„Mikor Nagyborosnyón vásár lesz...”

Miközben Borosnyó kívül-belül felújított községi épületét bámuljuk, azon bucsálódunk Kanyó Antal polgármesterrel és Kelemen Géza alpolgármesterrel, hogy vajon az az emlékezetes nagyborosnyói nagy tűz pusztíthatta-e el a kívülről, de belülről is mutatós önkormányzati épületet, a sokak által „kaszárnyaként” emlegetett ingatlant. El kell mondanunk, hogy az épület felújítási/berendezési folyamata sem kisded faladat. Nagyon szerettünk volna megszólaltatni néhány adatot, hogy anno – az Osztrák–Magyar Monarchia idején – milyen jellegű rendezvényeknek adott otthont az épület nagyterme, milyen ünnepség zajlott például annak felszentelő, felavató ünnepségén? A pályázati pénzből beindult építkezés meghatározza az épület elképzelt jövőjét, a nagyteremben – mely a kultúrotthon nagyterme is – 175 ülőhely szolgálja a majdani vendégek kényelmét, az önkormányzat monumentális székely kapu keretezte színpadot is építtetett belé, melynek építőmesterei a vargyasi Török Imre és fia, Török Attila. Ehhez még annyit hozzá kell tennünk, hogy remélhetőleg lesz olyan kultúráért felelős személye a községnek, aki gondoskodjon arról, hogy megteljen élettel a nagyterem. Ahhoz is, mint mindenhez, anyagiak szükségesek, mint ahogyan riportunk címe sugallja, lehet, hogy nem a vásárokból. 

Nagyborosnyó ugyanis egykor vásárközpont volt, járási székhely. Látogatásunk során éreztük azt, hogy a maroknyi tanács és vezetői sikeres esztendőt zártak.

Kanyó Antal polgármester

– Jó a kapcsolatunk az alpolgármesterrel – hangsúlyozta Kanyó Antal – mindketten szeretjük a kultúrát. 

A községközpontban a Hársfa Egyesület, a hozzá tartozó Lécfalván a Leza Egyesület a kultúra jelenlegi művelője, előbbinek fúvószenekara, utóbbinak pedig néptánccsoportja működik, melyeknek tagjai a szomszédos települések gyerekei is. Azt bizonyára csak Kocsis Hunor, a Lécfalvára állandó jelleggel beszolgáló táncoktató tudná elmondani, hogy mennyire fontos népi táncmozgalmunkban az, hogy a gyerekeink minél hamarabb megszeressék a népzenét és a néptáncot. Dénes László a lécfalvi Leza Egyesület elnöke elmondta, hogy huszonkét táncosuk számára egy osztálytermet bérelnek a helybeli iskolában, ott tartják a próbákat, s a múlt hónap végén, mint minden évben, bensőséges hangulatú ünnepségen évfordulót ünnepeltek. A próbákra tűzifáról a borosnyói önkormányzat gondoskodik, anyagiakat is kilátásba helyezett a táncos gyerekek ruháinak felfrissítésére. Nemzeti ünnepünkre szánt műsorok gyakorlására minden oda tartozó település iskoláit idejében felkérte az elöljáró.

Kelemen Géza alpolgármester

A múlt része az igaz mese is

Az ember számára mindig kedvezőek voltak Borosnyó község földrajzi adottságai. A csiszolt kőkor idejéből már kerültek elő leletek, egy festett kerámiás telepről, szárnyas, bronzból való nyílhegyekről adtak hírt a régészek. Megtelepedtek a vidéken a rómaiak is, a Kovászna vizének magas, lapos teraszsíkján áll a feltárt borosnyói római katonai tábor (castrum). Ennek nemcsak az Ojtozi-szoros felé vezető római hadi út védelme volt a feladata, hanem bizonyára azt a hegyi útvonalat is vigyázta, amely a 720 méter magas Hammas-hágón Nagypatak után a Bodzákra hajlott át. Borosnyó térsége eléggé terjedelmes, az említett Hammas-hágótól a Lécfalva és Maksa közötti síkságig hajlik alá (547 m), mintegy 15 km hosszúságban és közel 10 km szélességben. Területén áthalad a Feketeügy és a sokszor bizony galibát is okozó Kovászna vize, ez gazdagodik a Zágon vizével és a borosnyói patakkal. A község területén közepes magasságú hegyek, dombok, teraszsíkok és síkságok váltakoznak. Ez határozza meg az időjárást, a növényzetet és az élővilágot a felső-háromszéki medence déli részének egyik legváltozatosabb területén. 

