Tíznapos apasági szabadságot vett ki az alkotmánybíróság egyik tagja, ezért a testület mára kitűzött ülésén várhatóan ismét elhalasztja a döntéshozatalt a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
Hivatalos források szerint Gheorghe Stan alkotmánybíró február 9-től kezdődően tíz napig apasági szabadságon lesz, és nélküle nem dönthet a testület: az alkotmánybíróság szervezeti és működési szabályzata értelmében a döntéshozatalt egy későbbi időpontra kell halasztani, ha a beadvány megvitatásában részt vett alkotmánybírák valamelyike hiányzik. Ez már az ötödik halasztás lenne; legutóbb január 16-án napolták el a döntéshozatalt, arra hivatkozva, hogy időre van szükségük bizonyos dokumentumok, köztük a legfelsőbb bíróság által egy nappal korábban benyújtott szakértői elemzés tanulmányozására. Azt megelőzően két alkalommal határozatképtelenség miatt halasztottak, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe delegált Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc alkotmánybírók nem jelentek meg az üléseken.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért december elején vállalt felelősséget a parlamentben a Bolojan-kormány. A jogszabályjavaslat szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő, a bírák és ügyészek nyugdíja pedig nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A tervezetet a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte; az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét. A törvény elfogadása a helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldköve, elutasításával 231 millió eurót veszíthet Románia.
Dragoș egyelőre maradhat
Elutasította tegnap a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Dacian Cosmin Dragoş alkotmánybírói kinevezését támadta meg, arra hivatkozva, hogy az alkotmánybíró nem felel meg az alkotmányban előírt egyik alapvető feltételnek, mert nem rendelkezik legalább 18 éves jogászi vagy felsőfokú jogi oktatási tapasztalattal. Az ügyvédnő szerint Dacian Cosmin Dragoş mindössze 3 évet és 4 hónapot oktatott jogi karon, pályafutása jelentős részében a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatás-tudományi Karán tanított jogot, ami szerinte nem minősül alkotmányjogi értelemben vett felsőfokú jogi oktatási tapasztalatnak.
A tárgyaláson az elnöki hivatal jogi képviselője arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását, hogy az ügyvédnő elmulasztotta a jogvesztő határidőket, az elnöki dekrétumok ugyanis csak a közzétételüket követő 30 napon belül támadhatók meg a közigazgatási bíróságon, és Dacian Cosmin Dragoşt – aki kizárólag jogi tárgyakat oktatott (többek között közigazgatási, uniós és közbeszerzési jogot, illetve munkajogot) a BBTE Politika- és Közigazgatás-tudományi Karán, emellett pedig jogi szakértőként és tanácsadóként is tevékenykedett, és nemzetközi választottbírósági ügyekben vett részt – már tavaly júliusban kinevezte az államfő. A bukaresti ítélőtábla az elnöki hivatalt képviselő jogtanácsos kifogásainak zömét elutasította, de helyt adott egy indítványnak, amelyben az elnöki hivatal a „jogi tevékenység” és a „felsőfokú jogi oktatás” fogalmának tisztázását kéri az alkotmánybíróságtól. A döntést Georgeana Viorel bírónő hozta meg, aki a Recorder tényfeltáró videóriportjának közzétételét követően a bukaresti ítélőtáblánál tartott sajtótájékoztatón az intézmény vezetőit támogató bírák között foglalt helyet. A határozat nem jogerős.
A Dacian Cosmin Dragoş ellen irányuló kereset azért érdekes, mert a Nicușor Dan által javasolt jogász ahhoz a törékeny (5–4 arányú) alkotmánybírói többséghez tartozik, amely támogatja a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Silvia Uscov egyébként egy másik alkotmánybíró, a taláros testület munkáját szabotáló Mihai Busuioc kinevezését is megtámadta, s habár a két keresetet egyszerre nyújtotta be, a táblabíróság Busuioc ügyét márciusra tűzte ki.
A Legfelsőbb Bíróság tisztázást kér
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében. A Lia Savonea vezette intézmény tegnapi közleménye értelmében kérték az alkotmánybíróságtól, forduljon előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához (EUB) annak tisztázására, hogy a kormány különnyugdíjakkal kapcsolatos tervezete összeegyeztethető-e az uniós joggal. A legfelsőbb bíróság szerint felmerül a gyanú, hogy a tervezett intézkedések sértik az arányosság, az egyenlőség, a jogbiztonság és a jogos elvárások védelmének elvét. Emellett a tervezet a bírák és ügyészek hátrányos megkülönböztetéséhez vezethet a különnyugdíjban részesülő többi csoporthoz képest, csökkentheti a bírák anyagi biztonságát, fenntartja a jogi bizonytalanságot és egyenlőtlen bánásmódot vezet be az átmeneti időszakra – sorolja a közlemény.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
