Zelenszkij nálunk járt

Kelemen Hunornak rég megtiltották, hogy belépjen Ukrajna területére, és így nem tudott elmenni oda, amit a külügyminisztérium tudomásul vett, s azt mondta, hogy ez a kijevi hatóságok döntése, és csak az érintett személy tudja jogi úton megtámadni azt a határozatot. Sajnos a helyzet nem változott máig sem, és így Kelemen nem tud fellépni a kárpátaljai magyarok érdekében, mert nem tud máig sem oda menni. Most lett volna lehetősége találkozni Zelenszkijjel, hogy szóljon egy jó szót érdekükben, de ő nem Bukarestbe, hanem Budapestre utazott. Lehet, hogy ő is, mint sokan mások, összetévesztette a két fővárost? Sőt, mivel Ukrajna és Magyarország között igen rossz a viszony, ezért meghívhatta volna Kézdivásárhelyre Zelenszkijt március 15-ére, ahová a Magyar Köztársaság elnöke is hivatalos volt, és ott esetleg a két államfő, Sulyok Tamás és Volodimir Zelenszkij elszívhatta volna a békepipát, mi több, megegyezhetett volna, hogy a barátság erősítése érdekében Zelenszkij megnyitja a Barátság kőolajvezetéket, és Orbán Viktor is egyetért az uniós bugyelláris megnyitásával.

Bukarestben a román és az ukrán elnök az energetikai együttműködés lehetőségeiről is tárgyalt. Mivel nem minden egyezség nyilvános, lehet, hogy titokban abban is megegyeztek, hogy a Barátság kőolajvezetéket Románia felé terelik, mert most már az amerikai elnök, Donald Trump is feloldotta egy részét az Oroszországra kiszabott olajembargónak, és ha tovább tart a közel-keleti háború, és amiatt az olajkrízis, még az is megtörténhet, hogy teljesen feloldja.

Különben Kelemen Hunor meghívhatta volna a minden magyarok napjára, március 15-re Nicușor Dant is Székelyföldre, mert Romániában majdnem minden magyar rá szavazott, és most megköszönhette volna.

A március 15-re való hangolás különben nálunk már múlt szerdán megtörtént a külügyi bizottság szerdai ülésén – ahová hivatalos volt a külügyminiszter, Oana Țoiu –, ami félórás késéssel kezdődött a képviselők közötti eljárási viták miatt, amit Hajdú Gábor vezetett. A külügyminiszternek be kellett számolnia a Közel-Keleten rekedt állampolgárok hazaszállításáról. A volt pénzügyminiszter, Adrian Câciu megadta az ünnepi alaphangot, amit úgy idéztek később, mintha azt mondta volna az ülésen Hajdú Gábornak, hogy: „Neked nincs okod megszólalni a mikrofonnál!”, pedig állítólag csak azt mondta: „Nem érted, mit jelent románnak lenni! Nem is szólalok meg többet a mikrofonnál”. Gondolom, ezt úgy értette, hogy olyan mikrofonnál, ahol már egy magyar megszólalt.

Az RMDSZ szóvivője, Csoma Botond Câciu szavait etnikai támadásnak minősítette. Sőt, biztosan március 15. közeledte végett, még a szociáldemokraták is azt mondták, hogy tagtársuk elfogadhatatlanul viselkedett. Nem várt segítség érkezett a magyaroknak Iulian Lőrinc, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője részéről, aki azt mondta, hogy olyan pillanatok tanúi voltak, amelyeknek egy európai ország parlamentjében nem szabadna megtörténniük. „Személyeskedés. Sértegetés. Egyértelmű xenofób üzenetek” – írta. Az illető a határon túli román közösségekkel foglalkozó képviselőházi bizottság alelnöke, és azt is merte állítani, hogy „Romániát a kisebbségek is építették. Romániának több millió állampolgára van a diaszpórában és más országokban, és elvárják, hogy tiszteljék őket”, s panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. Az megbünteti, majd a bíróság felmenti, mint Klaus Iohannist, mikor ionopot chivanokozott. Câciu különben az említett ülésen megszólta az USR-s képviselőt is, mert szakálla van, és azt sugalmazta, hogy nem mosdik és nem vágja le körmeit.

A román képviselők megszólalhatnának akkor is néha, mikor a futballmeccseken a szurkolók és futballhuligánok azt ordibálják, hogy kifelé az országból a magyarokkal, vagy azt követelik sokan, hogy vissza Ázsiába!

Fotó: presidency.ro