Bajor-osztrák szóból származik a mi farsangunk. Bár a magyar néphagyományban a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot és a hozzá tartozó szokásokat a leggyakrabban téltemetésnek, télbúcsúztatónak kellene nevezni, mi azonban Székelyföldön is csak a megszokott farsang formát használjuk. A legfontosabb néprajzi jelentése, miszerint a sötétség és a hideg elűzését célozza: egy, az egész mindenségre kiterjedő nagy jelkép.
A farsang farka az időszak utolsó három napja, amely a legfokozottabb mulatságok, ünnepségek ideje. Bár ismerem az ilyenfajta mulatságokat, mégis csak a tájékozott néprajzos tudná megmondani, hogy hány és milyen fajta változata fordul elő mifelénk a farsangolásnak. Szülőfalumban, Árkoson és általában Sepsiszék falvaiban, ha farsangi mulatságról van szó, akkor műsoros, színdarabos előadást követő kosaras bálokat emlegetnek gyakrabban. Örvendeni lehet annak, hogy egy-egy településen – példaként most az erdővidéki Középajtát említeném, ahol a fiatalok hozták vissza a vigadalmat, ők kezdték szervezni, gyakorolni a nappali farsangi-zenés felvonulást –, de a tágabb környéken is megmaradtak a hagyományos régi nappali farsangok: Bölönben, Apácán és Ürmösön is.
Iskolások mulatságai
Tévednénk, ha kimaradna a felsorolásból ezeknek a hagyományos zenés-zajos napoknak egy harmadik formája, az, amit majdnem minden településen az általános iskolák tartanak: az iskolás farsangok. Farsang farkán például Oltfej településein, Bodokon, Oltszemen és Zalánban a legkisebbektől a nyolcadikosokig mind fellépnek a kultúrotthonok színpadjain, osztálytermekben. Bodok községben, Oltszemen és Zalánban már több hete az osztályfőnökökkel, osztálytanítókkal, óvónőkkel ismétlik, gyakorolják a készülő műsorokat. A legnagyobb tanulók csoportja olykor saját humoros műsorral, avagy egyfelvonásos darabbal szórakoztatja a népes, főleg szülőkből, nagyszülőkből, keresztszülőkből álló közönséget.
– A bodoki Henter Károly Általános Iskola ünnepi műsora éppen farsang farkán, február 19-én, csütörtökön kerül bemutatásra – újságolta ottjártunkkor Kozma Csaba igazgató. – Ezt a helyi hagyományt már a nyolcvanas évektől gyakoroljuk. Egyébként gazdag évet mondhatunk magunkénak – tette hozzá –, pályázaton nyert pénzen voltunk országmegismerő nagykiránduláson Kolozsváron és Nagybánya környékén, eredményes tevékenységük révén egy ötszemélyes tanulócsoportunk vendége volt a magyarországi Gyulai Vízügyi Hivatalnak az iskolánkat támogató intézmény meghívására.
Fodor István polgármester
Mi farsangfarka előtt jártuk be Bodokot és a hozzá tartozó Zalánt, Oltszemet. Utóbbi már a régmúltban is amolyan ikertelepülésnek bizonyult a nemes Mikó família számára, akik bár Bodok szívében építettek kúriát maguknak, nem hiába tervezték éppen Oltszemre nyári rezidenciájukat, a Mikó-kastélyt, de az is fontos, hogy örök nyughelyükül is az oltszemi templom sírboltját választották. A felkeresett, zömében protestáns településeken is ragaszkodnak a farsangi rendezvényekhez a tanulók és a szülők is. Bár mind a három településen élnek katolikusok is, a téltemetési rendezvényeken való részvétel nem függ a vallási hovatartozástól. A zaláni Dávid József Elemi Iskola felelős tanítónője, Ferencz Csilla szerint az ünnep közös a szülőkkel, külön rendeznek vidám napot az iskolások ma, s külön rendeztek az óvodások február 13-án Debreczi Melinda óvónő irányításával.
– Nálunk, az oltszemi Makkai Sándor-iskolában sem marad el soha a farsangi ünnepség – mondta el Dimény Éva tanítónő –, közösen tartja meg február 20-án az iskola és az óvoda. Felelevenítünk egy-egy régi farsangi szokást, lesz bábuégetés is, nevét a tanulók adják majd, farsangi pánkót is annyit sütünk, hogy a gyerekek szüleit is meg tudjuk kínálni.
