Az 1612. esztendő mozgalmas időszak volt az Erdélyi Fejedelemség életében. A konfliktusok sorát vállaló Báthori Gábor fejedelemtől elfordult a közvélemény jelentős része. A májusi nagyszebeni országgyűlésen a fejedelem negyven főembert száműzetett, köztük háromszéki és Fehér vármegyei főurakat, kőröspataki Kálnoki Jánost, Kálnoki Benedeket, Bernáld Ferencet, árapataki Geréb Ferencet, hidvégi Nemes Balázst és Nemes Jánost is, vagyonukat pedig a kor szokása szerint lefoglalták, elkobozták.
Az elfajuló polgárháborúban Ghiczy András trónkövetelő, a brassai szászok és a száműzött főurak közös serege, Nemes Balázs és Kálnoki János kapitányok vezérlete alatt megpróbálta behódoltatni a fejedelemhez hűséges Székelyföldet, de október 16-án Barcaföldvárnál csatát vesztettek. A székelyekkel kiegészült fejedelmi sereg borzasztó öldöklést vitt véghez a szászok soraiban, Weiss Mihály brassói bíró is életét vesztette. Az ellenzék így kénytelen volt behúzódni Brassó falai mögé és a továbbiakban diplomáciai úton próbálta meg elérni Báthori Gábor fejedelem leváltását. Több követség indult Brassóból Konstantinápolyba, október 18-án Benkner Jánost a török fővezérhez, majd november 5-én Nemes Balázst mint tekintélyes öregurat indították a fényes Portára a török támogatásának megszerzésére. A kezdetben a Habsburgok felé orientálódó szászok is 1612 végére belátták, hogy Erdélyben nagyobb változás nem várható a török Porta „győzhetetlen császárának” beavatkozása nélkül.
Nemes Balázs követségének részletei Mikó Ferenc krónikájából ismeretesek. Mindketten hidvégiek voltak, így Mikó első kézből értesülhetett a Konstantinápolyban történtekről. Mikó szerint Nemes Balázs az ellenzéket alkotó szászok, székely főemberek és Ghiczy András trónkövetelő küldötteként „megélemedett idejű és szép experientiájú ember vala”. Nemest Konstantinápolyba érkezése után a török államtanács, a díván is fogadta és meghallgatta. Jól felépített, terjedelmes beszédének első felében a török nagyhatalom Erdély fölött gyakorolt védnöki szerepét hangsúlyozta: „az elnyomattaknak kész segítséggel voltak eleitől fogva (...) valakik a fényes Portához folyamodtanak, soha gyámol nélkül nem maradtanak (...) példa levén a magyar nemzetben is János király, ki elnyomattatván Ferdinandus német császártól, szultán Szulimán által helybeállíttaték, és azóltától fogva mind jól is folytanak volna a magyarok dolgai, míglen a mostani fejedelemnek, Báthori Gábornak atyafia, Zsigmond, és maga Báthori Gábor össze nem gázolták volna a szegény hazát.”
Nemes Balázs ezt követően a fejedelem visszaéléseit sorolta a török előkelőknek. A hosszú lajstrom szerint a fejedelem, miután bátyja, Ecsedi Báthori István kincsét eltékozolta, Erdély jövedelmét „tolvajokra és kurvákra” költötte, majd nagy költségű látogatásokkal merítette ki a városok, várak és falvak javait, melyek „nem levén elégségesek számtalan nagy költségű vendégségeinek elviselésére.”
A fejedelem külpolitikai tevékenysége során sem a békét kereste, a császári Magyarország részeit „megbolygatá”, Lengyelországba „tolvajokat külde”, „Moldovát felprédáltatá; Havasalföldéből a vajdát kiűzé és az országot elégeté”. A román vajdaságok ellen indított háborúi ráadásul nem voltak egyeztetve a Portával, ami ki is váltotta annak rosszallását, de Nemes Balázs a fejedelem számára terhes török fennhatóság egyéb részleteit is ecsetelte: „a fényes Porta ellen gyakran fenyegetőző szókat szólott; hazafiait, kik a fényes Portához hűséggel voltanak, egy részét megölette, egy részét bújdosásra tette; jószágokat azoknak tolvajokra és kurvákra osztá fel”.
A Báthori Gábor uralkodását felelevenítő Tündérkert című televíziós sorozat, Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája és Makkai Sándor Ördögszekér című regényének ismeretében az embernek lehet némi fogalma a fejedelem terhes életviteléről, de Nemes Balázs tovább részletezte sok erdélyi főúr és polgár sérelmét is, megszellőztetve még a vérfertőző kapcsolat (nem bizonyított) tényét is: „feleségeket sok uraknak erőszakoson megszeplősíté, sőt maga testvérhugaival is gonoszul élt”. Nemes szerint nincsen az a nagy vétek és gonoszság, mely Báthori Gáborban meg ne találtatnék.