Hat település meséjét kötöttük egy csokorba olvasóink számára: Nagyborosnyó községközpontét, Lécfalváét, Feldobolyét, Cófalváét, Kisborosnyóét és a hozzá tartozó Kispatakét. Nagyborosnyó Orbaiszék jeles történelmi települése. Fölötte emelkedik az 564 m magas Oltár-hegy. Ez egy eróziós tanúhegy, ugyanis a mélyben levő egykori elsüllyedt hegy sziklacsúcsaira avagy valamilyen romokra mindig rátalálnak a hegyoldalon elterülő temetőben a sírgödröket ásók. Tetején állott régen „Székelynez” vára. Ősi megfigyelő hely lehetett, de az sincs kizárva, hogy a falu egy régi kistemploma állt itt. „Nincsen pénzem, de majd lesz, mikor Nagyborosnyón vásár lesz...” – éneklik gyakran errefelé is az ismert dalt. A valamikori járásszékhelyen a 19. század derekától országos és hetivásárokat tartottak. A község központjában álló református templom (épült 1854–1856 között) nem az első temploma az itt élő reformátusoknak, jelenleg teljes belső felújítás alatt áll, az épület talapzati részén lecsapolási, kiszárítási munkálatokat végeznek. Előtte Nagyborosnyó település hőseinek emlékműve áll, az egykori országzászló-talapzat.

Nagyborosnyó. Új faragott színpad

A nagyborosnyói vasútállomás és a Cófalva közötti egykori mocsaras réten fél évszázaddal ezelőtt tömegesen nyílott tavasszal a szigorúan védett növényritkaság, a kockás liliom, ma azonban aligha akad egy szálra is a természetbúvár, e növény ugyanis nem kedveli az élőhelyét uraló utóbbi aszályokat. 

Nagyborosnyón az utóbbi századokban több jeles személyiség is megfordulta magát. Lelkipásztora volt Uzoni Zajzon Mihály (1739–1819), aki 1792-ben verses emlék­iratot készített a helybeli toronyépítésről, a madéfalvi veszedelemről, a török háborúkról. Itt hunyt el a nagyborosnyói református egyházközség történetírója, kisbaconi Benedek Áron (1792–1879) nagyenyedi tanár és szerkesztő-műfordító, helybeli református lelkész. Nagyborosnyó szülötte volt Barabás Andor, (1880–1952) Háromszék vármegye alispánja, a Magyar Párt megyei elnöke. A Borosnyai család tagjaként született Kézdivásárhelyen Herman Ottóné Borosnyai Kamilla (1856–1916), aki Pósa Lajossal közösen szerkesztette az Én Újságom című gyereklapot, és aki Kézdivásárhely kisgyerekotthonának névadója is. A községnek még több jeles családja volt. Említjük a Bartha családot, soraikból Bartha András (megh. 1727) marosvásárhelyi fejedelmi ítélőmestert, jeles szónokot, aki a Marosvásárhelyre bevonuló Rákóczi Ferencet köszöntötte, aztán Bartha Gergely (sz. 1826) negyvennyolcas századost, dr. Nagyborosnyói Bartha Károly (1886–1956) sepsiszentgyörgyi tanítóképzői, majd debreceni egyetemi tanárt, néprajzkutatót, akinek nevét 2001 óta viseli a borosnyói helybeli általános iskola, s akinek ebben az esztendőben kettős – születésének és halálának – évfordulója lesz. Miként Bartos Tacsa Zsolt Levente, az iskola igazgatója elmondta, fontosnak tartja, hogy a nyári iskolai évzáró alkalmával erről is megemlékezzenek. A névadó emlékét Budapesten élő leszármazottjai őrzik, akik személyesen vettek részt az említett borosnyói névadó ünnepségen. Nagyborosnyón hunyt el az eklézsia volt református lelkipásztora, Nagy Lajos tiszteletes, az egyházközség újabb történetírója is. 

