A román állam az ozsdolai közbirtokosság ellenJogerős ítélet: odalett 2500 hektár erdő

2026. február 20., péntek, Közélet

Jogerős ítélet nyomán gyakorlatilag visszaállamosították az ozsdolai Láros Közbirtokosság 2500 hektár erdejét. A múlt év december 23-i, az idei január 8-i és 22-i, illetve február 5-i halasztások után tegnap a Kovászna Megyei Törvényszéken végleges ítéletet hirdettek a román államot képviselő pénzügyminisztérium által a közbirtokosság ellen indított perben. A fellebbezéseket elutasították, így eldőlt, hogy az ozsdolaiak véglegesen elveszítették közös erdőjussukat. 

  • Iochom István felvétele
    Iochom István felvétele

A Kovászna Megyei Törvényszék háromtagú bírói testülete meg nem alapozottnak ítélte és elutasította a román államot képviselő pénzügyminisztérium, a Láros Közbirtokosság, a megyei és ozsdolai földvisszaszolgáltatási bizottság, az ozsdolai római katolikus és ortodox egyházközség, a Kun Kocsárd-iskola, valamint Borbáth Károly, Lukács Attila, Borbáth Zalán, Borbáth Henrik, Vitályos Tamás és Vitályos Márton magánszemélyek, közbirtokossági tagok által a kézdivásárhelyi bíróságon született 2024. szeptember 17-i 673-as alapfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezést, és az ítéletet a 2026/123-as számú végleges döntésével megerősítette.

Az ozsdolai közbirtokosság számára nem maradt további fellebbezési lehetőség, a károsult erdőtulajdonosok sem a Brassói Táblabírósághoz, sem a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nem fordulhatnak, a 2571,3 hektáros erdővagyon visszaállamosításának kérdése így a megyei törvényszéken véglegesen eldőlt: az ozsdolaiak elveszítették közös erdőjussukat. 

Következő lépésként semmisnek fogják nyilvánítani a megyei földosztó bizottság által 2002-ben az ozsdolai Láros Közbirtokosság nevére kiállított, 2571,3 hektár erdős területre szóló 1957-es számú birtoklevelet; a megyei föld­osztó bizottság 2002/409-es számú határozatának 2. és 3. szakaszát; az ozsdolai földosztó bizottság 2001. november 28-án hozott 1890-es számú, valamint a 2005. május 10-i 1048-as számú határozatát, valamint a megyei és helyi föld­osztó bizottság által az ozsdolai Láros Közbirtokosság tulajdonba helyezésével kapcsolatos összes határozatot, majd elrendelik az összes telekkönyvi kiigazítást, törölve a Láros Közbirtokosság tulajdonjogát, átírva azt a román állam nevére, a Romsilva Állami Erdészet ügykezelésébe.

Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy az ozsdolai Láros Erdő- és Legelő Közbirtokosság egykori vagyonából, a 4759 hektárból az 1997. évi 169-es és a 2000. évi 1-es törvény alapján csak Kovászna megye határain belül kapott vissza 2571,3 hektár erdőt és legelőt a 2000-es évek elején, miután kérésüket a helyi és a Kovászna megyei földosztó bizottság, a kataszteri hivatal, valamint az erdészeti igazgatóság is megvizsgálta, és jogosnak tartotta.

A pénzügyminisztérium 2018-ban indított pert az Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete, valamint a helyi és megyei visszaszolgáltatási bizottság ellen 2571,3 hektár erdő és legelő jogszerűtlennek vélt visszaszolgáltatása miatt, minek nyomán a közbirtokosság fakitermelési jogát felfüggesztették, nagyon sok közbirtokossági tagot tűzifa, illetve éves osztalék nélkül hagyva. A szaktárca arra hivatkozva kérte a birtoklevél érvénytelenítését, hogy az erdőt nem a kommunisták államosították 1948-ban, hanem már a két világháború közötti időszakban megtörtént a közbirtokossági erdő kisajátítása, és a közbirtokosság meg is kapta annak ellenértékét. 