A török államtanács (díván) terme, 2024
Habár a Nemes követségét megelőző Benkner János már beszámolt a földvári ütközetről, az ellenzéki erők vereségének vélt okait Nemes is fontosnak tartotta a díván elé tárni: „Géczi András a fényes Porta hozzájárulása mellett, bízván, hogy egy hajszála is el nem esnék, kihez képest oláh segítségek is érkezvén, megharcoltanak volna a Báthori Gábor hadaival, de az oláhok árultatása miatt ötszáznál többen vesztenek el, a brassai bírón és két jeles polgárokon kívül”. Zárszóként Nemes a török császár védelmét kérte feleségeik és gyermekeik számára „Báthori tyrannuságával” szemben és felhívta a figyelmet a Báthory által ajándékokkal befolyásolt budai török vezérre, mert a közvetítésével küldött fejedelmi levelek hitelessége megkérdőjelezhető volt, sok erdélyi főúr nevét és pecsétjét azok tudta és beleegyezése nélkül tartalmazták.
Nemes Balázs terjedelmes beszámolója nem említette a szászokat ért sérelmeket, pedig az egész polgárháború indítéka Nagyszeben 1610 végén történt erőszakos elfoglalása volt, ahonnan Báthori Gábor a szászokat kiköltöztette, a fejedelmi székhelyét berendezte, majd ezt követően az országgyűlések többségét is oda hívta össze. Ez alapján feltételezhetjük, hogy Nemes követsége elsősorban a fejedelemmel szembeforduló erdélyi magyar főemberek hangját volt hivatott megjeleníteni.
De a diplomáciát a fegyveres erőviszonyok is meghatározzák, és Nemes Balázs a földvári vereség után csak a vesztesek képviselőjeként szólalhatott fel. A török államtanács tájékozott volt, tudták, mi igaz és mi a túlzás a beszédben. A budai pasa állásánál fogva is tekintélyes személyiség volt, mintsem ilyen egyszerű vádra az ő jelentéseit ne vegyék figyelembe. Kételkedtek abban is, hogy a fejedelem olyan népszerűtlen lenne Erdélyben, s az ellenzék kudarca éppen arról árulkodott, hogy ügyük nem olyan népszerű, mint azt ők elhitetni akarják. E meggyőződés óvatosságra intette őket, nem voltak hajlandóak megvonni a bizalmat Báthory Gábortól, így a követségek csak békéltető válasszal térhettek vissza Brassóba: egyezzenek meg a fejedelemmel, hogy az ország nyugalma álljon helyre. Ennek ellenére a brassóiak várakozó álláspontra helyezkedtek, de 1613. január 20-án Abdiás aga érkezett meg tíz törökkel, Kamtner Péter és Jeckel Mihály brassói tanácsosokkal (akik 1612. július 28-án indultak követként a portára) s egy újabb fermánnal, azaz szultáni rendelettel, mely már fenyegetésekkel is a kiegyezést parancsolta.
Az 1613. év folyamán a lázadókra nézve egy szerencsés fejlemény befolyásolta a dolgok alakulását. Báthory Gábor fejedelem a Habsburgokhoz közeledett, így bizalmi embere, Bethlen Gábor csíkszéki kapitány is menekülni kényszerült a haragja elől, ugyanis felfedte a viszonyt a temesvári pasa előtt. Az ellenzékiek és Bethlen Gábor csoportja együttesen már sikeresebben építette támogatói körét az oszmán méltóságok körében. Bethlen színre lépése és a brassói követ- és panaszáradat gyengítette Báthory portai pozícióit. Bethlen Gábor személye a Porta előtt „igen kedves vala, és a fejedelemségre alkalmatosnak tartatik, ami sokat használa Nemes Balázs kérése beteljesítésének”.
1613 nyarán megszületett a szultáni döntés: „Az mi az Báthori Gábor dolgát illeti, az hatalmas győzhetetlen császárnak soha őhozzá kedve nem volt, mióta sok istentelen életének és veszekedésének végére ment; elvégezett tanácsa is ez őhatalmasságának, hogy Báthorinak soha Erdélyt bizony nem is engedi soha; ha egy nagy havast megtöltene is arannyal Báthori Gábor, és az hatalmas császárnak adná, sem engedné”. A Szkender pasa vezette török, tatár, moldvai és havasalföldi intervenciós seregek nyomására Báthory elmenekült, az erdélyi rendek pedig 1613. október 23-án Bethlen Gábort választották Erdély fejedelmévé. A szerencsés döntés a fejedelemség aranykorát hozta el a sokat szenvedett ország számára.
Nemes Előd
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