Park és iskola

A kalandos történetű Bartha-harang

Műkincsértékű a kalandos múltú nagyborosnyói, később feldobolyi Bartha-harang, melyet a már említett nemes nagyborosnyói Bartha András öntetett 1693-ban, akiről Cserei Mihály krónikája jegyezte fel, hogy „a Rákóczi-forradalom idején ítélőbíró volt”. Erre a harangra igen büszke volt a Bartha család, nagyon féltették. Írásos adatok igazolják, hogy a kuruc szabadságharc idején leszerelték a toronyból és elásták, hogy megmentsék a pusztulástól. Időközben megfeledkeztek róla, s a családi hagyomány szerint hosszú idő múltán találtak csak rá a borosnyói Bartha-kúria kertjében. Egy nagyobb harang készítése reményében a borosnyóiak be akarták olvasztani. Mivel a Bartha család nem egyezett bele, a harangocskát különálló haranglábra szerelték. 1924-ben újra be akarták olvasztatni, a gyoroki származású Biszák József harangöntő azonban meggyőzte őket: inkább adják el, és ő megelégszik az árával. Így vásárolta meg még abban az évben tízezer lejért a szomszédos feldobolyi református egyház számára Andok József. Ez a szép, régi díszes harang ma is kong Feldobolyban. Latin nyelvű köriratát sikerült kibetűznünk, magyar olvasata így hangzik: „Éjjel hallgass, nappal hívjad istentiszteletre kétszer a híveket. Ez legyen mindennapi isteni tiszted. Istennek dicséretére önteté nemes Bartha András maga költségén • 1693”. Azt csak feltételezzük, hogy a 77 kg súlyú harang brassói szász mesterek munkája, feliratának betűjelei között ugyanis mesterjegyre nem találtunk. 

Református templom

Lelkész és gondnok idegenvezető

Kisborosnyót régebben „egytornyú falunak” is nevezték egyetlen kálvinista templomának harangtornya, „harangjának vékonyka hangja miatt” – jegyeztük a szóhagyományt néhai Damó Gyulától. Nemrég újult meg a falu templomépülete itt is, közösségi összefogással javították. Udvarán áll a korszerűsített régi lelkészi lakás, amely új nevet kapott: Nagy Károly Közösségi Ház. Homlokfalát emléktábla díszíti a falu jeles szülötte, a ház névadója, Nagy Károly (1868–1926) portréjával, aki 1918-tól haláláig volt az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Külföldön képezte magát, Marburgban majd Utrechtben, brassói-nagyenyedi lelkész volt és teológiai tanár. 

– Ebben az esztendőben emlékezünk a főpásztorra halálának századik évfordulóján – mondotta Székely Róbert jelenlegi lelkipásztor.

Úgy adódott, hogy a kisborosnyói születésű Nagy Károly püspöknek jelenleg három emléktáblája van Kisborosnyón: a régebbi a templomban, az azt követő – mint névadóé – az iskola homlokfalán, a harmadik pedig a régi paplakban berendezett Közösségi Házon. Székely Róbert lelkipásztor és a gondnok vállalta, hogy fogadják azokat a látogatókat, akik szeretnék megtekinteni a helybeli történelmi emlékparkot, az azt megálmodó néptanító Damó Gyula (1931–2019) hagyatékát. Munkájában tanítónő felesége, Irma tanító néni segítette, hagyatékának őrzője is ő. Sok kiemelkedő személyiség emlékét őrzi a park: faragott kopja, kereszt, emlékjelek, s az ide ültetett ritkább fafajtákat mind jeles élő személyiségek ültették. Az emlékpark mára idegenforgalmi látványosság lett. Helye önkormányzati terület, szerződését évenként megújítja az egyházközség, a községi tanács azonban nem igényli az utána való pénzbeni járandóságot. 2023 nyarán avattak itt kopját Bodosi Dániel (1913–2006) neves baróti képzőművész, festő születésének 110. évfordulóján, amit a Bodosban élő Józsa József faragómester készített, a nyáron pedig már újítanunk kell egy gyenge minőségű emlékművet – jelezte a tiszteletes. Millenniumi fenyők uralják a hegyoldalban a temetőkertet. Itt van lisznyói Damó Lajos 1848–49-es honvéd hadnagy síremléke, erre helyezi el minden év március 15-én a református gyülekezet a kegyelet és az emlékezés koszorúit. Kisborosnyói kötődésű volt Baczoni Lajos (sz. 1851-ben) egyházpolitikus, főiskolai tanár és szak­író, Tompa János (1770–1834) nagyenyedi főiskolai tanár, lelkész és egyházi író.

