Ez kell nekünk?

A megnövelt helyi adók és illetékek, a kiszolgáltatott rétegek adókedvezményeinek eltörlése és más megszorítások miatt kirobbant sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, majd gyergyószentmiklósi utcai megmozdulások a lakosság jogos és érthető felháborodásából fakadtak. És hatásosnak is bizonyultak, hiszen az önkormányzatok visszavonulót fújtak, kármentésbe kezdtek, majd az RMDSZ is megindult, miután kiderült, nem is olyan egyszerű a hátraarc, kormányszintű döntés szükséges, hogy mérsékelni lehessen a pénzügyi terheket. A legutóbbi fejlemények szerint erre végül sor is kerül, és az önkormányzatok adott adónemeknél visszatérhetnek a korábbi állapotokhoz. Az adócsökkentés, mérséklés kérdése tehát továbbra is nyitott, ám a jelek biztatóak, és igazolják, hogy a polgári, civil fellépésnek igenis lehet ereje.

Érdemes ugyanakkor visszatérni az említett tiltakozásokra, utcai megmozdulásokra. Mint az várható volt, az adók és illetékek kérdésén túl több sérelem, kifogás is megfogalmazódott mind az önkormányzatok, mind az RMDSZ irányába. Az sem jelentett meglepetést, hogy a széles körű lakossági felháborodást egyes politikai alakulatok megpróbálják a maguk hasznára becsatornázni, esetleg politikai tőkét kovácsolni az egészből. Sepsiszentgyörgy esetében – ahol szombaton immáron a harmadik alkalommal vonultak utcára – is ennek lehettünk tanúi, de sajnos egyben annak is, hogy a civil megmozdulás miként torzul el és válik egyre inkább politikai, kampányszagú megnyilvánulások terepévé, ahol lassan a demagógia veszi át az uralmat.

Tévedés ne essék, az RMDSZ és az általuk vezetett önkormányzatok nagyon is ludasok az ügyben, a kampányban elhangzott ígéretek sajnos jórészt fordítottan „teljesültek”: nem sikerült sem az adóemelést elkerülni, sem érdemben megvédeni a közösséget a megszorító intézkedések hatásaitól, amint a Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak szlogenből is kevés valósult meg. Továbbá a helyi adók és illetékek körül kialakult helyzetet sem kezelték jól az önkormányzatok, így a sepsiszentgyörgyi sem, több hibát is vétve. Mindez viszont nem magyarázza, hogy a tiltakozások egyes szervezői és az ellenzéki magyar kispártok képviselői miért választották azt az utat, mely a szombati sepsiszentgyörgyi tüntetésen (és korábban a közösségi oldalakon) durván szembejött.

Mi szükség torzított, kevéssé dokumentált, többszörösen megcáfolt vagy abszurd állításokra, legyen szó a víz- és hulladékgazdálkodási díjakról, az önkormányzati vállalatok által bezsebelt „pofátlanul magas nyereségről”, a szerintük értelmetlen vagy bukott fejlesztésekről, beruházásokról, vagy éppen az állításuk szerint egyszemélyes, kézi irányítású önkormányzatról? Gondoltak-e bele, milyen veszélyes és ingoványos terepre tévedtek, amikor az Őrkőn lakók kapcsán felemlegették, hogy nem fizetnek adót és közműdíjakat, még akkor is, ha a szándékuk nem a megbélyegzés volt? Elmerengtek-e azon, hogy egyes „úgy hallottam” pletykaszintű közléseik, a féligazságok (mint az őrkőiek integrációját szolgáló projekt sorsa), a spekulációk mennyire károsak a közösségre, a közhangulatra, és fikarcnyit sem használnak senkinek?

Kérdeznénk továbbá tisztelettel, mi a cél? Netán egymás ellen hangolni a társadalom tagjait, miközben olcsó populizmussal és demagógiával támogatást, majdani szavazatokat, politikai tőkét vadászunk, látszólag alternatívát kínálva az RMDSZ-re, de közben pont a magyarság legbiztosabb bástyáit, az önkormányzatokat ássuk alá. Biztos, hogy ez kell nekünk?

Fotó: Albert Levente