Az ozsdolaiak álláspontja szerint azonban egy kisajátítási folyamat valóban elkezdődött 1923-ban, ám az 1948-ig nem zárult le. Az ozsdolaiak dokumentumokkal tudják igazolni, hogy a kisajátítást elkezdte ugyan az állam, de nem fejezte be, mert a felajánlott összeget nem tartották méltányosnak; a helyiek a két világháború között pert indítottak, amit meg is nyertek. A telekkönyvben így az államosításkor is a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként.

A pénzügyminisztérium által indított per első tárgyalását 2019. április 2-án tartották. Amikor már úgy tűnt, hogy alapfokú ítélet születik, 2023. április 24-én jött a nagy meglepetés: az ügyet addig tárgyaló bírót Brassóba helyezték át, az újonnan kinevezett bíró pedig elejétől kezdte a bizonyítási eljárást, ami újabb időhúzást jelentett. 26 tárgyalás (legtöbbször halasztás) után 2024. június 25-én zárult le az alapfokú folyamat a Kézdivásárhelyi Bíróságon. Fellebbezést követően öt tárgyalás után 2025. december 8-án a Kovászna Megyei Törvényszéken is lezárult a per, a tegnapi ítélethirdetéssel pont került a 2019 óta zajló per végére. 

Az ügy érdekessége, hogy az ugyanazon telekkönyvben szereplő, az 1968-as megyésítéskor Vrancea megyébe átkerült 1668,86 hektár erdő sorsáról nem esik szó, melyet a tulnici-iaiaknak adtak oda.

 

Készül: Papolc

Újabb visszaállamosítási kísérlet zajlik a Kézdivásárhelyi Bíróságon, ahol 2024. április 9-én iktatták a 2024/322-es civil periratot, melyet ugyancsak a román állam kezdeményezett a pénzügyminisztériumon keresztül a papolci Imreh Albert Közbirtokosság, illetve a megyei és a zágoni földosztó bizottság ellen. A per tárgya 747 hektár erdő és 646 hektár legelő – amiből 170 hektár beerdősödött legelő – tulajdonjoga, melyet 2005-ben szolgáltattak vissza egykori jogos tulajdonosának, a papolci Imreh Albert Közbirtokosságnak. 

A pénzügyminisztérium azért kezdeményezett pert a közbirtokosság ellen, mivel álláspontjuk szerint a Papolc és Kommandó környékén 2005-ben visszaadott erdőket és legelőket a két világháború között már kisajátította a román állam. A közbirtokosság tulajdonában lévő iratok szerint azonban 1925-ben elindították ugyan a kisajátítást, de annak véglegesítéséről nem született semmiféle határozat, és a közbirtokosság még 1948-ban is létezett, használta az erdővagyont. Ha a kisajátításra valóban sor került volna, akkor a közbirtokosság már nem használhatta volna azokat a területeket. 

Az alapfokú per, akárcsak az ozsdolaiak esetében, több évig is elhúzódhat, és addig részben szünetel az erdő- és legelőgazdálkodás. A következő alapfokú tárgyalásra a Kézdivásárhelyi Bíróságon szeptember 9-én kerül sor. 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 576
szavazógép
2026-02-20: Kármentő - Kuti János:

Amerikaiak Európában

Most mintha nem annyira szeretnék az európai vezetők, hogy az Egyesült Államok beleavatkozzon az Európai Unió politikájába. Bár egyetértenek azzal, mi több, örvendenek annak, hogy szép számmal vannak Európában amerikai katonák, de annak nem örülnek, mikor az elnök Donald Trump vagy valamelyik főembere idejön Európába a Müncheni Biztonsági Konferenciára, és olyanokat mond, ami nem nagyon tetszik az unió vezetőinek, mint tette azt tavaly az alelnök JD Vance, aki sokkolta a házigazdákat, mivel ő (is) erősen kritizálta Washington NATO-szövetségeseit.
2026-02-20: Máról holnapra - Farkas Réka:

A szociális érzéketlenség hatalma

Az Ilie Bolojan vezette kormányt sokan dicsérik, amiért sikerült megállítani a román állam csődjét, féket vetni a költségvetési hiány zuhanórepülésének, de még többen szidják, mert mindezt a szociális érzékenység teljes hiányában tette, teszi. Minden intézkedése elsőként és leginkább a legkiszolgáltatottabbakat, legszegényebbeket, elesettebbeket, a hátrányos helyzetűeket, a sors által amúgy sem kegyelteket sújtja.