Nagy D. István
Vitathatatlanul hasznos lépést tett a kormány, amikor a közigazgatási reformcsomagba belefoglalták azt a rendelkezést, mely végre nagyjából szabad kezet ad az önkormányzatoknak a szerencsejátékok ügyében, olyan értelemben, hogy saját hatáskörben eldönthetik, engedélyezik-e vagy sem a továbbiakban a játékbarlangok működését településeiken. Hosszú ideje téma, hogy Románia egyfajta Kánaán a szerencsejátékok tekintetében, hatalmas iparág épült ki már a rendszerváltást követően, mely pár hullámvölgy után új köntösben nagyjából zavartalanul virágzik.
Időről időre voltak ugyan próbálkozások, hogy visszaszorítsák a jelenséget, ám ez nem bizonyult tartósnak, inkább csak pótcselekvésnek – lásd a játékgépek betiltását pár évvel ezelőtt a tízezernél kevesebb lakossal rendelkező településeken. A hálózatok, melyek ezt az egész iparágat működtették, minden alkalommal újragondolták, átszervezték magukat, és folytatták, ahol abbahagyták. Beszédes példája ennek, hogy az elmúlt években ismét csak azt láthattuk: gombamód elszaporodtak a játékbarlangok, illetve továbbra is sok helyen találkozhatunk a félkarú rablóként emlegetett nyerőgépekkel. Ez pedig azt jelenti, igencsak jövedelmező üzletről van szó, amely iránt kellően nagy a kereslet.
Az igazán ijesztő pedig a kereslet. Az igény egy olyan „szolgáltatásra”, mely a sokak által álmodott krőzusi vagyon elnyerésével, a hirtelen és könnyen jött gazdagság reményével, pénzesővel és gondtalan élettel kecsegtet, de közben tömegek számára adósságspirált, lecsúszást és nyomort hozhat magával. Mindezt úgy, hogy alantas módon egy szenvedélybetegséget használ fel céljaira, nem ritkán kiszolgáltatott emberek függőségével él vissza.
Az igény okai nyilván összetettek, és sajnos kiemelt helyen szerepel közöttük a nem túl fényes életszínvonal, a bizonytalan megélhetés, e kettő igen sokakat a szerencsejátékok irányába taszíthat. A játékbarlangok által közvetített csillogás, ragyogás, a sokkalta jobb élet lehetősége pedig könnyen lépre csalja ezeket az embereket. Ezen túl nyilván ott van még maga a függőség, amely igen könnyen kialakulhat, s komoly szellemi és lelkierő szükséges ahhoz, hogy ebből a csapdából kiszabaduljon valaki.
Nyilván nem kizárólag Románia sajátossága a szerencsejátékok, a játékbarlangok széles körű elterjedése, világszinten nagy problémákat okoz a játékszenvedély, ám a jelenség itthoni méretei miatt már rég komolyabban fel kellett volna lépni ellene. A mostani rendelkezés hasznos, és remélhetőleg sok önkormányzat dönt majd a kitiltás mellett, viszont ez nem elegendő. A játékbarlangok fizikai értelemben „kikerülnek” ugyan az emberek látóköréből, viszont ez nem mérsékeli például az online szerencsejátékok jelentette veszélyt, ahol a jelenleginél szigorúbb szabályozásra lenne szükség, egyebek mellett a reklámozás, népszerűsítés korlátozása terén. És nem utolsósorban a román államnak hatékony megoldásokkal kellene előállnia, amelyek segítik a játékfüggőket megszabadulni a szenvedélyüktől. Jelenleg az ilyen irányú segítség ugyanis szinte teljesen hiányzik. A döntéshozóknak, hatóságoknak tudniuk kell: a félkarú rablók csak a jéghegy csúcsát jelentik, a jelenség sokrétű, s minden szintjét egyformán és egy időben kezelni kell, ha eredményt akarnak elérni.
Fotó: Pexels.com
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
