A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet szervezésében idézték fel a 19. század nőideálját – előadások, workshopok, élő toborzás bontotta ki a múltat.
Két napra mintha visszafordult volna az idő a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A Gábor Áron-terem falai között nemcsak előadások hangzottak el – frizurák készültek, kokárdák születtek, etikettet tanultak a fiatalok, és még a honvédtoborzás hangulata is megelevenedett. A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet szervezésében olyan programsorozat bontotta ki a 19. század világát, amely egyszerre volt történelmi tanóra, élő hagyományőrzés és közösségi élmény.
A könyvtár termeiben diákok, tanárok és történelemkedvelők gyűltek össze, hogy előadások és műhelyek révén közelebb kerüljenek a reformkor mindennapjaihoz. A meghívott előadók – Gulyás Adrienn hadtörténész, Ugron Zsolna író és dr. Heil Kristóf jogtörténész – mellett hagyományőrző huszárok is hozzájárultak ahhoz, hogy a múlt ne puszta adatok formájában, hanem átélhető történetként jelenjen meg.
A rendezvénysorozatot Gulyás Adrienn középiskolásoknak szóló előadása, a Honleányképző nyitotta meg. A hadtörténész a reformkor új nőideálját idézte fel: a polgártársnőét és a honleányét, akik már nem csupán a családi élet csendes szereplői voltak, hanem a nemzeti közösség aktív tagjai is.
A történelmi előadást gyakorlati műhely követte. A fiatalok báli hajviseleteket tanulhattak, hiszen a honleányok a március 15-i ünnepségekre készültek. „Nemcsak viselik a korabeli ruhákat, hanem a megfelelő frizurát is elkészítik” – magyarázta Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője, aki a Sepsiszentgyörgyi Pilvax-kiállítások önkénteseiből verbuválta a csapatot. A kézműves-foglalkozáson kokárdák készültek, közben pedig a résztvevők az etikett alapjait is gyakorolták: miként kell leülni vagy sétálni korhű ruhában.
A délutáni előadás újabb, kevéssé ismert fejezetét nyitotta meg a szabadságharc történetének. Gulyás Adrienn Honvédnőképző című előadásában arról beszélt, hogy a kutatások szerint több mint kétszáz nő vett részt fegyverrel a harcokban. Az előadás után Tamás Gellért hagyományőrző huszár saját gyűjteményéből mutatott be különleges darabokat. A közönség megismerhetett korabeli tiszti kardot, megcsodálhatta a csákót és a sapkajelvényeket s közelről láthatta a huszáregyenruhák részleteit. A hagyományok világából egy apró babona is előkerült: a magyar szablya, ha az ágy alá tesszük, szerencsét hoz tulajdonosának. Az első nap igazi reformkori hangulatban zárult: korhű toborzás elevenedett meg, és a közönség soraiból is bárki jelentkezhetett honvédnek a haza védelmére.
Másnap a képzés fejfedőkészítő műhellyel folytatódott, majd dr. Heil Kristóf jogtörténész a reformkori otthon világáról beszélt a középiskolásoknak. A programsorozatot Ugron Zsolna nyilvános előadása zárta. Az írót Szebeni Zsuzsa kérdezte a nők szabadságáról és történelmi szerepéről. A beszélgetés során szó esett a szabadságharc nőalakjairól, de felidézték Zrínyi Ilona és Széchy Mária történetét is. A résztvevők hallhattak továbbá arról, miként reagált a korabeli közvélemény Majoros István 1872-es törvényjavaslatára, amely a nők választójogának megadását szorgalmazta.
A kétnapos program így nem csupán a történelem eseményeit idézte fel, hanem egy egész korszak gondolkodásmódját és hangulatát. Viseletek, zászlók, frizurák, szokások és történetek együtt rajzolták ki azt a világot, amelyben a reformkor honleányai éltek. „Ez a honleányképző újdonság, új program, és azt hiszem, nagyon szépen kiegészíti a március 15-i megemlékezésekhez kapcsolódó eseményeket” – fogalmazott Szebeni Zsuzsa. Hozzátette: a kezdeményezés Kézdivásárhelyen teljesedett ki.
A könyvtárból távozók talán nemcsak egy érdekes rendezvénysorozat élményét vitték magukkal, hanem azt a felismerést is, hogy a reformkor női világa nem csupán történelemkönyvek lapjain létezik. Ha figyelünk rá, újra és újra megszólalhat.
Fülöp Kata
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