Református templom

Borzvárát megüli a csend

Kispatak Kisboronyó része, alig 1,5 kilométernyi út választja el a két települést. A bodzafordulói hegyek északi lejtőjéről, a Késa nevű helyről ered a Kispatak vize. Két mellékpataka van: a Megye árka és a Kőhíd árka. Ez a két vízfolyás fogja közre a meredek lejtőjű előhegyet, mely Borzvár romjait rejti, s ahol a figyelmes szemlélő megtalálhatja a talaj által eltakart falmaradványokat. A várromnak tökéletes tojásdad alakja van (méretei: 75×50 lépés). Mivel a Várdomb homokból épül fel, oldalában körös-körül odúkat, járatokat, „likakot” ástak maguknak a borzok. Innen késői neve. A 19. század elején cserépdarabok, kőbalta került be innen a Székely Nemzeti Múzeumba, az 1948-ban végzett ásatások pedig azt állapították meg, hogy itt „egy rézkori, erősdi típusú és egy kora vaskori telep romjai vannak”. A várban Orbán Balázs szerint valaha „épületek állottak, s találtak nagy vas- és rézdarabokat, nagy lovagsarkantyúkat, láncsa- és nyílhegyeket, melyek, fájdalom, feldolgoztattak.” Lehet, hogy Orbán adataira alapozhatnak azok, akik szóban igen, de írásban nem jelentették ki azt a feltételezésüket, hogy ezekre a telepekre egy kisebb méretű, mésszel rakott kora középkori vár is ráépülhetett. Ennek létezéséről és hadászati jelentőségéről beszélni egyelőre könnyelműség lenne. Érdekes, hogy Borz­várának emléke még él Kispatakon. 

– Mondta édesapám, hogy a várból alagút vezetett Szacsva várához. Ő Bungl János vadőr volt. Elmondta, „hogy borzok abba a puha homokba alagutat ástak maguknak. Onnan jön a Borzvár név. Bemászott egy borz­lyukba a vadászkutyája és nem talált ki. Három napig ásott, hogy onnan kiszabadíthassa, mert bent nyivogott szegény”. „A rókák, mert a hegyoldal rókalikkal még most is tele van, ha elkaphatnak egy-egy tyúkot, oda viszik bé” – tudtuk meg id. Handra Sándorné Bungl Ilonától, aki Kispatak gyógynövényeinek kiváló ismerője volt, s ezekből – házizsírral – gyógykenőcsöket készített. Nem találtuk otthon. Otthagyta Kispatakot, jelenleg 90. éves, lánya gondozza Brassóban.

Székely Róbert református lelkipásztor

A jelen kihívásait

sorolta tovább Kanyó Antal polgármester és Kelemen Géza alpolgármester, majd közösen tekintettünk meg néhány jelentősebb objektumot: felújított székely kapukat, az új ravatalozót.

– A felhalmozódott hótakaró nem jelenthet nagy gondot, mert a tavalyi árvíz után a szakmai előírásoknak megfelelően támfalakat, levezető sáncokat építettünk – jelezte e témában való saját nyugalmát az elöljáró. Elkészült a község ivóvíz- és szennyvíz-hálózatának terve is, várják az alkalmas kiírást, hogy pályázhassanak. Leadták a felújított önkormányzati épület tűzvédelmi tervét, 200 energiatakarékos égőt szándékoznak felszerelni a közvilágítási hálózatban. Kihasználták a Magyar Ökumenikus Szervezetek ajánlatait. Elkészült Borosnyó község címere, szándékukban áll a közösség zászlóját is elkészíttetni.