Párválasztás trükkökkel

Előadásának nyugodtan a Színház az egész világ címet is adhatta volna, hiszen mint kiderült, férfiak és nők egyaránt a kegyes csalások megátalkodott hívei, a párválasztás útján mindenki csal annak reményében, hogy ezáltal hátha a neki legmegfelelőbb társat sikerül megtalálnia.

A blöff angol eredetű szó, és nem egyéb, mint a másik fél megtévesztésére, megfélemlítésére vagy befolyásolására szolgáló stratégia, amely hamis bemondásokra, túlzásokra, dicsekvésre és valós információk elhallgatására alapul. Dr. Dósa Zoltán érvei alapján már az is blöffnek számít, ha egy találkozóra kiöltözünk, megborotválkozunk vagy kisminkeljük magunkat, mert azáltal egy picit már csalunk, jobban szeretnénk kinézni, mint amilyenek vagyunk valójában. 

Állandóan meg akarunk téveszteni másokat – részletezte. De a megtévesztést, a valós információk elhallgatását olykor egészen furcsa szándékok is vezethetik. Említette például a „rejtett ovuláció” konfliktusmegelőző szerepét. „A férfiak ugyanis nem tudják, mikor van az ovuláció, ha tudnák, nem ülnének annyit otthon” – mondta. De így többet ülnek otthon, és kevesebb „hol voltál ennyi ideig?” kérdésre, kevesebb konfliktusra adnak okot. 

Kitért arra is, hogy mindenki igyekszik „jó géneket” választani magának, olyan társat, aki jól néz ki, hiszen „a jó géneket elsősorban morfológiai jelekből, a test felépítéséből tudjuk megállapítani” – hangsúlyozta. Ám figyelmeztetett, hogy a tökéletesség a leg­gyanúsabb dolog a világon, s ha valakinek van akárcsak egy apró anyajegye az arcának egyik felén, az már azt a pszichológiai üzenetet hordozza, hogy az illető nem tökéletes, azáltal sokkal inkább megközelíthető. 

Ami a blöfföket illeti, a férfiak elsősorban anyagi lehetőségeik kapcsán csalnak. Igyekszenek gazdagabbnak tűnni, mint amilyenek valójában, és rendszerint többet ígérnek, mint amennyit teljesíteni tudnak. „A nők pedig szépségben és a szexuális öröm megjátszásában szeretnek csalni” – tudtuk meg az előadásból.