Az EMNT elnöke Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) külügyi és nemzetpolitikai kabinetvezetője, az Európai Szabad Szövetség alelnöke társaságában számolt be az erdélyi autonómiaküzdelmekről a székely szabadság napja alkalmából.

A székelység történelme úgy is felfogható, mint állandó küzdelem a szabadságért. A székelyek az erdélyi szászokhoz hasonlóan autonómiával rendelkeztek, azonban évszázadokon keresztül meg kellett küzdeniük a feudális törekvésekkel, amelyek jobbágysorba akarták taszítani őket – mondta Tőkés László. Hozzátette: a székelység napjainkban békés úton folytatja küzdelmét, de a célja ugyanaz: kivívni az önrendelkezést, a területi autonómiát Székelyföld részére. A Székely Nemzeti Tanács az autonómia ügyét „nemzetköziesíteni akarja”, ezt szolgálta az őshonos régiókra vonatkozó polgári kezdeményezése, amelyet elutasított az Európai Bizottság. Ennek ellenére folytatódik a harc, hogy az EU kezdeményezzen törvényt a nemzeti régiókról – fejtette ki. Az EMNT az SZNT stratégiai partnereként 36 éve harcol az autonómiáért, és bár eddig nem értek el sikert, nem visszakoznak – szögezte le. Véleménye szerint a kulturális autonómia intézménye sokat segítene az erdélyi oktatási intézményeknek abban, hogy a magyar nyelv és identitás védőbástyái legyenek. A magyar nyelv ugyanis „relatív szinten” veszélyeztetett Romániában, mivel az elmúlt évtizedekben a magyar közösség nagyon megfogyatkozott. Veszélyeztetett nyelvként kulturális és oktatási autonómiára van szükség, mivel sok megyében a magyar gyerekek nem magyar anyanyelvű iskolába járnak. Az identitáshoz való jog alapjog minden nemzet számára, a kulturális autonómia pedig az identitás megőrzését szolgálná – nyomatékosította. Tőkés László az MTI kérdésére elmondta: az EMNT igényt tart a kulturális autonómiára vonatkozó két törvénytervezetének a román parlamentben való beterjesztésére, amit a január végén tartott autonómiafórumán is megerősített. Felidézte: a két részből álló autonómiatervezetet legutóbb 2023 decemberében terjesztették a román törvényhozás elé, amely azt, Székelyföld autonómiastatútumához hasonlóan, elutasította. „Sajnos egyelőre úgy tűnik, hogy inkább jelképes erejű cselekményről beszélhetünk, mert botrányos módon a román parlament és államhatalom valósággal semmibe veszi ezeket a törvénykezdeményezéseket, teljes mértékben ignorálja a magyar nemzeti közösség követeléseit” – mondta Tőkés, aki szerint Bukarest hozzáállásán érdemben az sem változtatna, ha a területi, illetve kulturális autonómiára vonatkozó tervezeteket külön nyújtanák be, mert „sajnos nem mutatkozik hajlandóság a román fél részéről a párbeszédre”. Emlékeztetett, hogy az EMNT számtalan román–magyar kerekasztalt szervezett az autonómiáról jeles román meghívottak részvételével, de minimális az érdeklődés a párbeszéd iránt. „A többség általában kevésbé érdekelt közös ügyeink megoldásában, mint az arra rászoruló kisebbség” – fogalmazott Tőkés László, aki szerint ezt az aránytalanságot nehéz ellensúlyozni.

A sajtótájékoztatón Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára elmondta: a katalán függetlenségi mozgalom képviselői fontosnak tartják az autonómia- vagy függetlenségi mozgalmak támogatását, a kisebbségi jogok védelmét. Szilágyi Zsolt újságírói kérdésre válaszolva azon meg­győződésének adott hangot, hogy a területi autonómia jobb gazdasági helyzetet eredményezne Székelyföldön, ugyanis minden európai autonóm régió példája ezt bizonyítja. Autonómia esetén a központi hatalom átengedne bizonyos hatásköröket, kompetenciákat a helyhatóságoknak, de Bukarest fél megadni az önrendelkezést a székelyeknek, mivel kiderülne, hogy jobb gazdák, mint ő volt – mondotta. Kijelentette: Románia EU-csatlakozása óta nőtt a fejlődési különbség Székelyföld és az ország többi része között, ezért lenne szükség a nemzeti régióknak járó célzott támogatásra. Hozzátette: miközben az Európai Bizottság azt állítja, hogy az uniós alapokat nem diszkriminatív módon osztják ki, az új költségvetési ciklusban központosításra törekszik.