Kuti János
Nem volt elég nekünk, hogy a zajlik egy közeli háború a szomszédos Ukrajnában, most még egy másik is kitört, de szerencsére az egy kissé távolabb van: a Közel-Keleten. Ezért olyan hangulat uralkodik nálunk, hogy még egy szirénapróbát (ami be volt ígérve) sem mernek megejteni, nehogy az emberek azt higgyék, hogy mi is belekeveredtünk a háborúba, és ha meghallják a szirénák hangját, ijedtükben a nem létező óvóhelyekre meneküljenek. De az is lehet, hogy ha nem találnának más menedéket, lemennek a pincébe, bebújnak egy asztal alá (amit földrengés esetén is javasolnak).
Szerencsére az iráni rakéták nem érnek ide, mert ha erre jönne egy is, a deveselui rakétapajzs úgy lelőné, mint egy kutyát. Ide csak az olajár-emelkedés üthet be, mint a mennykő, és akkor az üzemanyagok s minden egyéb ára az egekbe emelkedik, csak az életszínvonal fog a földbe csapódni.
Donald Trump megígérte volt, hogy ha megnyeri a választást 2024-ben, elhozza a békét az orosz–ukrán háborúba, és Putyin Zelenszkijjel elszívja a békepipát, de Trump csak a fogát szívhatja mérgében, mert derült égre jött a ború, és a háború folytatódott. Pedig nagyon akarta a békét, és szeretett volna Nobel-békedíjat is kapni. De nem így történt, és 2025-ben azt egy venezuelai ellenzéki politikus, Maria Corina Machado nyerte el, és lehet, ezért döntött úgy Trump, hogy nem lesz olyan békés, ha békés szándékai ellenére sem kap még egy Nobel-díjacskát sem.
Így aztán az idei évet nem kezdte békésen, hanem január 3-án bombatámadást indított Venezuela ellen, mert egyáltalán nem tetszett neki a venezuelai rendszer, ezért kiemelték Maduro elnököt a Fuerte Tiuna nevű katonai komplexumból, mint egy vágni való kakast a ketrecből. Venezuela megregulázása után következett Irán megfenyegetése és megtámadása. (Vajon, most melyik Amerikának nem tetsző ország következik?, mert vannak még ilyenek, például Kuba.)
Az Irán elleni izraeli–amerikai támadás rövid idejű háborúcskának indult, mint az oroszok Ukrajna elleni különleges hadművelete, de ki tudja, mi lesz belőle és meddig fog tartani? A támadások megindításának fő oka az volt, hogy Irán közel került az atombomba előállításához. Annak idején Irakot is azért támadták meg, mert azt mondták, hogy tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, ami nem volt igaz, bár a rossz nyelvek szerint végül is az amerikaiak azzal bizonyítottak, hogy felmutatták a számlákat, melyekkel Irak vette azokat Amerikától. A végén itt is történhet ilyesmi. Nem tudom, hogy Irán miért kínlódik annyit atombombagyártással, mikor vehetne készen, mert öt nagy atomhalom is van (Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország) és vagy négy kisebb is (India, Pakisztán, Izrael, és még Észak-Korea is). Irán gazdag olajban és van az a pénz, amiért adna neki valaki. Az igaz, hogy Iránnak nincs olyan sok támogatója, mint Ukrajnának, de soha nem lehet tudni! Irán barátja Oroszország és Kína is, de Oroszországnak van hová hajigálnia bombáit, bevetnie rakétáit, drónjait, és Kína lehet, hogy Tajvan elfoglalására tartogatja azokat.
Nekünk nem kell félnünk, mert Emmanuel Macron, akinek rosszul áll a szénája Franciaországban, biztosan unalmában új elméletet dolgozott ki és még erősebb nukleáris „elrettentést” akar kiépíteni Európa megmentésére, amivel rettegteti ellenségeinket és majd megvéd minket is. Ebbe bevonná Németországot, Nagy-Britanniát és Lengyelországot, ami szavai szerint „bonyolítaná ellenfeleink számítását”. Az Európai vezetők nagy részének tetszenek e szavak, de konkrét lépéseket is várnak. A németek igen örvendenek, Merz kancellár nyitott az együttműködésre, mert szerinte is a nukleáris elrettentés az európai biztonság tartóoszlopa. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk is azt mondja, hogy Lengyelország és más szövetségesek tárgyalnak Franciaországgal a nukleáris elrettentő programról.
Franciaország körülbelül 300 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, amelyek használatáról egyedül Párizs dönthet, és Macronnak igyekeznie kell, mert egy év múlva lejár a mandátuma. Mind fenyegetőzhet Putyin, hogy atombombával támad, mert úgy visszalőnének Macron és társai, hogy ellenség élve és kő kövön nem maradna.
De velünk vajon mi lenne?
Fotó: Facebook / The White House
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
