A múlt hét csütörtökén a 190 férőhelyes gidófalvi kultúrház kicsinek bizonyult a gidófalvi gazdafórum Olt menti résztvevői számára, sokan pótszékeken ültek, néhányan a karzaton is álltak, s volt, aki így is lemaradt a találkozóról.
A találkozó fő szervezői voltak: a helyi tanács, Porzsolt Levente polgármester lelkes hozzaállásával, az Agrosic Közösségek Közti Társulás, a megyei falugazdász hálózat, a szarvasmarhatartók megyei egyesülete és a Robi sajtokat készítő Csutka Attila. Az agrárminisztériumot Mihály Zoltán József államtitkár, az Állatnemensítési Hivatalt Rémán Domokos vezérigazgató-helyettes képviselte. A két meghívotton kívül előadást tartott Tamás Sándor megyeitanács-elnök, Könczei Csaba képviselő, Igyártó Réka, az Agrosic igazgatónője, Fejér László szenátor, valamint a megyei környezetvédelem, a kataszteri hivatal, az APIA igazgatója és a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, az egyik megyebeli pályázatíró cég képviselője a nemsokára induló pályázatokat ismertette.
A rengeteg egybegyűltet Porzsolt Levente helyi polgármester köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a gazdák érdekeltek az újdonságok megismerésében és az ilyen találkozóknak gyakoriabbaknak kellene lenniük. Elmondta, hogy Csutka Attila volt a kezdeményezője, többször járt nála, és végül sikerült mindent megszervezni, hogy a gazdák számára a legújabb információkat közlő szakembereket hívjanak meg. Arra is kitért, hogy sok gazda lemaradt a részvételről, ugyanis a fórumra be kellett jelentkezi, és a meghirdetés után hamar beteltek a teremben lévő helyek.
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke méltatta a gazdák munkáját, kijelentve: büszkék lehetnek, mivel ők azok, akik biztosítják a mindennapos asztalra valót. Sokan még akkor fordulnak a másik oldalukra, a gazda viszont már az istállóban eteti vagy feji az állatait. Szerinte egyetlen megyében sincs ilyen jó együttmüködés a mezőgazdasági intézmények között, és ez a gazdák számára hasznos. Beszélt a gazdák összefogásának szükségességéről, hiszen az unió szintjén általános irány, hogy a kis, családi gazdaságokat meg kell szüntetni és a mezőgazdaságot ipari szinten képzelik el. Holott a mezőgazdaság alapja a családi gazdaság, amely a saját fogyasztás mellett még a piacra is termel. Az elnök szerint ezeknek a gazdaságoknak kellene részesülniük a legnagyobb összegű támogatásból, hiszen lassan felszámolódik az állatállomány a vidéken.
A Mercosur-egyezményről
Könczei Csaba képviselő elmondta, hogy Nagy István magyar agrárminiszter március 19-én és 20-án Háromszékre látogat megosztani az anyaországi tapasztalatokat. A képviselő kifejtette véleményét a dél-amerikai államokkal kötendő Mercosur-egyezményről, amelyet az Európai Tanácsban január elején szavaztak meg. Az egyezmény felfüggesztéséhez az unió lakosságát képviselő országok 35 százalékára lett volna szükség, de a nemmel szavazó kormányok csak 32,5 százalékot képviseltek. Az egyezmény ellen Magyarország, Franciaország, Lengyelország, Ausztria és Írország képviselői szavaztak. A tervezett EU–Mercosur-megállapodásba az utolsó percekben több védintézkedést, az unió mezőgazdaságában kötelező normák betartását vezették be a dél-amerikai mezőgazdaság számára is. A tanácsbeli többség szavazata alapján Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ez év január 17-én Paraguayban aláírta az EU és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodást, de az Európai Parlament január 20-án jogi útra terelte a kérdést, amiben közrejátszott az uniós gazdák tiltakozása is. A parlamenti szavazás rendkívül szoros eredményt hozott: 334 igen, 324 nem és 11 tartózkodás a 669 leadott szavazatból. Eszerint az egyezmény az unió Bíróságához került felülvizsgálatra, amely eltarthat akár egy évig is. A képviselő ezt nem tartja a legjobb megoldásnak, hiszen még folytak a tárgyalások, hogy milyen feltételeket kell betartaniuk a dél-amerikai gazdáknak a vámok eltörlése érdekében. Gyakorlatilag minden uniós gazda attól fél, hogy a dél-amerikai országokban olyan vegyszereket, gyomirtókat, gombairtókat és rovarirtókat használnak, amelyeket már rég betiltottak az unió mezőgazdaságában.
A találkozón e sorok írója, aki szintén nem ért egyet a Mercosur-egyezménnyel, a tiltott anyagok használatának veszélyeit ismertette.
Alakuló piac, támogatások
Igyártó Réka, az Agrosic igazgatónője a helyi, farmszintű öntözőberendezések kialakításának, megépítésének programjáról beszélt, amelyet a megyei tanács is támogat (erről február 17-én már bővebben írtunk). Azt is elmondta, hogy most az Agrosic egy internetes eladási honlap létrehozásán dolgozik, ahová a gazdák feltehetik az eladásra szánt mezőgazdasági termékeiket és a fogyasztó onnan választhat magának árut.
