Az utóbbi időben már másodszor olvasok a Háromszék hasábjain híradást, miszerint a kincses városban, Kolozsváron egy városi autóbuszban diákok beszélgettek egymás között az anyanyelvükön, azaz magyarul, és az egyik helybeli focicsapat, az Universitatea Cluj szurkolói ebbe belekötöttek. A sértés nemcsak a diákokat érinti, hanem mindazokat, akik magyar nyelven beszélnek az ország hivatalos nyelve mellett.
Az U Cluj aznap kikapott az ugyancsak kolozsvári CFR-től, de emiatt ostobaságokat beszélni, verbálisan sértegetni egy kulturált városban bárkit is igen megkérdőjelezhető! A sport játék, amelyben általában az szokott győzni, aki ügyesebb...
A kötekedők talán nem tudják, de a törvény is biztosítja az anyanyelv használatát minden állampolgár számára. Emellett két olyan román személyiséget ajánlanék a figyelmükbe, akik a mai román nyelv kialakulásánál bábáskodtak.
Titu Maiorescu (1840, Craiova – 1917, Bukarest) irodalomkritikus, esztéta, műordító, államférfi (1912-ben Románia miniszterelnöke volt), a Román Akadémia tagja, egyetemi tanár hangsúlyozza, hogy az ifjúságot a léha iránytól el kell téríteni; 1866. április elsején a minisztertanács elhatározta egy irodalmi társaság létesítését, amelynek feladata volna a román nyelvtan és szótár megalkotása, a helyesírás megállapítása. Ebben a társaságban Románia hét, Magyarország hét, Besszarábia három, Macedónia és Bukovina pedig két-két taggal volt képviselve. A Societatea Literară Română első gyűlését 1867. augusztus 20-án tartották meg, és az erdélyi tagok már ezen az ülésen felvetették a román akadémia felállítását is. Ami nemsokára meg is történt.
Petru Maior (1756, Marosvásárhely – 1821, Buda) görögkatolikus pap, író, történész, nyelvész, az erdélyi iskola kiemelkedő képviselője, aki tanult Marosvásárhelyen, Kolozsvárott, Balázsfalván; 1774- ben Rómába ment, 1779-ben Szászrégenben lelkészkedett, 1807-ben a budai egyetemi nyomda revizora. Megírja a románok politikai és egyházi történetét, és az 1925-ben megjelent Budai szótár (Lesicon românescu-latinescu-ungurescu-nemțescu) legjelentékenyebb szerzője. Megjegyzem, hogy Moldvában és Havasalföldön mintegy 400 éven keresztül, 1862-ig cirill betűkkel írtak a románok.
Vajon a kincses városban azon fiatalok, akik a magyar nyelvet a lovak nyelvéhez hasonlítják, mit tanulhatnak?
Veres Ibolya, Uzon
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