Kozma Csaba igazgató-tanár
Az oltfeji Bodok-vidék
Sepsiszék olyan területe ez, amelyet két hegység ölel át: keleten a községköpont Bodokot a nevét viselő Bodoki-hegység, nyugaton Zalánt a Baróti-hegység, a közbeeső Oltszem pedig mindkettőt magáénak tudja. A hegyvonulatok általában a földtani középkorban keletkezett kárpáti homokkövekből állnak, északi részükön megjelennek a sokkal fiatalabb, vulkanikus eredetű kőzetféleségek, az andezitek. Mind a két vonulat gazdag épületkövekben, szénsavas és kénes-szulfátos ásványvízforrásokban (a Sütei az egyikben, a Fingó-borvíz a másikban) és turisztikai látványosságokban. De sorozatunk témájából adódóan mi most a három település épített örökségét kerestük, melyek történetük révén magukról tudnak mesélni, és egyben idegenforgalmi értékeket is képviselnek.
Bodokról származik a gróf Mikó család oltfeji ága. Ősi bodoki udvarházuk helyét ismerjük. Kiderült, hogy a család nem nagyon szerette Bodokon, de az is, hogy a bodokiak sem az „uralkodó, kötekedő” Mikókat. Ősi bodoki telkük kőkerítéséből megmenekült egy reneszánsz kori ablakszemöldökkő, ami egy 17. századi udvarházra utal, ugyanis a tulajdonosok eladták a bennvalót, s lassan a kúria is bontásra került.
Idegenforgalmi látnivaló azonban a bodoki református vártemplom, ahol fennmaradt a família emléke. A 15. századi imaház gótikus ízlés szerint épült. 1651-ben a patrónus Mikó család átépítteti. Ebből az időből maradt fenn a déli gótikus ajtó kőkeretén az 1651-es évszám és az N. M. iniciálék (Nicolaus Mikó). Ezt az átépítést örökítették meg a nyugati oromfalra helyezett feliratos kőtáblán, amelybe a patrónus és az építőmester, Stephanus Zilai nevét vésték. Alatta van a nyugati bejáró szép csúcsíves ajtókerete. A 18. században a déli ajtó elejébe barokk portikuszt emeltek. Háromkaréjos oromfala van, volutás, középen félköríves szoborfülkével. A templom belsejében láthatjuk a Mikó család címerével díszített kőtáblát 1686-ból. Régi sekrestyeajtaját szemöldökgyámos, szedett élű faragvány keretezi. A templomot tojásdad alakú északi felén hiányos kőfal keríti. Délnyugati részén volt az egykori kaputorony. Erre építették fel a mai harangtornyot. Közelében áll az egykori országzászló-talapzatból átalakított turulmadaras negyvennyolcas hősi emlékmű.
Ferencz Csilla tanító, Zalán
Oltszem kincse, érdekessége az Olt magas teraszán fekvő Mikó-kastély. A dupla tetős, padlásvilágítóval ellátott, jelenleg felújítás alatt álló műemlék a megyei és a bodoki községi tanács tulajdonában van. Homlokzati emléktábláján ez olvasható: Zordon vadság végzetébe, / A nyiltságnak kezdetébe, / övéinek emelte / Barátságnak szentelte / Hidvégi gróf Mikó Miklós/ MDCCCXXVII. Látogatásunk idején javában folyt a falképek restaurálása.
Új és eddig ismeretlen képet is felfedeztek, melyen egy zerge látható – adta tudtunkra egy restaurátor. A kastélyközeli tágabb Olt menti síkon kiépült egy korszerű lovasversenypálya, az elkövetkező időkben pedig a most újuló Mikó-kastély lesz az oltszemi lovassport központja és szállóhelye.