Mihály Zoltán József államtitkár közölte, hogy ha minden jól megy, idéntől lehetőség lesz uniós támogatást élőállat-vásárlásra is felhasználni. Egyelőre ő sem tudott részletekkel szolgálni, a támogatást az unió Bizottságának is jóvá kell hagynia. Szerinte, ha minden jól megy, nyár végétől léphet életbe a program.
Rémán Domokos elmondta, hogy adataik szerint Kovászna megye az egyedenkénti tejtermelés tekintetében a 7. helyen áll országszinten. Úgy értékelte, Kovászna az élen jár a gazdák szervezettsége tekintetében, s visszaemlékezett a valamikori kovásznai állatkiállításokra, ahova mindig eljött.
Marius Popica, az APIA igazgatója arról beszélt, hogy Kovászna megyében nincsenek problémák a támogatások kifizetésével és csak nagyon kevés büntetést kellett alkalmazni. Elmondta, ahol nincsenek speciális feltételek, a gazdák már mind megkapták a teljes összeget a 2025-ös évre. Az igazgató szerint lassan fel kell készülni arra, hogy csak az kap a legelőkre támogatást, aki állatokat is tart.
Kozma Béla, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője a zöldségtermesztési támogatási programról beszélt, majd kiemelte, hogy fontos a gazdalajstromok pontos kitöltése, ami határidőhöz kötött, ez pedig február vége. Megkérte a jelenlevőket, hogy minden, a gazdaságban található mezőgazdasági gépet jelentsenek be. Kozma Béla a megyébe érkező uniós pénzekről is bemutatott egy összesítőt, mely szerint az APIA a 2007. évtől, Románia uniós csatlakozásától 650,4 millió eurót, az AFIR pedig a 2014 és 2024 közötti időszakban a pályázatokra 935,8 millió eurót fizetett ki. Az igazgató hozzátette, hogy az APIA-s támogatások túlnyomó része elmegy a szigorú uniós kötelezettségek betartására.
Vadkárok, ingyenes telekkönyvezés
Kozma Béla beszélt a vadkárok bejelentéséről is. A védett vadak (medve, farkas) által okozott károkkal a környezetvédelem, az egyéb állatfajok (róka, szarvas, vaddisznó stb.) által okozott károk megtérítésével az erdészeti felügyelőség foglalkozik. Az igazgató szerint újabban a nagyon elszaporodott varjak okozzák a legnagyobb gondot, a friss vetésből képesek kikaparni az elvetett magokat. Minden esetben a kárt a helyi tanácshoz kell bejelenteni és kárfelmérési kérést is le kell tenni – húzta alá.
Gheorghe Neagu környezetvédelmi igazgató a vadkárokról tartott előadást. 2025-ben 235 vadkáros (medve, farkas) kifizetési kérés érkezett a hivatalukba, ebből a decemberi kérések várnak még kifizetésre. Az igazgató a villanypásztort elég jó megoldásnak tartja, habár egy éhes medvét ez sem tart vissza – mondta.
Felician Ursache, a kataszteri hivatal igazgatója az ingyenes telekkönyvezési programról beszélt. A programba a megyéből 17 község került be a 40-ből, és eddig 8 községben sikerült elvégezniük a munkát.
Kocsis Katalin, a RegioConsult pályázatíró cég szakembere a gazdák által régen várt DR 14-es – Beruházások támogatása a kisgazdaságokban és a DR 12-es – Támogatás a fiatal és a nemrég letelepedett gazdák gazdaságainak megerősítésében AFIR-os intézkedéseket ismertette. A DR 14-es 108 millió euróval márciusban, a DR 12-es 169,6 millió euróval áprilisban indulna. A kisgazdaságoknál 50 ezer euró támogatás nyerhető el, a támogatás intenzitása 85 százalékos. A fiatal gazdáknál, akinek volt 6.1-es pályázata, a támogatás mértéke 80, a 45 év alatti újgazdáknál 65 százalékos. Ennél az intézkedésnél a pályázható összeget megosztják, külön pályázhatnak a hegyvidékiek, az állattenyésztők, a zöldségtermesztők és egyéb növénytermesztők.
Jákó Tibor, a szarvasmarhatartók megyei egyesületének elnöke arra kérte a jelen levő államtitkárt, járjon közbe a miniszternél, hogy az állatoknál a referenciaévet változtassák meg, ne a 2018-as létszámot vegyék figyelembe, mert lehet, hogy a gazda már rég eladta az állatait.
A találkozó közös ebéddel ért véget, asztali áldást mondott Barabás Béla étfalvazoltáni tiszteletes. A méhészkedéssel is foglalkozó lelkész elmondta, vándoroltatáskor azt tapasztalja, hogy egyre több, külföldiek kezén levő gazdaság jelenik meg a déli megyékben, és felkérte a jelenlevőket, hogy vigyázzanak az ősöktől örökölt földre, ne jusson idegenek kezére.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
