Gazdaságilag nagyon hátrányos, sőt, egyenesen a további létét fenyegető helyzetbe kerülhet a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Egyesített Közbirtokosság a megyeszékhely önkormányzata által kiszabott, országos összevetésben is kiugróan magas, több százezer lejre rúgó területadó miatt. A közel negyedszázada a közbirtokosság élén álló Csákány László elnök előrevetítette: ha nem változik a helyzet, inkább lemond tisztségéről, semmint részt vállaljon a közösségi vagyonnak a fizetésképtelenség köntösében való államosításában, azaz a közbirtokosság felszámolásában. Antal Árpád polgármester szerint a közbirtokosság nem fog több adót fizetni, mint a tavalyinak az inflációhoz igazított összege.
Csákány László a Facebookon tett közzé bejegyzést február 10-én, mely szerint közeledik a pillanat, amikor a közbirtokosság tagsága elé kell terjesztenie a 2026-os költségvetést, ám a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által a területek esetében végrehajtott adóemelés nyomán nagy valószínűséggel a lemondását fogja felmutatni. Az elnök szerint az új feltételek közepette felelősen nem tudja folytatni, nem tud szembenézni azokkal, akiknek ősei egykoron létrehozták a települést, és azt mondani 25 év után: nincs tovább. Mindezt úgy, hogy az erdők, területek visszaszolgáltatása le sem zárult, még mindig van, amit a közbirtokosságnak vissza kellene kapnia. Csákány László bejegyezésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a megyeszékhelyen alkalmazott adópolitika miatt a közbirtokosság fölött ott lebeg egy „új köntösű” államosítási logika, mely a fizetésképtelenségre játszik.
Több százezres tétel
Csákány László lapunk megkeresésére elmondta, a pontos összeget nem közölheti, de a közbirtokosságnak az erdők és a legelők után kiszabott adótartozása több százezer lejre rúg erre az évre. Ez annak következtében, hogy Sepsiszentgyörgyön az erdők esetében hektáronként 189 lejt, míg a legelők esetében 330 lejt kell fizetniük a jogi személyeknek, így a közbirtokosságoknak is. Ehhez képest az országos átlag az erdők esetében hektáronként 22 és 86 lej közötti, míg a legelőknél 54 lej. Az adótörvénykönyv hektáronként 22 és 44 lej között határozza meg az alkalmazható adót, amire az önkormányzatok legtöbb százszázalékos többletet tehetnek rá saját hatáskörben. Számukra kérdéses, hogyan lehetséges, hogy Sepsiszentgyörgyön az erdők esetében több mint kétszáz százalékos többletet alkalmaztak, a legelőknél pedig hatszoros szorzóval dolgoztak?
Csákány László kifejtette: mind az erdők, mind a legelők esetében a gazdálkodás üzemterv szerint zajlik, mely megszabja, hogy mit és mikor lehet kitermelni. Az évi kitermelhető famennyiség értékesítési ára akkor sem fedezi az adó összegét, ha a tagságnak nem juttatnak semmit – hívta fel a figyelmet. Az elnök úgy vélte, amit az önkormányzat saját hatáskörben rátett, vissza tudná faragni tanácshatározattal, és ha visszatérnének egy észszerű, az országos átlaghoz hasonló középarányoshoz, még el tudják viselni, ám ilyen aberrált mértékűt nem, nem tudják kigazdálkodni, azaz csődbe juthatnak.
Csákány László úgy vélte, szomorú, hogy a közbirtokosságok 25 évvel ezelőtti újraalakulása után ilyen helyzet állt elő. Nem gondolta volna, hogy miután bábáskodott a közbirtokosságok megszületésénél, úgy tűnik, kántorkodnia kell a megszűnésükkor – mondotta. Még vissza sem sikerült szerezni a vagyont, és lebeg felettük egy újabb államosítási forma a fizetésképtelenné tételen keresztül. Ugyanis jogi személyekként, ha március 31-ig nem törlesztik az adót, végrehajtóhoz kerülnek, zárolják a számláikat, ami azt jelenti, gazdaságilag megbénulnak.
Csákány László lapunkkal azt is közölte: Antal Árpád polgármestertől azt az ígéretet kapta, hogy „a közbirtokosság nem fog 2026-ban több adót fizetni, mint 2025-ben, kiigazítva az infláció mértékével”. Az elnök szerint várják az önkormányzat megoldási javaslatát, a lemondás lehetőségét ugyanakkor továbbra is fenntartja, amennyiben nem születik elfogadható eredmény.
Van megoldás
Lapunk megkeresésére Antal Árpád polgármester elmondta: a közbirtokosság elnökének már azt megelőzően jelezte, hogy tudomásukra jutott volna az adó mértéke, hogy idén növekedni fognak ezek a terhek a jogi személyeknél. A maga részéről azt vállalta, mivel közösségi vagyonról van szó, megtalálják a megoldást arra, hogy a közbirtokosságok ne kelljen többet fizessenek, mint a magánszemélyek. A kormányrendelet, mely lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy csökkentsék az adót, egyszerűbb út lenne, de amennyiben ez nem születik meg, esetleg nem ad lehetőséget a mérséklésre, akkor más lehetőség is van, egy B forgatókönyv. Egyelőre a rendeletre várnak. Az elöljáró hozzátette: a közbirtokosságra az elmúlt években a törvény által megengedett minimális adó volt kiszabva (akárcsak a magánszemélyekre), és idén is ez fog történni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
