fizetni a kivitelezőket, és fenn tudja tartani a munkálatok megfelelő ütemét, lehetővé téve a további kifizetési kérelmek benyújtását és az országos helyreállítási tervben (PNRR) előirányozott beruházások befejezését az augusztusi határidőig.
A kormányfő emlékeztetett, hogy a helyreállítási források folyósításának feltétele a vállalt mérföldkövek teljesítése. Ezek közül az egyik, a 215-ös mérföldkő, a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítására vonatkozik. Mivel ez a célkitűzés nem teljesült, az Európai Bizottság 231 millió euró támogatás kifizetését tartja vissza.
A PSD javaslatait nem vitatták meg
Ilie Bolojan miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagban szereplő javaslatait sem kormányzati szinten, sem a koalícióban nem vitatták meg. Hangsúlyozta, fontos lenne, hogy a kormánykoalíciós pártok előbb koalíciós partnereiket tájékoztassák javaslataikról, mielőtt nyilvánosságra hoznák azokat. Mindezek ellenére úgy véli, hogy ha van rá lehetőség, támogatni kell a sérülékeny román állampolgárokat. „Nem látok semmi problémát abban, hogy a lehető legkomolyabban megvitassuk annak lehetőségét, hogy a következő időszakban támogatást nyújtsunk azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek nyugdíja egy bizonyos szint alatt van. Mindezeket a kérdéseket meg kell vitatni” – tette hozzá. Felhívta azonban a figyelmet, hogy tekintettel Románia költségvetési hiányára, a kedvezmények nyújtásának bizonyos elemzéseken kell alapulnia, meg kell vizsgálni, hogy honnan, miből fedezi a kormány a kieső pénzt.
Fiktív betegszabadságok
A kormányfőt a sajtótájékoztatón megkérdezték, hogy a betegszabadság első napjára járó juttatás kifizetését megszüntető intézkedést ő vagy a pénzügyminisztérium javasolta. Bolojan azt válaszolta, hogy a kormány hozta meg a döntést az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár javaslatára, és hangsúlyozta: átmeneti intézkedésről van szó, amely az egészségügyi rendszerben uralkodó realitásokat veszi figyelembe.
„Tavaly Románia hatmilliárd lejt fizetett ki betegszabadságokra, ami 1,2 milliárd eurónak felel meg. Ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár teljes költségvetésének körülbelül 8 százaléka” – hangsúlyozta. Az intézkedés célja, hogy elbátortalanítsa a fiktív betegszabadságokat, és ezzel pénzt takarítson meg az állam által biztosított kezelésekre és ártámogatott gyógyszerekre a krónikus betegek számára – magyarázta. Az is elhangzott: megoldást keresnek arra, hogy a krónikus betegeket és a rákos betegeket mentesítsék az intézkedés hatálya alól.
A kormány mentesíti a valóban kiszolgáltatott betegeket a betegszabadság első napjára járó juttatás megvonását előíró intézkedés alól – közölte tegnap Facebook-oldalán Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. A tárcavezető bejegyzése szerint az egészségügyi minisztérium kidolgozott egy sürgősségirendelet-tervezetet, amelyik védeni fogja azokat a munkavállalókat, „akik valóban betegszabadságra szorulnak”.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