Oltszem református temploma sem kínál kevés érdekességet. Az Olt magas, jobb oldali teraszán áll. Az épület helyén a falu régi temploma volt, melyet kisebb méretű várfal vett körül, maradványai az északi oldalon még láthatóak. A jelenlegi templomot a régi helyére 1836-ban emelték. A 17. században élt Mikó Miklós emlékiratából tudjuk, hogy a család több tagja az oltszemi régi templom alatti sírkamrát találta megfelelőnek örök nyugvóhelyként. A templom körüli temetőkertben pihen a falu építő papja: Itt nyugszik ifjú Kiss János nyájas barát, kedvelt szónok, nagy vadász, Ugrán volt pap, sok baj, sok jaj között meghót.
Deák Sándor bodoki közbirtokossági elnök
A Baróti-hegységből eredő patak legyező alakban kiterjedő, hatalmas hordalékkúpján fekszik Zalán település. Körös-körül lomblevelű erdőség övezi. Református székelyek lakják, lakóinak száma félszáz körül ingadozik. A falu fölötti, 851 m magas hegytetőt Pince-vár néven ismeri a nép. A régészek szerint az árkosi Várhegyen fekvő teleppel együtt a kora feudális kor földsánccal és töltéssel övezett legkorábbi „várai” lehettek. Tárgyi emlékeket az ásatások során nem találtak. A szájhagyomány azonban tudni véli, hogy „Pince várából alagút vezetett az egykori Séra-kúriába, s azt a Sérák és a zaláni Aporok készíttették”. A szép reneszánsz boltozat és a falfestményekkel ékes kúria megújult, jelenlegi birtokosai gondját viselik.
Kézzelfoghatóbb építészeti emlékekkel rendelkezik a falu kőfallal kerített református temploma, amely 14. századi emlékeket őriz: alapfala, a déli hajófalba másodlagosan beépített román kori kő ajtókeret a gótika felé történő átmeneti stílus legtipikusabb példája. Megmaradt még eredeti szentségtartó fülkéje is. Ebből a korból való a harangtorony övpárkány alatti része. A toronyban egy 1764-ben öntött értékes harang is van, utolsó átépítése a 19. századból való. A legutolsó javítás alkalmával megtalálták a templom régi szentélyének falait, ezúttal színes freskó és latin feliratos töredékek kerültek napvilágra. Ovális alaprajzú – aránylag alacsony – várfala kibírta a századok viharait. Cintermében helyezték el az 1848–49-es magyar szabadságharc 150. évfordulóján a tisztelgő emlékkopját, melyet Barabás Sándor faragott. Itt látható Farkas István 1849-es honvéd hadnagy és Apor József szabadságharcos sírköve is. A faragott kopján e kettő mellett Vass István negyvennyolcas honvédszázados neve olvasható.
A falu északi részében, Bencefalván van a magyarok királynéjának emlékére létesített ún. Erzsébet-kert, az egykori majálisok helyszíne. Itt áll a tragikus sorsú királyné emlékkopjája. Zalán nagyon gazdag szénsavas ásványvízforrásokban. Ilyen a híres Felszegi- és a Fingó-borvíz, a Becző-kerti források, a Zalányfeji- és a távolabb fekvő Nyíri-borvíz.
Hálóból istáló Oltszemen
Amire büszke lehet a háromszéki fiatal
Bodokon a második világégés hőseinek vörös andezitből állíttatott emlékművet az önkormányzat és a falu népe (1991). Az emlékmű és a templom közötti kis parkban ültették el a millecentenáriumi emlékfákat. Átellenben, az iskola épületén emléktábla idézi névadóját, Henter Károlyt (1814–1868). A fémplakettel ellátott emléktáblát a Gyulai Vízügyi Igazgatóság (Magyarország) az intézmény vízépítő mérnökének, a Körösök 19. századi szabályozása kiemelkedő alakjának állíttatta. A fémplakett Ercsei Ferenc csíkszeredai képzőművész munkája. A gyulai Dombi Lajos utcai régi református temetőben álló sírjára a bodoki iskola helyezett el emlékkopját (faragta Kis István, 1999). A Hosszúfoki-csatorna kettőskörösi torkolatánál, egy használaton kívüli szivattyúépületben van a Bodoki H. Károly Vízügyi Múzeum.
A család itthoni ága a népi fazekasságot is művelte. Ma már ritkaságszámba megy egy-egy többszínű, zománcos bodoki borvizes korsó. A népművészet egyik mestere, néhai Nemes Dénes nyugalmazott unitárius lelkész volt a faragott székely gyalogkapuk értő építője.
