Ez a harc lesz a végső?

Miközben a társadalmi feszültség napról napra egyre csak növekszik, szinte nincs olyan szakmai csoport, társadalmi réteg, amely ne forrongana, lázadna, tüntetne, Ilie Bolojan politikai ellenfelei – párton belül és kívül egyaránt – a jelek szerint össztüzet készülnek zúdítani a miniszterelnökre. S bár látszólag soha nem volt ekkora nyomás a miniszterelnökön, ha a következő néhány hetet túléli Bolojan, akkor legalább év végéig nagy valószínűséggel marad a kormány élén.

Hogy mégis melyik forgatókönyv a valószínűbb, annak mérlegeléséhez azt kell számba vennünk, hogy a főbb romániai hatalmi centrumoknak – nem csupán és nem elsősorban a pártoknak tehát – mi az érdeke. Az egyik ilyen erőtér a Cotroceni-palota és Nicușor Dan államelnök körüli hatalmi szféra. A tavalyi választások előtt Nicușor Dan és Ilie Bolojan szövetségesekként, csapatban indultak – ha az államelnök viszonyulása, bizalma a kormányfő iránt nem változott, az komoly érv amellett, hogy marad a jelenlegi felállás.

Egy másik komoly befolyással bíró kör Romániában az erőszakszervezetek, belügyi, katonai struktúrák, hírszerző szolgálatok, igazságszolgáltatást uralók láthatatlan hálózata. Nehéz nem észrevenni ezen erőket a Bolojan elleni fokozódó támadások hátterében – különösen a speciális nyugdíjak ügyében –: az egymáshoz lazán kötődő csoportosulásokat egybekovácsolja kiváltságaik elvesztésének félelme és a közös ellenfél. Bolojan mintha maga is ráncigálná az oroszlán bajszát: már akkor elkezdett beszélni a belügyi, katonai alkalmazottak nyugdíjazásának megreformálásáról, amikor még az igazságszolgáltatási ágazatban sem sikerült áttörést elérni, ráadásul tegnap az alkotmánybíróság újból halasztotta a döntést a bírói és ügyészi különnyugdíjakról. E csoport ráadásul a nagy politikai alakulatokban, így a Szociáldemokrata Pártban és a Nemzeti Liberális Pártban is jelentős érdekérvényesítő képességgel rendelkezik. Aligha véletlen, hogy Bolojan ellen épp a napokban kelt ki Hubert Thuma Ilfov megyei liberális tanácselnök, aki sokak szerint a volt SRI-igazgató, Eduard Helvig embere, és aki a szociáldemokratákkal ápol szoros kapcsolatot. Ha ezek az erők összefognak Bolojan ellen, illetve a megszorítások miatti egyre nagyobb társadalmi elégedetlenségi hullámot meglovagolják, az nagyon könnyen vezethet a miniszterelnök bukásához.

Végül pedig az utca és a parlament. A deficitcsökkentő intézkedések népnyúzó hatása most, tél végén a legerősebb, a legtöbb ember most érzékeli a legerőteljesebben, hogy csontig ért a kés. Ez olyan elégedetlenségi hullám kialakulásához vezethet, amely könnyen elsodorhatja a miniszterelnököt. Ugyanakkor azonban ahogy telnek a hetek, ennek az esélye egyre csökken: ha újabb megszorításokra nem lesz szükség, a hetek, hónapok múlásával egyre kevésbé lesz valószínű, hogy Bolojan vesztét az utca okozza majd. A parlamenttel pedig épp fordított a helyzet: bár a jelenlegi felállásban a koalíció működéséhez nélkülözhetetlen Szociáldemokrata Párt a legkevésbé sem szívleli Bolojant, politikai szempontból kényelmesebb nekik, ha egyelőre nem erőltetik leváltását, hanem engedik, hogy ő vigye el a balhét a megszorításokért.

Mindezek alapján Bolojan további sorsa kapcsán a kulcskérdés, hogy van-e körülötte olyan hatalmi hálózat, amely a fenti erőket ellensúlyozni tudja. 

Fotó: gov.ro