A községháza homlokzatán is emléktáblát láthatunk. Bodok anyaországi testvértelepülése helyezte el: Testvérként emlékezni a múltra, segítve élni a jelent, közösen építeni a jövőt. Detk község önkormányzata, 1994. A detki polgármesteri hivatal elejébe a bodokiak állítottak emlékkopját ezzel a felirattal: Mindig segít a barát, de testvérré a nyomorúságban válik (a csernátoni Haszmann-műhely alkotása, 1993).
Központi emlékmű 1581, Zalán
Bodok szülötte volt a földbirtokos gróf Mikó Miklós (1597–1668), Bethlen Gábor fejedelem titkára, Sepsiszék alkirálybírója, az erdélyi országgyűlés széki követe.
Zalán falu is turisztikai és egyéb értékeket őriz. Ebben a faluban él a Benczefalvának nevet adó Bencze család. Klasszicista oromfalú udvarházuk még áll. Bencze József (1898–1972) külföldön tanult református lelkész volt, közéleti személyiség. Húsz éven át volt a falu papja, népnevelő és jeles vallásoktató. Hat évet szenvedett a kommunista diktatúra börtöneiben. Sírját faragott kopjafa jelöli a temetőben. Zalán jeles szülötte lehetett Zalányi Péter (18. sz.) református pap, akiről 1733-ban mint jeles műfordítóról emlékeznek meg. Itt tartanak Szilvanapot évente, messzi földön híres a zaláni szilvapálinka.
Bodok felett és a három település közelében fellelheti bárki Herec és Kincsás kora középkori várainak romjait, ahol már régészeti ásatásokat is végeztek, és elmerenghetünk Háromszék dicső múltján, amelyről sajnos leginkább csak mi, helytörténészek-hírlapírók emlékezünk meg néha-néha.
Zerge: „a felfedezett”
Az összekuszált mába fordulva
Fodor István, a község polgármestere szavait hallgattuk, akinek szakmai múltjáról, az elöltött 36 esztendő minden jelentős eseményéről beszámoltunk.
– Alaposan összekeveredett a község területén mindenütt az adók növelésének-csökkentésének forgataga – mondta –, az önkormányzat igyekezett naponta tisztázni a folyamatosan változó helyezetet a lakossággal minden településen. Megkezdtük a földgázvezeték előmunkálatait Oltszemen és Zalánban – részletezte –, tisztázzuk a beltelkesítés helyzetét; sajnos, Brassó késik a tervezéssel, 90 ezer lejt kell lepengetnünk, nem könnyű feladat, mert minden egymással szomszédos terület már be van építve. A kifizetési lehetőségekkel nehézségek lesznek a maradék aszfaltozással kapcsolatosan is, melyet csak a gázbevezetés után lehet kivitelezni. Lesz itt még feladat a turisztikai értékeink kiemelésével kapcsolatosan is, ritka az a község, ahol annyi idegenforgalmi látnivaló lenne, mint Bodok-Oltfej kapujában. A Vásárpataki Szemvízforrástól nincs messze a volt vadászház, melyből turistalakot szerettünk volna kialakítani a bakancsos túrázók számára. Kerek hat esztendeje az önkormányzat tulajdonában van a festői környezetben lévő, felújítandó épület, erről azonban nem mondtunk le – sorolta a polgármester.
A térségi falusi turizmus akadályai és lehetőségei felől Deák Sándortól, a bodoki erdő-közbirtokosság elnökétől érdeklődtünk, ugyanis a bakancsos turizmust kedvelők egyre többen panaszkodnak, hogy olykor a csoportosan bóklászó medvék miatt szinte lehetetlen már gyalogolni a vidék kijelölt és újrafestett-felújított, hivatalos jelzéssel ellátott turistaösvényein. Utóbbi ösvény azért okoz gondot, mert a környéken található az önkormányzat által rendezett Szemvízforrás és a múltban országosan ismert Sütei vagy a Salus néven palackozott ásványvíz. „Utóbb emlegetett forrás mellett kaptam lencsevégre egy bocsos anyamedvét” – mutatta fotóját Deák Sándor.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
